Ferenczy család (nemespanni)
A nemespanni Ferenczy család egy Nyitra vármegyei és Verebélyi széki érseki nemesi család.
A családnév egy Ferenc keresztnevű apai ősre utal,[1] s Ferencz formában is megjelenik a korai forrásokban.
1570-ben már az Esztergomi szandzsák hódoltságába tartozó Nemespannon már éltek Ferenczyek (András és Pál).[2]
1608-ban Forgách esztergomi érsektől Panyi Balázs után a Cékus, Ferenczy, Kristóf, Orly, Panyi, Szabó és Szánthó családok kaptak Nemespannra adományt.[3] Nyitra vármegyében több ilyen nevű nemesített család is élt (1616, 1654), rokonsági kapcsolataik azonban nem ismertek.
Bacskády Ferenc özvegye Ferenczy Erzsébet 1652-ben, fiai Zsigmond, János és Sándor nevében örökösödési szerződést köt a Kereskényi családdal Kiskalászon, Mártonfalván, Oroszin, Pannon, Ürményben és Veszelén lévő birtokaikat illetően.[4] A nemespanni Bacskády család birtokügyi iratai, melyek a Dabis, Ferenczy, Huszár és Magyar családokat is érintették, rokonság révén a Pallya családhoz kerültek.[5]
1664-ben Nemespannon István és Albert, Lapásgyarmaton János és István szerepelt a török adóösszeírásban.[6] 1682-ben Hamar Fruzsina végrendeletében Ferenczy István mint a verebélyi szék szolgabírója jelenik meg.[7] 1699-ben Ferenczy János szerzett adományt Nemespann mindhárom osztályában, de valószínűleg András (a Fölső Osztályban vezetve) is anyagi részt vállalt az adomány megszerzésében. Az 1752-es dikális összeírásban Nemespannon Imre szerepelt.[8] 1754-ben adományt kaptak Csáky Miklós érsektől nemespanni birtokrészükre.[9] Leszármazásukat 1780-ban vizsgálták.[10]
Az 1767–1774 közti úrbérrendezés időszakában Nemespannon csupán Balogh Sándor és Ferenczy Mihály birtokosok 1-1 házatlan zsellérét említik.[11]
Nemességüket több vármegyében is kihirdették és címert is használtak, melyet több helyütt is közöltek.[12] Nyitra vármegyétől 1802-ben kaptak nemesi bizonyságlevelet és az 1782-es és 1792-es nemesi összeírásban is szerepelnek. Az egyik legkorábbi ismert és legvagyonosabb nemespanni család volt.[13] Különböző hivatalokat viseltek a verebélyi széken belül. A család egyik ága Nyitraivánkára is elszármazott Ferenczy István révén aki a Vitéz családba házasodott be a 18. század elején.[14]
Neves családtagok
[szerkesztés]-
Ferenczy Mihály szolgabíró pecsétje 1766-ból
-
Ferenczy Mihály szolgabíró pecsétje 1777-ből
- Ferenczy István 1682-ben a verebélyi szék szolgabírója
- Ferenczy Mihály a verebélyi szék szolgabírója a 18. század 20-as éveiben
- Ferenczy Mihály a verebélyi szék szolgabírója a 18. század 60-as, 70-es éveiben és 1780-ban
- Ferenczy Imre a verebélyi szék esküdtje a 19. század 20-as és 30-as éveiben
- Ferenczy Károly 1832-ben verebélyi széki táblabíró, kéri járásbeli gyám[15]
- Ferenczy Eugen (Jenő Sándor; 1818-1889), Károly fia, földbirtokos, ügyvéd, nyitra vármegyei bizottsági tag[16]
- Ferenczy Izabella (1835-1890) operaénekesnő.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Kázmér 1993, 361-362.
- ↑ Fekete 1943, 65-66 No. 94.
- ↑ Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. Pest: Ráth Mór. 1857–1868. IV, 156-158; Kempelen IV, 105; Szluha 2003 I, 377-378; Keresteš, P. - Čisárik, L. 2010: Lexikón erbov šlachty na Slovensku IV - Nitrianska stolica. Bratislava, 43, 208; Lásd még a Szánthó család fondjában a 4. dobozt.
- ↑ SNA, Archív Nitrianskeho biskupstva, Nitrianska kapitula, autenticté protokoly, Prot. 77, 115.
- ↑ ŠA Nitra, SAP, 40. doboz, No. 23.
- ↑ Blaskovics 1993, 282.
- ↑ SAP, kr. 76, fasc. 2, No. 11.
- ↑ MV SR – ŠA Nitra, ŽN-I, Dicalia, Conscriptio comitatus Nittriensis, okr. Nitra, 1752, 179-181.
- ↑ Nagy IV, 158; Kempelen IV, 109, 113.
- ↑ MV SR – ŠA Nitra, NŢ I, kongregačné zápisnice, kr. 28 1780-1782, pag. 41-43 1780. január 14.; Vö. Szluha 2003 I, 377-378.
- ↑ Fónagy Zoltán 2013: A nemesi birtokviszonyok az úrbérrendezés korában - Adattár. Budapest, 427, 755, 943 természetesen ez is a szék különállásából adódik.
- ↑ Siebmacher, 172; Nagy IV, 156.
- ↑ Vö. SAP, kr. 40, No. 131
- ↑ Keresteš 2003, 103, 131 (Lapásgyarmat is), 232.
- ↑ Közhasznu Honi Vezér - gazdasági, házi és tiszti kalendáriom 1843, 240.
- ↑ születési anyakönyvi bejegyzés; Gyászjelentése
Források
[szerkesztés]- Nagy Iván 1858: Magyarország családai IV, 156-158.
- Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye (Reiszig Ede)
- Fekete Lajos 1943: Az esztergomi szandzsák 1570. évi adóösszeírása. Budapest
- Blaskovics József 1993: Az újvári ejálet török adóösszeírásai. Pozsony
- Peter Keresteš 2003: Dejiny Ivanky pri Nitre. Bratislava
- Illésy-gyűjtemény 1f575