Feröer községei
Feröer 2009. január 1. óta közigazgatásilag 30 községre (kommuna, helyi önkormányzattal rendelkező közigazgatási egység) oszlik.[1] Magyarországgal ellentétben itt egy község általában több települést is magában foglal: a 30 községben összesen mintegy 120 település található.
Jogállás[szerkesztés]
Összeolvadások[szerkesztés]
1995-ben a feröeri kormány egy bizottságot nevezett ki, hogy javaslatot tegyen egy új helyi önkormányzati rendszerre. A bizottság jelentését 1998-ban hozták nyilvánosságra: a községek számának 7-9-re csökkentését javasolta, valamint az állami és községi hatáskörök pontosabb elválasztását. A jelentés nagy vitákat kavart, és a községek összeolvadásának ötlete nem örvend egyhangú támogatásnak, de a vihar csillapodni látszik. Az elmúlt években néhány község már összeolvadt: számuk 48-ról 2004-ben 34-re, azóta 30-ra csökkent. A nagyobb községek létrehozásával a hosszútávú cél az, hogy erősítsék a helyi önkormányzatokat, és decentralizálják a hivatalokat és a közszolgáltatásokat. 2007-ben döntés született arról, hogy pontosan 7-re kívánják csökkenteni a községek számát, és ezt a kormány a 2011-ig tartó hivatali ciklusában kívánja véghezvinni.[2]
Költségvetés[szerkesztés]
A községek bevételei 2007-ben összesen 1,4 milliárd koronát tettek ki. A működési költségek ebből 990 milliót vittek el, a főbb tételek a következők: szociális és egészségügyi kiadások 37%, építés, áruk és szolgáltatások 27%, oktatás és kultúra 21%, hivatali működés 15%. A beruházások összesen 486 millió koronát tettek ki, míg a kamatkiadások 17 millió koronára rúgtak.[2]
A bevételek főként a személyi jövedelemadóból származnak. Az adókat a kormányzat szedi be, és utalja át a községeknek. A községi adókulcs községenként változik, és fix (a jövedelem nagyságától független) ráta. Mértéke 2008-ban 16% és 23,5% között szóródott, átlagosan 20,65%-ot tett ki. Az éves adóalap minden 18 év alatti gyermek után csökkenthető, községenként változó (3000 és 6500 korona közötti) mértékben. A 18%-os társasági adó bevételeinek 38%-át kapják meg a községek. Kivételt képeznek az olajipari cégek, amelyek más kulccsal adóznak, és a bevétel teljes egészében az államkincstárt gazdagítja.[3]
A községek adóssága átlagosan 17 000 korona lakosonként, de nagyok a különbségek: míg egyes községeknek nincs vagy alig van adóssága, 12 községé lakosonként 20-50 000 korona között van, így az adósságszolgálat a költségvetés jelentős részét leköti. A községek összes bruttó adóssága 800 millió koronát tett ki 2007-ben.[2]
Együttműködés[szerkesztés]
A községek két szövetségbe tömörülnek: a Kommunusamskipan Føroya a nagyobb községeket, míg a Føroya Kommunufelag a kicsiket tömöríti. Közösen üzemeltetnek egy hulladékkezelő céget (IRF) és az ő tulajdonukban van az elektromos művek (SEV) is.[2]
Történelem[szerkesztés]
Feröer községeinek száma a történelem folyamán gyakran változott. Az első község Tórshavn község volt, amely 1866-os megalakulása óta Feröer fővárosa. A szigeteket teljesen lefedő, (polgári) egyházközségekből álló rendszert 1872-ben hozták létre.
1866-1900[szerkesztés]
1866. február 16-án Létrejött Tórshavn község.[4]
1872-ben hozták létre a (polgári) egyházközségeket. A teljes szigetcsoportot 8 község fedte le, amelyek megegyeztek a mai régiókkal azzal a különbséggel, hogy Streymoyon – Tórshavnt is beleértve – 3 község volt.
