Ugrás a tartalomhoz

Folyami kavicscsiga

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Folyami kavicscsiga
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Puhatestűek (Mollusca)
Altörzs: Héjasok (Conchifera)
Osztály: Csigák (Gastropoda)
Öregrend: Caenogastropoda
Rend: Hypsogastropoda
Alrend: Littorinimorpha
Öregcsalád: Rissooidea
Család: Lithoglyphidae
Nem: Lithoglyphus
Faj: L. naticoides
Tudományos név
Lithoglyphus naticoides
Pfeiffer, 1828
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Folyami kavicscsiga témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Folyami kavicscsiga témájú médiaállományokat és Folyami kavicscsiga témájú kategóriát.

A folyami kavicscsiga[1] vagy kavicscsiga (Lithoglyphus naticoides) Délkelet- és Közép-Európa folyóiban élő vízicsigafaj.

Megjelenése

[szerkesztés]
A csigaház rajza

A csigaház 7–12 mm magas, 7–10 mm széles. Négy kanyarulatból áll, de a ház döntő részét a kiszélesedő utolsó kanyarulat alkotja. A gömbölyded, vastag héjú ház kavicsra emlékeztet, ellenáll a gyorsan áramló víz és a görgeteg koptató hatásának. Színe világosszürkétől a zöldessárgán át változhat. A házba visszahúzódó csiga egy szájfedővel, operculummal zárja le a bejáratot. A csiga lába széles, szemei a hosszú tapogatók tövében ülnek.

Elterjedése

[szerkesztés]

Eredetileg a Fekete-tengerbe ömlő folyókban volt megtalálható, de a 19. században kezdve hajókra tapadva átkerült az Elba és Rajna rendszerébe, utána pedig Lengyelországba és a Baltikumba. Az 1990-es években a Volgában is megfigyelték. Németországban, Lengyel- és Csehországban veszélyeztetett faj. A franciaországi Saône-ból kipusztult. Magyarországon a Dunából, Tiszából, Rábából, Bodrogból, Galgából és a Balatonból ismert.

Életmódja

[szerkesztés]

A kavicscsiga a nagyobb folyók, vagy tavak mélyebb részein él. Kedveli a homokos, köves aljzatot, a magas oxigén- és kalciumszintet. A magas vízhőmérsékletet nehezen viseli el. Kovamoszatokkal, algákkal, szerves törmelékkel táplálkozik. Helyenként tömegesen (500-1000 példány/m²) fordul elő.

Szaporodási időszaka márciustól júniusig tart, petéit fajtársai házára rakja le. Élettartama 13-17 hónap.

Magyarországon nem védett.

Források

[szerkesztés]
  1. Domokos Tamás, Pelbárt Jenő:A magyarországi recens puhatestűek (Mollusca) magyar köznyelvi elnevezései Archiválva 2013. október 19-i dátummal a Wayback Machine-ben (2011) Malakológiai Tájékoztató, 25–39, 2011.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]