Feri Sándor
| Feri Sándor | |
| Született | Fuchs Sándor 1895. szeptember 29. Gyöngyös |
| Elhunyt | 1986. június 9. (90 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Molnár Rózsa (h. 1923–1980) |
| Gyermekei | egy gyermek |
| Foglalkozása | jogász |
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem |
| Sírhelye | Farkasréti temető (612/2-475. fülke)[2][3] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Feri Sándor, 1945-ig Fuchs Sándor (Gyöngyös, 1895. szeptember 29.[4] – Budapest, 1986. június 9.) jogász, az állam- és jogtudomány kandidátusa (1959).
Élete
[szerkesztés]Fuchs Ignác (1866–1932) gyöngyösi ügynök és Keller Mária (1871–1960)[5] gyermekeként született zsidó családban.[6] Szülővárosában, a Gyöngyösi Magyar Királyi Állami Főgimnáziumban érettségizett. 1914 júliusában kezdte meg tanulmányait a Budapesti Tudományegyetem jogi karán, azonban 1915 tavaszán behívták katonai szolgálatra és mint tisztjelölt az orosz frontra került. 1916 nyarán hadifogságba esett. 1917-ben Jekatyerinburgba vitték, ahol érintkezésbe került a bolsevikokkal, majd a petrográdi Szmolnij őrség egyik egységparancsnoka lett. 1920-ban visszatért Magyarországra és a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen jogi doktori oklevelet szerzett és ügyvédjelölt lett. A következő években gazdasági újságíróként és bankhivatalnokként dolgozott. 1927-ben ügyvédi vizsgát tett és 1937-ig Palágyi Róbert ügyvédi irodájában működött beosztott ügyvédként.
1937 és 1940 között önálló ügyvédi irodát tartott fenn Budapesten. 1937-ben csatlakozott az illegális Kommunisták Magyarországi Pártjához. A Vörös Segély aktivistája lett. A második világháború idején az ellenállás tagjaként együttműködött Bajcsy-Zsilinszky Endrével, illetve Kovács Margit műhelyében politikai szemináriumot vezetett. A felszabadulás egy befalazott pincében érte.
1944-ben az ő kezdeményezésére menekültek meg a halálra ítélt székesfehérvári nyomdászok. 1944–45-ben a szovjet Belügyi Népbiztosság (NKVD) magyarországi részlege, és egyben a Magyar Kommunista Párt központi jogtanácsosa volt, majd a Magyar Dolgozók Pártjának (MDP) jogügyi osztályát vezette. 1946-től közjegyzői állást is betöltött.
1949 decemberében kinevezték a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának tanácselnökévé.[7] Mivel írásban tett jelentést az elkövetett törvénytelenségekről, 1953 elején kizárták az MDP-ből, és állásából is elbocsátották. 1954-ben rehabilitálták, és visszakapta bírói állását. 1956 végén tolmácsként közvetített a Kádár-kormány és a szovjetek között. 1957-ben nyugállományba helyezték, többek között a Király Béla vezérőrnagyot 1956 októberében rehabilitáló bírói tanácsban való részvétele miatt. 1957 és 1960 között az Agrimpex Mezőgazdasági Külkereskedelmi Vállalat jogtanácsosaként dolgozott.
A Farkasréti temetőben nyugszik.
Családja
[szerkesztés]Felesége Molnár Rózsa (1898–1980) volt, Müller Nándor és Müller Angyalka lánya, akit 1923. szeptember 2-án Budapesten, a Terézvárosban vett nőül.[8]
Lánya Szigeti Józsefné Feri Klára. Unokája Szigeti Anna.
Főbb művei
[szerkesztés]- Magyar jog a szocialista fejlődés útján (Budapest, 1950)
- A jog és erkölcs egyes kérdései (Budapest, 1962)
Díjai, elismerései
[szerkesztés]- Magyar Partizán Emlékérem (1956)
- Munka Érdemrend arany fokozata (1965)[9] – a több évtizedes munkásmozgalmi tevékenysége elismeréséül
- Szocialista Hazáért Érdemrend (1967)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Feri Sándor, Fuchs, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03975/04410.htm
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Születési bejegyzése a gyöngyösi izraelita hitközség születési akv. 67/1895. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 8.)
- ↑ Fuchs Ignácné Keller Mária halotti bejegyzése a Budapest XIV. kerületi állami halotti akv. 421/1960. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 8.)
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a gyöngyösi izraelita hitközség esketési akv. 19/1893. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 8.)
- ↑ Magyar Közlöny (1950. január 5.) 2. szám
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 1326/1923. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 8.)
- ↑ Magyar Közlöny (1965. október 8.) 57. szám
Források
[szerkesztés]- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Kubinyi Ferenc (1988. január 31.). „Szibériai legenda”. Új Tükör (Magyarország) 25 (5), 18. o.
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Révai új lexikona VII. (Fej–Gak). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2001. ISBN 963-927-241-8
- Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8
- Vígh Károly (1985. szeptember 9.). „Koronatanú: a 90 éves Feri Sándor”. Magyar Nemzet (Magyarország) 48 (229), 5. o. (Hozzáférés: 2021. június 8.)
