Fischhof Ágota
Fischhof Ágota | |
Moholy-Nagy László 1918-ban készített portréja Fischhof Ágotáról | |
Született | 1895. június 4. Szeged |
Elhunyt | 1976. szeptember 11.(81 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Hézer Béla |
Gyermekei | két gyermek |
Szülei | Fischhof Samu, Léderer Julianna |
Foglalkozása | könyvtáros |
Iskolái |
|
Sablon • Wikidata • Segítség |
Hézer Béláné Fischhof Ágota (Szeged, 1895. június 4. – Budapest, 1976. szeptember 11.) az első magyar szakképzett könyvtárosnő, Móra Ferenc "kisinasa", Moholy-Nagy László múzsája.
Életpályája
[szerkesztés]Egy szegedi zsidó polgári család második gyerekeként látta meg a napvilágot. Édesapja Fischhof Samu gyártulajdonos, édesanyja Léderer Julianna bácskai birtokosleány. Három testvére volt.
Gyerekkorában rendszeresen sportolt: úszott, vívott, teniszezett és korcsolyázott. A Szegedi Atlétikai Klub (SZAK) tagjaként rendszeresen versenyzett. Tanulmányai az Állami Felsőbb Leányiskolában végezte el. Az otthoni környezetben alapos képzésben részesült Heller Ödön, Király-König Péter és Bauer Simonné (Balázs Béla anyja) által. A művészetek iránti vágya miatt érdeklődött a könyvek iránt.[1]
1913-tól kezdődően sűrűn megfordult a Somogyi-könyvtárban. Móra Ferenc hatására kezdett el a könyvtárban dolgozni díjtalan gyakornokként. 1916-ban Tömörkény István és Móra Ferenc támogatásával a berlini Hochschule für Bibliothekarinnen könyvtárosnőképzésére jelentkezett. Ezt 1918-ban végezte el. Emellett a Königliche Bibliothekben dolgozott, majd a bécsi könyvtárakat tanulmányozta.
Ezt követően 1919-től egészen 1923. augusztus 31-ig a szegedi könyvtár munkatársa volt.[2] Munkájának eredménye a könyvtári tárgyszókatalógus létrehozása. A könyvtári munka mellett könyvismertetéseket írt a Szegedi Naplóban. Juhász Gyula hatására a Szegedi Munkásotthon könyvállományát bővítette.[3]
1924. július 21-én házasságot kötött Hézer Bélával,[4] a Magyar–Olasz Bank Rt. szegedi fiókjának főnökhelyettesével, aki 1918 és 1921 között a Móra család kosztosa volt. Két leánygyerekük született. 1925-ben a házaspár Orosházára költözött, ahol 1957-ig éltek. Ezt követően Budapestre költöztek. 1976. szeptember 11-én, 81 éves korában hunyt el.
Emlékezete
[szerkesztés]- Moholy-Nagy László 1918-ban portrét festett róla. Az első, 1919-es szegedi kiállítása során kiállított portrét Móra a "Tahiti Madonna" jelzővel illette.[5]
- Gergely Sándor szobrász megrajzolta az ex librisét.
- Alakját számos festő (Nyilasy Sándor, Heller Ödön, Tevan István) és számos író (Móra Ferenc, Balázs Béla) örökítette meg.[6]
- Juhász Gyula Exlibris – Ágotának című művét írta hozzá.[7]
- A Móra Ferencnek hozzá írt kb. 80 levelét a Magyar Tudományos Akadémia őrzi.
- A szegedi könyvtár 2003-ban egy oklevelet is elnevezett róla, melyet minden évben a kiemelkedő munkát végző könyvtárosnak ítélik oda.[8]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Csizmadia Edit: Elfeledett arcok Szeged zsidó múltjából 2. | Múlt és Jövő (magyar nyelven). multesjovo.hu, 2021. március 12. (Hozzáférés: 2023. március 6.)
- ↑ Fischhof Ágota. virtualis.sk-szeged.hu. (Hozzáférés: 2023. március 6.)
- ↑ Fischhof Ágota, Hézer Béláné (Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1990). (Hozzáférés: 2023. március 6.)
- ↑ Orosházi múltidéző • Orosháza jelese: Hézer Béla bankigazgató Orosházi... (angol nyelven). Orosházi múltidéző. (Hozzáférés: 2023. március 6.)
- ↑ Tahiti Madonna a napfény városában (magyar nyelven). Artmagazin. (Hozzáférés: 2023. március 6.)
- ↑ Az első magyar szakképzett könyvtárosnő: Fischhof Ágota (hu-HU nyelven). Nőkért.hu, 2016. december 27. (Hozzáférés: 2023. március 6.)
- ↑ Juhász Gyula: Exlibris Ágotának. (Hozzáférés: 2023. március 6.)
- ↑ Dóra, Huszárik: Az első magyar könyvtárosnő és Móra Ferenc „kisinasa” volt az orosházi Hézer Béla felesége (magyar nyelven). OrosCafé, 2023. március 5. (Hozzáférés: 2023. március 6.)
Források
[szerkesztés]- Csizmadia Edit: Elfeledett arcok Szeged zsidó múltjából 2. Fischhof Ágota (1895−1976)
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.
- Az Oroscafé cikke