Ferenczy Károly (színművész)
| Ferenczy Károly | |
 | |
| Színművészeti Lexikon 2. Favariné (Budapest, 1929) | |
| Született | Szabó Károly Imre Zoltán 1876. október 29. Budapest |
| Elhunyt | 1945 (68-69 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Krecsányi Veron |
| Foglalkozása |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ferenczy Károly témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ferenczy Károly, született Szabó Károly Imre Zoltán (Budapest, 1876. október 29.[1] – Budapest, 1945) színész, színházigazgató. Krecsányi Veron férje.
Életútja
[szerkesztés]Keresztelési és házassági bejegyzése alapján anyja, Szabó Mária napszámosnő volt, míg saját elmondása alapján Ferenczy József színész, a Népszínház rendezőjének és Beretvás Teréz vidéki színésznő gyermekeként született.[2] Szülei a papi pályára szánták, de nyugtalan természete miatt otthagyta a zárdát és elszökött Bárdi Lajos nagylaki színtársulatához. Azonban a vidéki vándorélet és a vele járó sok nélkülözés megtörte. Ekkor beiratkozott Fülöp Sándor színésziskolájába. Azután Brassóban működött, Egry Kálmánnál. Néhány évi barangolás után Feld Zsigmond színtársulatához szerződött. Ezután ismét vidékre ment. Szerepelt 1896-ban ifj. Polgár Károly, Kömley Gyula, Hajdú István, Rakodczay Pál színtársulatánál. 1898 februárjában eljegyezte Lipkay Matildot.
1902-ben felkerült a Magyar Színház kötelékébe, ahol nagy sikerei voltak. Magyar Színházi szereplése alatt történt meg vele az alábbi szenzációs esemény, amiről sokáig beszéltek színházi körökben. Egyik darabban egy betörő figuráját osztották rá. A gyönyörű kiállítású darab azonban megbukott; erre Ferenczy a betörő maszkjában elment egy előkelő vendéglőbe, ahol megjelenésével az akkori politikai viszonyok miatt nagy pánikot idézett elő; a rendőrhatóság veszedelmes gazembert látván benne, letartóztatta. Másnap az előadást nem tudták elkezdeni, mert a főszereplő hiányzott. Nagy lótás-futás után végre megtalálták a VII. kerületi rendőrség fogdájában, ahonnan Tomcsányi képviselő intervenciójára, miután a tréfa tisztázódott, Ferenczyt visszavitték a színházhoz. Ettől kezdve megfordult a darab sorsa, mert Ferenczy ötletessége zsúfolt házakat vonzott.
Ezután visszament a vidékre, Csóka Sándor miskolci társulatához, ahonnan Krecsányi Ignác szegedi színházához került. Ekkor Krecsányi nevelt lányát, Verát 1902-ben megszöktette és Szegeden házasságra léptek.[3] Gyermekeik: Veronika (sz. Pozsony, 1903. január 17.), Károly és János.
Kassán Szendrey Mihály színtársulatának volt a tagja. Kassáról elszerződött Janovics Jenőhöz Szegedre, ahonnan 1903-ban Beöthy László a Király Színházhoz hívta meg. Itt az Aranyvirágban mutatkozott be és mint táncos-komikus a legelső sorba került. 1905. augusztus havában átszerződött a Magyar Színházba, ahol mint drámai színész a Koldusgrófban aratta első nagy sikerét. 1907 és 1912 között a Városligeti Színházban szerepelt, 1910—12-ben a Vígszínház tagja volt. 1912. október 30-án kabarét nyitott a Gyár utca 21. szám alatt.[4]
Az első világháború kitörésekor önként jelentkezett a harctérre, ahonnan súlyos sebesüléssel tért haza. Ezután a Fővárosi Orfeumban működött, ahol szcenírozott dalaival aratott sikert, majd Nagy Endre kabaréjának volt kiváló tagja. 1925. október havától a Városi Színház tagja volt 1931-ig. 1930–31-ben mint az intézmény helyettes igazgatója, 1931–32-ben igazgatójaként működött. Ezután alig kapott szerepet. 1939–1941 között a Turul Szépmíves Céh nevű könyvkiadó munkatársa volt.
Fontosabb színházi szerepei
[szerkesztés]- Barmuche (Herblay: Bohémszerelem)
- (ifj. J. Strauss: A cigánybáró)
- Ripacs (Szigeti J.: Csókon szerzett vőlegény)
- Saint Hypothèse (Hervé: Lili)
Filmszerepei
[szerkesztés]- Maga talán beteg (1908, rövid)
- A pesti zsidó (1908, rövid)
- Vidám sportkép (1912, rövid)
- Tatárjárás (1917)
- A kormánybiztos (1919, rövid) – Tuzár mester
- Az örök titok (1938) – kocsmáros
- Fehér vonat (1943) – professzor úr
Lemezfelvételei
[szerkesztés]- Ellopták szívemet (Mészáros Gizával, Jumbola-Record, 1911 körül)[5]
- Előbb csak lassan, csendesen (Kék róka) (Mészáros Gizával, Jumbola-Record, 1911 körül)[6]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Születési bejegyzése a Budapest-felsővízivárosi római katolikus keresztelési akv. 335/1876. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 2.)
- ↑ Ferenczy Károly nyilatkozata (1938. december 29.) Uj Nemzedék, 20. évfolyam, 295. szám
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a szegedi polgári házassági akv. 159/1902. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 2.)
- ↑ https://kepkonyvtar.hu/jetspeed/portal/_ns:YVAtMTFkYWFhMmE2YWEtMTAwMDB8YzB8ZDB8ZXByb2Nlc3M9MT1zZWFyY2h8ZW9wZXJhdG9yX2hpZGRlbl8xPTE9MXxlbGltaXQ9MT0xMHxlcXVhbGlmaWVyXzE9MT0tMXxlY29uZGl0aW9uXzE9MT1rYWJhcmU-/search.psml?offset=1&origOffset=-1&docID=13409&secID=16298&limit=10&pageSet=1
- ↑ Ellopták szívemet Gramofon Online
- ↑ Előbb csak lassan, csendesen Gramofon Online
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Magyar színházművészeti lexikon
- Magyar színművészeti lexikon
- Hangosfilm