Fort Lewis
| Gray Army Airfield | |||||||
 | |||||||
| CH–47-es helikopterek a futópálya felett 1977-ben | |||||||
| IATA: ICAO: | |||||||
| Adatok | |||||||
| Elhelyezkedés | Pierce megye Amerikai Egyesült Államok | ||||||
| Üzemeltető | az Egyesült Államok hadserege | ||||||
| Futópályák | |||||||
| |||||||
| Elhelyezkedése | |||||||
 Gray Army Airfield
Pozíció az Egyesült Államok térképén
| |||||||
 é. sz. 47° 04′ 50″, ny. h. 122° 34′ 53″47.080654°N 122.581276°WKoordináták: é. sz. 47° 04′ 50″, ny. h. 122° 34′ 53″47.080654°N 122.581276°W | |||||||
 | |||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gray Army Airfield témájú médiaállományokat. | |||||||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||||||
Fort Lewis az USA Washington államában elhelyezkedő légibázis, 2010. február 1-je óta a Lewis–McChord közös légitámaszpont része.[1][2][3]
Történet
[szerkesztés]
1916-ban helyi üzletemberek egy katonai bázis létesítését javasolták.[4] Camp Lewis az első világháború során fontos kiképzőhely volt. Az egyik legjobban karbantartott és legolcsóbban fenntartott bázis[5] mai nevét 1927-ben vette fel.
A támaszpont tüzérségi létesítményei a nisqually indiánok területén épültek fel, így többeknek el kellett hagyniuk otthonukat.[6]
A második világháborúban a német és olasz hadifoglyokat itt rabosították. A bázis fontos szerepet játszott az „Igaz ügy” hadműveletben és az öbölháborúban is.[7]
A katonai múzeum 1971-ben nyílt meg; jelenlegi helyére 1973-ban költözött.[8] A támaszpont 2012 márciusában jelentős médiafigyelmet kapott, mivel a kandahari mészárlást elkövető Robert Bales a bázis katonája volt.[9]
Az 1. mobilizációs dandár 2014 májusában oszlott fel.[10]
Egységek
[szerkesztés]A támaszpont legnagyobb egysége az I hadtest, amelyet a világon bárhol bevethetnek. 1981-ben a hadtestet újra készenlétbe helyezték; 1999. október 12-én Eric Shinseki tábornok bejelentette, hogy az I hadtest lesz Fort Lewis két Stryker-dandárának egyike. A 2001. szeptember 11-ei terrortámadások óta a hadtest aktívan részt vesz a terrorizmus elleni harcban.[11]
Kiképzőhely
[szerkesztés]A több mint 1300 négyzetkilométer területű Yakima Training Center domborzata és növényzete az afganisztáni vidékekre emlékeztet.
1941 előtt a térségben farmok és kovabányák voltak. A második világháború előtt a hadsereg 650 négyzetkilométernyi területen lőteret létesített. 1947-ben a terület megtisztítását követően azt visszaadták tulajdonosaiknak. 1949–1950-ben a Nemzeti Gárda gyakorlatai folytak itt; a mai képzőhely a koreai háborúban épült.
2009 februárjában a létesítmény közösségi hellyel bővült.[12][13]
Gray katonai repülőtér
[szerkesztés]A Gray katonai repülőtér (IATA: GRF, ICAO: KGRF) Fort Lewis területén található helikopterbázis. Névadója Lawrence C. Gray százados, aki 1927. november 4-én légibalesetben életét vesztette.
A helikoptereket az 1970-es években a Rainier-hegyi Nemzeti Parkban életmentésnél alkalmazták. A rövidebb távú utaknál a gép alá egy hordágyat rögzítettek.
A második világháborúban itt szervizelték az Alaszkában bevetett gépeket. A műhely 1947-ben zárt be.[14]
Népesség
[szerkesztés]A támaszpontot a Népszámlálási Hivatal statisztikai településként tartja számon; népességének változása:
| Lakosok száma | 23 761 | 22 224 | 19 089 | 11 046 | 14 052 |
| 1980 | 1990 | 2000 | 2010 | 2020 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Duane Colt Denfeld, Ph.D.: Fort Lewis and McChord Air Force Base merge to create Joint Base Lewis-McChord on October 1, 2010. (angol nyelven). HistoryLink.org, 2011. augusztus 18. (Hozzáférés: 2020. október 26.)
- ↑ Joshua C. Hall – Scott A. Beaulier – Allen K. Lynch: The impact of political factors on military base closures. (angolul) Journal of Economic Policy Reform, XIV. évf. 4. sz. (2011) 332–342. o. doi
- ↑ Benjamin L. Ginsberg et al: Waging Peace: A Practical Guide to Base Closures. (angolul) Public Contract Law Journal, XXIII. évf. 2. sz. (1994) 169–208. o. JSTOR
- ↑ Craig Sailor: Q&A;: Military historian says Fort Lewis, WWI inextricably linked (angol nyelven). The News Tribune, 2014. október 12. [2018. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 26.)
- ↑ A Study In Mobilization: Camp Lewis, 1917–1918 (angol nyelven). Washingtoni Egyetem. (Hozzáférés: 2020. október 25.)
- ↑ Richard Kluger: The bitter waters of Medicine Creek: A tragic clash between white and native America. (angolul) New York: Vintage Books. 2011. ISBN 9780307388964 OCLC
- ↑ Duane Colt Denfeld, Ph.D.: Fort Lewis, Part 2: 1927–2010 (angol nyelven). HistoryLink.org, 2008. április 18. (Hozzáférés: 2020. október 26.)
- ↑ On the Cutting Edge, 1972–1979 (angol nyelven). Lewis Army Museum. [2017. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 26.)
- ↑ Christian Hill – Adam Ashton: Is Lewis–McChord A ’Troubled Base’? (angolul) The News Tribune, (2012. március 18.)
- ↑ Jake Dorsey: 1st JMB inactivates after 13 years (angol nyelven). Northwest Guardian, 2014. május 29. (Hozzáférés: 2020. október 26.)
- ↑ History (angol nyelven). U.S. Army Installation Management Command. (Hozzáférés: 2020. október 26.)
- ↑ Yakima Training Center (angol nyelven). U.S. Army Installation Management Command. (Hozzáférés: 2020. október 26.)
- ↑ Donald W. Meyers: It Happened Here: Army opens training center near Yakima (angol nyelven). Yakima Herald, 2018. február 25. (Hozzáférés: 2020. október 26.)
- ↑ Gray Army Airfield (angol nyelven). GlobalSecurity.org. (Hozzáférés: 2020. október 26.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Fort Lewis című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Irodalom
[szerkesztés]- Alan Archambault: Fort Lewis. (angolul) Lanham (Maryland): Arcadia Publishing. 2002. ISBN 0-7385-2051-9 Hozzáférés: 2020. október 26.
További információk
[szerkesztés]
- Lewis Army Museum (angolul)
