Ugrás a tartalomhoz

Fischhof Ágota

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fischhof Ágota
Moholy-Nagy László 1918-ban készített portréja Fischhof Ágotáról
Moholy-Nagy László 1918-ban készített portréja Fischhof Ágotáról
Született1895. június 4.
Szeged
Elhunyt1976. szeptember 11.(81 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaHézer Béla
Gyermekeikét gyermek
SzüleiFischhof Samu,
Léderer Julianna
Foglalkozásakönyvtáros
Iskolái
SablonWikidataSegítség

Hézer Béláné Fischhof Ágota (Szeged, 1895. június 4.Budapest, 1976. szeptember 11.) az első magyar szakképzett könyvtárosnő, Móra Ferenc "kisinasa", Moholy-Nagy László múzsája.

Életpályája

[szerkesztés]

Egy szegedi zsidó polgári család második gyerekeként látta meg a napvilágot. Édesapja Fischhof Samu gyártulajdonos, édesanyja Léderer Julianna bácskai birtokosleány. Három testvére volt.

Gyerekkorában rendszeresen sportolt: úszott, vívott, teniszezett és korcsolyázott. A Szegedi Atlétikai Klub (SZAK) tagjaként rendszeresen versenyzett. Tanulmányai az Állami Felsőbb Leányiskolában végezte el. Az otthoni környezetben alapos képzésben részesült Heller Ödön, Király-König Péter és Bauer Simonné (Balázs Béla anyja) által. A művészetek iránti vágya miatt érdeklődött a könyvek iránt.[1]

1913-tól kezdődően sűrűn megfordult a Somogyi-könyvtárban. Móra Ferenc hatására kezdett el a könyvtárban dolgozni díjtalan gyakornokként. 1916-ban Tömörkény István és Móra Ferenc támogatásával a berlini Hochschule für Bibliothekarinnen könyvtárosnőképzésére jelentkezett. Ezt 1918-ban végezte el. Emellett a Königliche Bibliothekben dolgozott, majd a bécsi könyvtárakat tanulmányozta.

Ezt követően 1919-től egészen 1923. augusztus 31-ig a szegedi könyvtár munkatársa volt.[2] Munkájának eredménye a könyvtári tárgyszókatalógus létrehozása. A könyvtári munka mellett könyvismertetéseket írt a Szegedi Naplóban. Juhász Gyula hatására a Szegedi Munkásotthon könyvállományát bővítette.[3]

1924. július 21-én házasságot kötött Hézer Bélával,[4] a Magyar–Olasz Bank Rt. szegedi fiókjának főnökhelyettesével, aki 1918 és 1921 között a Móra család kosztosa volt. Két leánygyerekük született. 1925-ben a házaspár Orosházára költözött, ahol 1957-ig éltek. Ezt követően Budapestre költöztek. 1976. szeptember 11-én, 81 éves korában hunyt el.

Emlékezete

[szerkesztés]
  • Moholy-Nagy László 1918-ban portrét festett róla. Az első, 1919-es szegedi kiállítása során kiállított portrét Móra a "Tahiti Madonna" jelzővel illette.[5]
  • Gergely Sándor szobrász megrajzolta az ex librisét.
  • Alakját számos festő (Nyilasy Sándor, Heller Ödön, Tevan István) és számos író (Móra Ferenc, Balázs Béla) örökítette meg.[6]
  • Juhász Gyula Exlibris – Ágotának című művét írta hozzá.[7]
  • A Móra Ferencnek hozzá írt kb. 80 levelét a Magyar Tudományos Akadémia őrzi.
  • A szegedi könyvtár 2003-ban egy oklevelet is elnevezett róla, melyet minden évben a kiemelkedő munkát végző könyvtárosnak ítélik oda.[8]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Csizmadia Edit: Elfeledett arcok Szeged zsidó múltjából 2. | Múlt és Jövő (magyar nyelven). multesjovo.hu, 2021. március 12. (Hozzáférés: 2023. március 6.)
  2. Fischhof Ágota. virtualis.sk-szeged.hu. (Hozzáférés: 2023. március 6.)
  3. Fischhof Ágota, Hézer Béláné (Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1990). (Hozzáférés: 2023. március 6.)
  4. Orosházi múltidéző • Orosháza jelese: Hézer Béla bankigazgató Orosházi... (angol nyelven). Orosházi múltidéző. (Hozzáférés: 2023. március 6.)
  5. Tahiti Madonna a napfény városában (magyar nyelven). Artmagazin. (Hozzáférés: 2023. március 6.)
  6. Az első magyar szakképzett könyvtárosnő: Fischhof Ágota (hu-HU nyelven). Nőkért.hu, 2016. december 27. (Hozzáférés: 2023. március 6.)
  7. Juhász Gyula: Exlibris Ágotának. (Hozzáférés: 2023. március 6.)
  8. Dóra, Huszárik: Az első magyar könyvtárosnő és Móra Ferenc „kisinasa” volt az orosházi Hézer Béla felesége (magyar nyelven). OrosCafé, 2023. március 5. (Hozzáférés: 2023. március 6.)

Források

[szerkesztés]