Folyami bödöncsiga
 | ||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||
| Theodoxus fluviatlis Linnaeus, 1758 | ||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||
|
Nerita fluviatilis Linnaeus, 1758 | ||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Folyami bödöncsiga témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Folyami bödöncsiga témájú médiaállományokat és Folyami bödöncsiga témájú kategóriát. |
A folyami bödöncsiga (Theodoxus fluviatilis) egy Európában őshonos, édesvizű folyókban és alacsony sótartalmú vizekben élő csigafaj.
Megjelenése
[szerkesztés]
A csigaház 4–5 mm magas, 9–10 mm széles, 3 kanyarulatból áll, nyújtott félgömb alakú, döntő részét az utolsó kanyarulat alkotja. Alapszíne sárgásfehér vagy krémszínű, amin rendkívül változatos, vörösbarna, sötétbarna vagy sárgás-zöldes foltos vagy recés mintázat figyelhető meg. A sárgászöldes szín az édesvízi példányokra jellemző, a tengerben élők szinte feketék is lehetnek. Operculuma (lábához tapadó héjfedője, amivel elzárja háza bejáratát mikor visszahúzódik) vörösesfehér, barnásvörös szegéllyel.
-
Theodoxus fluviatilis littoralis -
Theodoxus fluviatilis dalmatinus
Elterjedése és életmódja
[szerkesztés]Egész Európa (kivéve az Alpokat és Norvégiát) folyóvizeiben és tengerpartjain előfordul, egyes helyeken terjedőben levő, invazív faj. Magyarországon az ötvenes-hatvanas években figyelték meg a Tiszában,[1] azóta már a Dunában is megtelepedett, viszonylag gyakori faj és kiszorítja az őshonos bödöncsigákat (T. danubialis, T. transversalis). A genetikai vizsgálatok alapján[2] eredetileg a Fekete-tengerben és a Duna völgyében élt, innen terjedt tovább Törökország és Észak-Itália irányába, majd Spanyolországon keresztül a Brit-szigetek partvidékeire és a Balti-tengerbe.
A folyókban 13 m, a tengerekben 60 m mélységig a köveken, fatörzseken megtelepedett algákat eszi, ezért főleg köves aljzatú folyórészeken, esetleg kemény vizű tavakban, barlangi patakokban található. Inkább (de nem kizárólag) éjjel aktív. A szárazföldi csigáktól eltérően váltivarúak, szaporodási időszakuk április közepétől októberig tart. 45-65 petéjét kövekre, kagylókra vagy gyakran más bödöncsigák héjára tapasztja. A petékből a csigák kb. egy hónap múlva kelnek ki (25 °C-os vízben, 20 °C-osban két hónap is lehet). Élettartamuk 2-3 év.
Németországi populációi veszélyeztettek, Svájcban kritikusan veszélyeztetett, Csehországból kipusztult, Magyarországon nem védett.
Források
[szerkesztés]- ↑ Állattani közlemények 52. köt. 1-4. sz. 107-110,1965
- ↑ Paul. M.E. Bunje Pan-European phylogeography of the aquatic snail Theodoxus fluviatilis (Gastropoda: Neritidae) Molecular Ecology (2005) 14, 4323–4340
- Krolopp Endre: Csigák, kagylók. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest 1981. ISBN 963 11 2610 2
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján
- Horváth Zsuzsanna: Egzotikus akváriumi csigák Magyarországon. Szent István Egyetem, Állatorvostudományi kar, Parazitólógiai és Állattani Tanszék, 2010.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Fajleírás (angol nyelven) Archiválva 2015. szeptember 23-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Fajleírás (angol nyelven)
