Ugrás a tartalomhoz

Fenyéri Mór

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fenyéri Mór
1890 körül
1890 körül
Született1857. szeptember 27.
Pest
Elhunyt1927. január 31. (69 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaHavasy Szidi (1914. június 2. – )
Foglalkozása
Színészi pályafutása
Híres szerepeiPetúr bán
Katona József: Bánk bán
Tevékenységszínész
A Wikimédia Commons tartalmaz Fenyéri Mór témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fenyéri Mór (Peterdi; 1875-ig Popper, Pest, 1857. szeptember 27.[1]Budapest, 1927. január 30.)[2] színész, drámaíró.

Élete

[szerkesztés]

Popper Gyula János evangélikus kereskedő és Lusztig Anna fiaként született. Két reáliskolai osztályt végzett, azután szobrász, majd könyvkereskedő lett a Révai testvéreknél. 1874-ben azonban Kecskeméten színésznek állt Szathmáry Károlynál és hat évig működött a kórusban. Negyvennégy vidéki városban fordult meg, s a következő igazgatóknál volt szerződésben: Soós Mihály, Némethy György, Őrsy Gusztáv, Temesváry Lajos, Gerőfy Andor, Aradi színügy - gyámolító - egylet, Mándoky Béla, Mosonyi Károly, Feleky Miklós, Bogyó Alajos, Krecsányi Ignác, Balogh György, Makó Lajos, stb. Amikor Krecsányi kivette a kórusból, mint apa- és jellemszínész szerződött. 1893. április 11-én a Népszínháznak, 1904-ben a Magyar Színháznak volt a tagja, ahol Bánk bán Petúrjával és Shakespeare szerepekkel nevét hamarosan elismertté tette. 1905. november 21-én ünnepelte művészi pályafutása 30 éves fordulóját Szegeden, A velencei kalmár Shylock szerepében. Kitűnő intrikusszínész volt. Ő vele történt meg, hogy Szegeden a Sztrogof Mihály előadása után a karzati publikum meg akarta verni, mert oly hűen alakította az intrikus Ogareff Iván szerepét és ugyancsak Debrecenben, a »Dreyfuss kapitány« előadása után (Paty du Clam-ot játszotta) rendőri fedezet alatt kellett a tömeg bosszúja elől menekülnie. A színműírásra 1879-ben Temesvárt Csiky Gergely buzdította és 1881-ben az akadémiai pályázaton A műkedvelők című színművével első helyen, 1882-ben A lovagias korral a második helyen tüntették ki és 1883-ban A késő ébredés című szomorújátékával 100 arany Teleki-díjat nyert. 1912-ben nyugalomba vonult. Sok művet fordított magyarra. Nyugdíjaztatása után a fővárosi Drasche-téglagyár hivatalnoka volt. Felesége Havasy Szidi komika, akivel 1914. június 2-án Budapesten, a Ferencvárosban kötött házasságot.[3]

Peterdi a családi magyarosított neve, de mint színész és író csak a Fenyéri néven ismert.

Főbb szerepei

[szerkesztés]
  • Szörényi (Herczeg F.: Ocskay brigadéros)
  • Alain (Feuillet: Egy szegény ifjú története)
  • Günther (Léon: A drótostót)
  • Engstrand (Ibsen: Kísértetek)
  • 1. színész (Shakespeare: Hamlet)
  • Shylock (Shakespeare: A velencei kalmár)
  • Risvor (A haza)
  • Kent (Lear)
  • Vaillant (Küzdelem a létért)
  • Schwartze ezredes (Otthon)
  • Bouquet (Államtitkár úr)
  • Brazovics (Aranyember)
  • Kilényi Dávid (Déryné ifjasszony)

Fontosabb munkái

[szerkesztés]
  • A szegedi boszorkány (1893)

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]