František Ladislav Rieger
| František Ladislav Rieger | |
 | |
| 1861-ben készült litográfia | |
| Született | 1818. december 10.[1][2][3][4][5] Semily[6][7][4][8] |
| Elhunyt | 1903. március 3. (84 évesen)[1][2][3][9][10] Újváros[11] |
| Állampolgársága | |
| Házastársa | Marie Riegrová-Palacká |
| Gyermekei |
|
| Szülei | Terezie Riegrová |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
| Iskolái | Károly Egyetem |
| Kitüntetései | |
| Sírhelye | Nemzeti Temető |
 | |
| František Ladislav Rieger aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz František Ladislav Rieger témájú médiaállományokat. | |
František Ladislav Rieger (1897 után František Ladislav Freiherr von Rieger, magyarosan Rieger Ferenc László báró) (Semily, (Csehország), 1810. december 10. – Prága, 1903. március 3.) cseh politikus.
Életpályája
[szerkesztés]A jogot Prágában tanulta és az ottani fenyítőtörvényszéknél talált alkalmazást. Elhagyta az államszolgálatot, mert politikai perbe keveredett. Ezután a publicisztikának élt. 1848-ban hét kerület választotta az osztrák birodalmi gyűlésbe, ahol mint a szláv párt szónoka működött. A Schwarzenberg-minisztérium alatt a balpártra ment át. Az októberi diploma megjelenése után, 1860-ban, František Palackýval nyíltan a cseh nemzeti párt élére állott és federalista programot állított fel. 1863 és 1879 között a cseh-párti képviselők passzív politikát űztek, míg Rieger az ifjú-csehek által indíttatva, a cseh tartománygyűlésbe és Taaffe kormányzatának kezdetével a birodalmi gyűlésbe is belépett, ahol a kormányt támogatta. 1888-ban születése napján 100 000 frt nemzeti adományt adtak neki. 1891-ben a birodalmi gyűlési választások alkalmával kimaradt. Miután 1897 elején kilépett a passzivitásból, a Kolínban január 10-én tartott népgyűlésen újból kibontotta az ó-cseh párt zászlaját és kijelentette, hogy pártja a közelgő választásokban jelölteket fog állítani. Hangsúlyozta a németek és csehek kibékülésének és a feudális nagybirtokosokkal való egyetértésnek szükségességét.
Írásai
[szerkesztés]Rieger cseh nyelven több közgazdasági munkát tett közzé és Ignaz Leopold Koberrel alapította a Slovník naucný című cseh nemzeti enciklopédiát, amelynek vezetésétől néhány év múlva visszalépett. 1860-ban Nizzában több közleményt irt a brüsszeli Nord számára, amelyek Les Slaves d'Autriche (Párizs, 1860) címen jelentek meg.
Emlékezete
[szerkesztés]Emlékét park őrzi Prága Vinohrady nevű városrészében, ahol szobra is áll. (Josef Václav Myslbek alkotása).
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 3.)
- ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
- ↑ Rieger, Franz Ladislaus (BLKÖ)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. augusztus 13.)
- ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Ригер Франтишек Ладислав, 2015. szeptember 28.
- ↑ The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
- ↑ International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ European Theatre Architecture (angol, cseh, szlovák, szlovén, lengyel, magyar, német, olasz, svéd, horvát, spanyol és portugál nyelven). Arts and Theatre Institute. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Archiv hl. m. Prahy, Matrika zemřelých u Panny Marie Sněžné, sign. PMS Z5, s. 15
- ↑ https://www.adamovaokoli.cz/seznamy/cestni_obcane_adamov.html
- ↑ Chrudim. Vlastivědná encyklopedie, 27
 |
Ez a szócikk részben vagy egészben a Pallas nagy lexikonából való, ezért szövege és/vagy tartalma elavult lehet.
Segíts nekünk korszerű szócikké alakításában, majd távolítsd el ezt a sablont! |