Fokföldi oroszlán
Fokföldi oroszlán | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Panthera leo melanochaita (Ch. H. Smith, 1842) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Fokföldi oroszlán témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Fokföldi oroszlán témájú kategóriát. |
A fokföldi oroszlán (Panthera leo melanochaita) az oroszlán egyik többé-kevésbé kihalt változata. A „többé-kevésbé” korlátozás oka, hogy a maradványok alapján elvégzett, a teljes genomra kiterjedő genetikai vizsgálat kimutatta, hogy az elterjedt nézettől (így a jelen ismertetőnkben szerepkő tudományos nevétől) eltérően nem volt önálló alfaj, csak egy Afrika déli csücskén különösen elterjedt sötét sörényű színváltozat.[1] A vele közel azonos élőhelyen kifejlett, világos szőrű változat a dél-afrikai oroszlán (Panthera leo krugeri). Annak ellenére, hogy dél-afrikai populációja kihalt, sötét (sörényű) oroszlánok spontán mutáció eredményeként a legkülönbözőbb természetes és mesterséges környezetekben feltűnnek, tehát a színváltozat kihaltnak nem tekinthető.
Kutatásának története
[szerkesztés]A vélt alfajt 1842-ben írta le Ch. H. Smith.[2] Típuspéldánya a Jóreménység-fokról származott.
Vratislav Mazák, Károly Egyetem Természettudományi Karának professzorának elmélete szerint az alfaj azért alakult ki, mert élőhelyét (a Fokföldet) a Nagy-lépcső (Rodgers-lépcső) kellőképp elszigetelte a kontinens egyéb részitől, és ezért ez a populáció a többi alfajtól elszigetelve fejlődött.[3] Ez az elméletet a 21. század elején dőlt meg, amikor kimutatták, hogy a Fokföld, a Kalahári és Transvaal régiók oroszlánpopuláció kapcsolódhattak egymáshoz a Nagy-lépcső és az Indiai-óceán közötti folyosón.[4]
Származása, elterjedése
[szerkesztés]Fokföldön és Natalban élt. A jelenlegi közigazgatási beosztás szerint ezek a Dél-afrikai Köztársaság
- Nyugat-Fokföld,
- Kelet-Fokföld és
- KwaZulu-Natal tartományai.
A legtovább Oranje Szabadállam területén maradt fenn; itt az 1860-as években lőtték ki az utolsót.
Megjelenése, felépítése
[szerkesztés]A típuspéldány egy nagyon nagy hím volt fekete szélű fülekkel és fekete sörénnyel, amely túlnyúlt a vállakon és a has alatt.
Edmund Heller amerikai zoológus úgy vélte, hogy a fokföldi oroszlán „kifejezetten” nagyobb volt, mint a többi alfaj, és koponyája is hosszabb, bár keskenyebb volt azokénál.[5] Ez egybecsengett a vadászok beszámolóival, amelyek szerint a legnagyobb, a 270 kg-ot megközelítő tömegű oroszlánokat a Vaal folyótól délre lőtték.
Ez a nézet annyira általánosan elterjedt, hogy az 1960-as években (Urania) még úgy vélték, hogy a fogságban kialakult hibrid oroszlántípus, a „menazséria”-, avagy állatkerti oroszlán kialakulásához a fokföldi (és az eredeti élőhelyén ugyancsak kihalt berber) oroszlán meghatározó mértékben járult hozzá.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Landy-Gyebnár Mónika: Feltárták az oroszlánok evolúciós múltját
- ↑ Smith, C.H.. Black maned lion Leo melanochaita, The Naturalist's Library. London: Chatto and Windus, Plate X, 177. o. (1842)
- ↑ Mazak, V. and Husson. A.M. (1960). "Einige Bemerkungen über den Kaplöwen, Panthera leo melanochaitus (Ch. H. Smith, 1842)". Zoologische Mededelingen. 37 (7): 101−111.
- ↑ Yamaguchi, N. (2000). "The Barbary lion and the Cape lion: their phylogenetic places and conservation" (PDF). 1. African Lion Working Group News: 9–11. Archived from the original (PDF) on 2019-08-18.
- ↑ Heller, E. (1913). New races of carnivores and baboons from equatorial Africa and Abyssinia Smithsonian Miscellaneous Collections 61(19): 1–12.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Cape lion című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- Urania Állatvilág. Emlősök. Hans Petzsch, 1966. Gondolat Kiadó, Budapest, 1973.
- [1]