- Létrejött Eysturoy egyházközség, Norðoyar egyházközség, Norðstreymoy egyházközség, Sandoy egyházközség, Suðuroy egyházközség, Suðurstreymoy egyházközség és Vágar egyházközség.[5]
1876-ban megtörtént az első szétválás:
- Suðurstreymoy egyházközségből kivált Nólsoy egyházközség.[4]
1878-ban újabb község alakult:
- Suðuroy egyházközségből kivált Hvalba egyházközség.[4]
Egy évvel később (1879) a következő változás történt:
- Suðuroy egyházközségből kivált Froðba egyházközség.[4]
Néhány év változatlanság után, 1892-ben újabb szétválás következett:
- Norðstreymoy egyházközségből kivált Vestmanna egyházközség.[4]
1894-ben Eysturoy egyházközség is osztódni kezdett:
- Eysturoy egyházközségből kivált Eiði egyházközség.[4]
Két évre rá, 1896-ban a folyamat folytatódott:
- Eysturoy egyházközségből kivált Sjóv egyházközség, valamint Nes és Gøta egyházközség.[4]
1901-1918[szerkesztés]
1906:
- Eysturoy egyházközségből kivált Funningur egyházközség.[4]
1908:
- Norðoyar egyházközség szétvált Klaksvík egyházközségre, Viðareiði, Fugloy és Svínoy egyházközségre és Kunoy, Mikladalur és Húsar egyházközségre.[4]
- Suðuroy egyházközség szétvált Vágur egyházközségre, Porkeri egyházközségre, Sumba egyházközségre és Fámjin egyházközségre.[4]
1911:
- Vágar egyházközségből kivált Mykines egyházközség.[4]
1912:
- Nes és Gøta egyházközség szétvált Nes egyházközségre és Gøta egyházközségre.[4]
1913:
- Viðareiði, Fugloy és Svínoy egyházközség szétvált Viðareiði egyházközségre, valamint Fugloy és Svínoy egyházközségre.[4]
- Norðstreymoy egyházközség szétvált Kvívík egyházközségre, Kollafjørður egyházközségre, Hvalvík egyházközségre, valamint Haldarsvík és Saksun egyházközségre.[4]
1915:
- Vágar egyházközség szétvált Miðvágur egyházközségre, Sandavágur egyházközségre, Sørvágur egyházközségre és Bøur egyházközségre.[4]
1918:
- Eysturoy egyházközség szétvált Oyndarfjørður egyházközségre, Fuglafjørður egyházközségre és Leirvík egyházközségre.[4]
1919-1932[szerkesztés]
1920:
- Porkeri egyházközségből kivált Hov egyházközség.[4]
1928:
- Nes település átkerült Porkeri egyházközségből Vágur egyházközségbe.
Tíz év szünet után, 1930-ban újabb jelentős változások történtek:
- Suðurstreymoy egyházközség szétvált Tórshavni városkörnyék egyházközségre, Hestur egyházközségre, Kaldbak egyházközségre, valamint Kirkjubøur egyházközségre.
- Sandoy egyházközség szétvált Sandur egyházközségre, Skálavík egyházközségre, Húsavík egyházközségre, Skúvoy és Dímun egyházközségre, valamint Skopun egyházközségre.[4]
1931:
- Kunoy, Mikladalur és Húsar egyházközség szétvált Kunoy egyházközségre, Mikladalur egyházközségre és Húsar egyházközségre.[4]
1932:
- Fugloy és Svínoy egyházközség szétvált Fugloy egyházközségre és Svínoy egyházközségre.[4]
1933-1967[szerkesztés]
1944:
- Haldarsvík és Saksun egyházközség szétvált Haldarsvík egyházközségre és Saksun egyházközségre.
- Eiði egyházközségből kivált Sundini egyházközség.[4]
1948:
- Funningur községből kivált Gjógv község.
- Oyndarfjørður községből kivált Elduvík község.[4]
1950:
- Viðareiði községből kivált Hvannasund község.[4]
1952:
- Sjóv községből kivált Skáli község.[4]
1954:
- Hvalvík községből kivált Hósvík község.[4]
1967:
- Nes községből kivált Runavík község.[4]
1968 óta[szerkesztés]
1968-ban megfordult a trend, és az addigi szétválások helyett az összeolvadások váltak jellemzővé.
1977[szerkesztés]
1977. január 1-től a következő változások történtek:
- Tórshavn községbe beolvadt Kaldbak község.[6][7]
1978[szerkesztés]
1978-ban a következő változások történtek:
- Hoyvík és Hvítanes a Tórshavni városkörnyék községből kiválva csatlakozott Tórshavn községhez.[8]
- A Tórshavni városkörnyék község megmaradt része Argir község néven működött tovább.[9]
1997[szerkesztés]
1997. január 1-től a következő változások történtek:
- Tórshavn községbe beolvadt Argir község.[10]
2001[szerkesztés]
2001. január 1-től a következő változások történtek:
- Tórshavn községbe beolvadt Kollafjørður község.[11]
2005[szerkesztés]
2004. december 31-ig 48 község volt Feröeren, melyekből több összeolvadással jött létre a jelenlegi 34. A következő változások történtek 2005. január 1-jén:
- Tórshavn községbe beolvadt Hestur község, Kirkjubøur község és Nólsoy község.
