Fenil-dimetilfoszfin
| Fenil-dimetilfoszfin | |||
| |||
 |
| ||
| IUPAC-név | Fenil-dimetilfoszfán | ||
| Más nevek | Fenil-dimetilfoszfin | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 672-66-2 | ||
| PubChem | 69597 | ||
| ChemSpider | 62800 | ||
| EINECS-szám | 211-595-3 | ||
| ChEBI | 30671 | ||
| |||
| |||
| InChIKey | HASCQPSFPAKVEK-UHFFFAOYSA-N | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C8H11P | ||
| Moláris tömeg | 138,14 g/mol | ||
| Megjelenés | átlátszó, halványsárga folyadék | ||
| Sűrűség | 0,971 g/cm³ | ||
| Forráspont | 74–75 °C (12 Hgmm nyomáson) | ||
| Oldhatóság (vízben) | oldhatatlan | ||
| Kristályszerkezet | |||
| Molekulaforma | piramis | ||
| Veszélyek | |||
| R mondatok | R10 R36 R37 R38 | ||
| S mondatok | S26 S36 | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A fenil-dimetilfoszfin foszfororganikus vegyület, képlete P(C6H5)(CH3)2. Benne a foszfor egy fenil- és két metilcsoporthoz kapcsolódik, így ez a legegyszerűbb aromás alkilfoszfin. Színtelen, a levegőre érzékeny folyadék, az átmenetifém-komplexekben általánosan használt ligandum. Ezek a komplexek szerves oldószerekben gyakran jól oldódnak.
Előállítása
[szerkesztés]Metilmagnézium-halogenid és fenil-diklórfoszfin reakciójával állítják elő:
- (C6H5)Cl2P + 2CH3MgBr → (C6H5)(CH3)2P + 2MgBrCl
A terméket csökkentett nyomáson végzett desztillációval tisztítják.[1] A (C6H5)(CH3)2P CDCl3-os oldatban proton NMR-jeleket ad a δ 7,0-7,5 tartományban és dublettet δ 1,2 értéknél. A CDCl3-ban felvett foszfor-31 NMR spektrumban −45,9 ppm-nél jelentkezik szingulett.[2]
Szerkezete és tulajdonságai
[szerkesztés]Piramis alakú molekula, melyben a fenilcsoport és a két metilcsoport egy foszforatomhoz kapcsolódik. A kötéshosszak és -szögek a következők: P−CMe: 184,4 pm; P−CPh: 184,5 pm, C−C: 140,1 pm, C−HMe: 109,0 pm, C−HPh: 106,7 pm, C−P−C: 96,9°, C−P−C (gyűrű): 103,4°, P−C−H: 115,2°.[3]
Királis fémcentrumhoz kapcsolódva a P-metilcsoportok diasztereotópok, az 1H-NMR spektrumban külön dublettként jelennek meg.
Összehasonlítás más foszfinligandumokkal
[szerkesztés]Mind az IrCl(CO)(PPh3)2, mind az IrCl(CO)(PMe2Ph)2 a νCO karbonil vegyértékrezgés 1960 cm−1 hullámszámnál jelentkezik, míg az IrCl(CO)(PMe3)2 esetén ez az érték 1938 cm−1.[4][5]
Bázikusság tekintetében a trialkil- és trifenilfoszfin között helyezkedik el:[6][7]
- [HPEt3]+ = 8,7
- [HPMe2Ph]+ = 6,8
- [HPPh3]+ = 2,7
A ligandum (θ) kúpszöge annak a kúpnak a nyílásszöge, amelynek csúcsa a P atom középpontjától 2,28 Å távolságra található. A nem szimmetrikus ligandumok kúpszöge így azonban nem határozható meg. A PX1X2X3 nem szimmetrikus ligandum effektív kúpszögének meghatározása a következő egyenlettel történik:
ahol θi a félszöget jelöli.
A kapott eredmények PMe3, PMe2Ph, PPh3 esetén: PMe3 = 118°, PMe2Ph = 122°, PPh3 = 145°. Következésképpen a PMe2Ph méretét tekintve a PMe3 és PPh3 közé esik.[8]
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ (1983) „Preparation of Dimethylphenylphosphine”. Inorganic Syntheses 22, 133–135. o.
- ↑ (2009) „Efficient Synthesis of Water-Soluble Alkyl-bis(m-sulfonated-phenyl)- and Dialkyl-(m-sulfonated-phenyl)-phosphines and Their Evaluation in Rhodium-Catalyzed Hydrogenation of Maleic Acid in Water”. Organometallics 28, 1593. o. DOI:10.1021/om800570r.
- ↑ Novikov, V. P.; Kolomeets, V. I., Syshchikov, Yu. N.; Vilkov, L. V.; Yarkov, A. V.; Tsvetkov, E. N.; Raevskii, O.A. "Investigation of structure of dimethylphenylphosphine by means of gas-phase electron diffraction and vibrational spectroscopy" Zh. Strukt. Khim. (J. Struc. Chem.) 1984, volume 25, No. 5, 688. doi:10.1007/BF00747909
- ↑ S. A. Cotton, Chemistry of Precious Metals., 1997, 152-157, ISBN 0-7514-0413-6, ISBN 978-0-7514-0413-5
- ↑ A. R. Norris; J. A. V. Kessel, "Oxidative addition of 3,5-Dinitrobenzoyl Chloride to trans-Chlorocarbonylbis(dimethylphenylphosphine)iridium(I) Canadian Journal of Chemistry, 1973, volume 51, 4145-4151, doi:10.1139/CJC-51-24-4145.
- ↑ (1988) „Phosphine Basicities As Determined by Enthalpies of Protonation”. Inorg. Chem. 27, 681–686. o. DOI:10.1021/ic00277a022.
- ↑ (2007) „An Acidity scale of Tetrafluoroborate Salts of Phosphonium and Iron Hydride compounds in [D2]Dichloromethane”. Chemistry: A European Journal 13, 3796–3803. o..
- ↑ C. A. Tolman, Chem. Rev., Steric effects of Phosphorus Ligands in Organometallic Chemistry and Homogeneous Catalysis., 1977, volume 77, pages 313-348. doi:10.1021/cr60307a002
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Dimethylphenylphosphine című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.