- Klaksvík községbe beolvadt Mikladalur község.
- Runavík községbe beolvadt Elduvík község, Oyndarfjørður község és Skáli község.
- Sundini község néven egyesült a korábbi, kisebb Sundini község, valamint Gjógv község, Haldarsvík község, Hósvík község, Hvalvík község és Saksun község.
- Sørvágur községbe beolvadt Bøur község és Mykines község.
2009[szerkesztés]
2009. január 1-jével a községek száma 34-ről tovább csökkent 30-ra.[1]
- Eystur község néven egyesült Gøta község és Leirvík község.[12]
- Runavík községbe beolvadt Funningur község.[13]
- Klaksvík községbe beolvadt Svínoy község.[14][15]
- Vágar község néven egyesült Miðvágur község és Sandavágur község.[16][17]
Községek listája[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Árni Joensen: Nú eru 30 kommunur (feröeri nyelven). portal.fo, 2009. január 1. (Hozzáférés: 2009. január 1.)
- ↑ a b c d The Faroe Islands – Information Memorandum 2008 (angol nyelven) (PDF) pp. 38. Landsbanki Føroya, 2008. november. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. november 20.)
- ↑ The Faroe Islands – Information Memorandum 2008 (angol nyelven) (PDF) pp. 33-34. Landsbanki Føroya, 2008. november. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. november 20.)
- ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z Kommununevndin. Frágreiðing um kommunurnar - Nýggj kommunal skipan í Føroyum [archivált változat] (pdf) (feröeri nyelven), Føroya landsstýri (1998. június). ISBN 99918-3-044-8. Hozzáférés ideje: 2008. október 7. [archiválás ideje: 2012. március 15.]
- ↑ Sámal Matras Kristiansen, John Andersen és Jørgen Ole Bæenholdt: Forestillingen om bostedet (dán nyelven) pp. 140. Roskilde Universitetscenter, 2005. augusztus. [2007. június 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 5.)
- ↑ Kaldbak (feröeri nyelven). Tórshavnar kommuna. (Hozzáférés: 2008. október 6.)
- ↑ Kaldbaksbotnur (feröeri nyelven). Tórshavnar kommuna. [2015. július 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 6.)
- ↑ Fólkataliđ í Tórshavnar Kommunu 1950 - 2003 (feröeri nyelven). region.fo. [2005. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 6.)
- ↑ Argir (feröeri nyelven). Tórshavnar kommuna. [2020. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 6.)
- ↑ Jón Fossá: Argir (angol nyelven). faroeislands.dk. [2009. augusztus 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 25.)
- ↑ Kollafjørður (feröeri nyelven). Tórshavnar kommuna. [2020. szeptember 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 6.)
- ↑ Leirvíkar kommuna (feröeri nyelven). Leirvíkar Kommuna, 2007. [2007. augusztus 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. december 31.)
- ↑ Býráðsfundur 26.06.2008 (feröeri nyelven). Runavíkar kommuna, 2008. június 26. (Hozzáférés: 2008. szeptember 21.)[halott link]
- ↑ Svínoyar kommuna ætlar at leggja saman við Klaksvík (feröeri nyelven). Útvarp Føroya, 2007. július 19. [2007. június 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 21.)
- ↑ Svínoyar kommuna leggur saman við Klaksvíkar kommunu (feröeri nyelven). Útvarp Føroya, 2007. június 11. [2007. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 21.)
- ↑ Nýggi borgarstjórin í Vága kommunu verður Albert Ellefsen (feröeri nyelven). Sandavágs kommuna, 2008. november 11. [2008. április 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 1.)
- ↑ Ólavur í Beiti: Ein borgarstjóri skal avloysa tveir (feröeri nyelven). Vágaportalurin, 2008. december 31. (Hozzáférés: 2009. január 1.)[halott link]
- ↑ Kommunustøddir (feröeri nyelven). Umhvørvisstovan, 2009. [2015. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 28.)
További információk[szerkesztés]
- Községek és településeik (angol)
 |  | ||
-
A Wikimédia Commons tartalmaz Feröer községei témájú médiaállományokat.
