Ugrás a tartalomhoz

Feliksz Felikszovics Juszupov

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Feliksz Felikszovics herceg
Feliksz Felikszovics, Szumarokov-Elszton gróf
Feliksz Felikszovics, Szumarokov-Elszton gróf
Született1887. március 23.
Szentpétervár; Orosz Birodalom
Elhunyt1967. szeptember 27. (80 évesen)
Párizs; Franciaország
Állampolgársága
HázastársaIrina Alekszandrovna Romanova orosz hercegnő (1914. február 9. – 1967. szeptember 27.)[1]
GyermekeiPrincess Irina Felixovna Yusupova, 9th Princess Yusupov
SzüleiZinaida Nyikolajevna Juszupova
Feliks Sumarokov-Elston
Foglalkozása
  • katonatiszt
  • patrónus
  • vállalkozó
  • publicista
TisztségeMember of the State Duma of the Russian Empire
Iskolái
  • University College, Oxford
  • Page Corps
SírhelyeSainte-Geneviève-des-Bois Orosz Temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Feliksz Felikszovics herceg témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Feliksz Felikszovics Juszupov herceg, vagy Feliksz Felikszovics Szumarokov-Elszton gróf (oroszul: Князь Фéликс Фéликсович Юсýпов, граф Сумароков-Эльстон; Szentpétervár, 1887. március 23. – Párizs, 1967. szeptember 27.) orosz nemes, Raszputyin gyilkosa.

Élete

[szerkesztés]

Gyermekkora és házassága

[szerkesztés]

Feliksz Felikszovics herceg 1887-ben született, Feliksz Felikszovics Szumarokov-Elszton gróf és Zinaida Nyikolajevna Juszupova hercegnő második felnőttkort megélő fiaként. A Juszupov család egyike volt az Orosz Birodalom leggazdagabb nemesi famíliáinak, amelynek azonban utolsó leszármazottja Zinaida Nyikolajevna hercegnő volt. A hercegnő férje, Feliksz Felikszovics gróf a családnév továbbvitele érdekében felvette a „Juszupov” vezetéknevet, így két fia, Nyikolaj és Feliksz is Juszupovok lettek.

Feliksz és Irina 1913-ban

Feliksz herceg 1908-ban lett az óriási vagyon örököse, miután bátyja, Nyikolaj meghalt egy párbaj során. Feliksz sokat költött jótékony célokra, ám ugyanakkor fényűző életmódot vezetett, és homoszexualis kapcsolatai is voltak.[2] A cári család éppen ezért fogadta nemtetszéssel, amikor a herceg 1913-ban megkérte a cár unokahúgának, Irina Alekszandrovna hercegnőnek a kezét. Irina és Feliksz 1914. február 22-én kelt egybe a szentpétervári Anyicskov palotában. Boldog házasságuk ellenére csak egyetlenegy gyermekük született:

  • Irina Felikszovna Juszupova hercegnő (1915 – 1983)

Raszputyin halála

[szerkesztés]

Mind Feliksz, mind Irina csalónak tartotta Raszputyint, egy magát „sztarecnek” valló sarlatánt. Raszputyin azt állította, hogy meg tudja gyógyítani a vérzékenységben szenvedő trónörököst, Alekszej cárevicset. A cár és a cárné hittek Raszputyinban és az „Istentől kapott képességeiben”, azonban sokan látták úgy, hogy a szemfényvesztő romlást hoz egész Oroszországra. 1916. december 16-án Feliksz meghívta Raszputyint a Mojka Palotába (ismert még Juszupov-palota néven is) azzal az indokkal, hogy Irina találkozni szeretne vele. A hercegnő valójában a Krímben tartózkodott; férje pedig ekkor akarta elkövetni a hosszú ideje tervezgetett gyilkosságot.

Szintén a Mojka Palotában tartózkodott öt barátja – többek között Dmitrij Pavlovics nagyherceg és Vlagyimir Puriskevics –, akik ugyanúgy gyűlölték Raszputyint. A herceg a pincébe vezette Raszputyint, ahol korábban a célnak megfelelően alakított ki egy helyiséget. Először ciánnal mérgezett tortával és borral kínálta meg a szerzetest, akinek azonban nem lett semmi baja a méregtől, mivel a süteménybe tett cukor semlegesítette a méreg hatását. Ezt látva a herceg bement a dolgozószobájába a pisztolyáért, amellyel szíven lőtte Raszputyint.

Ezután barátaival beszélgetett, ám amikor egy óra múlva visszatért a halottnak hitt Raszputyinhoz, döbbenten vette észre, hogy a sarlatán még mindig életben van. Raszputyin nekitámadt a hercegnek, végül pedig a palota udvarára menekült, ahol Feliksz barátja, Puriskevics agyonlőtte. A testet a Névába dobták, de a boncolás során kiderült, hogy víz került Raszputyin tüdejébe, tehát valószínűleg még a vízbedobáskor is élt. A herceg, hogy magyarázatot adjon a vérnyomokra, később lelövette egyik kutyáját.

Nemrégiben a történészek egy olyan elmélettel álltak elő, mely szerint Raszputyin meggyilkolásának oka valójában az volt, hogy a brit titkosszolgálat tartott a sztarectől, és attól féltek, ráveheti a cárt, hogy az ország lépjen ki az első világháborúból.[3]

Mivel Feliksz tulajdonképpen a cár unokaöccse volt házassága révén, nem szabtak ki rá súlyos büntetést, de száműzték őt egy távoli birtokára, ahova Irina is vele tartott. Később, miután a cár lemondott és a Romanov-család több tagját is őrizetbe vették, világossá vált, hogy Feliksz és Irina életét ez a száműzetés mentette meg. A család a Krímre menekült a bolsevikok elől, ahol több Romanov és orosz nemes is gyülekezett. Velük együtt hajóztak el Oroszországból 1919-ben, a brit HMS Marlborough hajó fedélzetén.

Száműzetése és halála

[szerkesztés]

Franciaországban, Párizsban telepedtek le, akárcsak sok más orosz nemes. Irina és Feliksz sokkal jobban éltek, mint a legtöbb emigrált orosz. Feliksz megmenekítette a családi vagyon egy részét; valamint alapítottak egy „Irfe” névre keresztelt ruházati céget. A házaspár továbbá nyert egy pert az 1930-as évek körül az MGM cég ellen, mivel a Raszputyin és a cárné című filmben Raszputyint Irina szeretőjeként ábrázolták.

Irina Felikszovna, Irina és Feliksz lánya 1938-ban feleségül ment Nyikolaj Dmitrijevics Seremetyev grófhoz, akitől egyetlen gyermeke született; Kszenyija Nyikolajevna Seremetyeva grófnő.

Feliksz herceg 1967. szeptember 27-én hunyt el, három évvel felesége halála előtt. A sainte-geneviève-des-bois-i orosz temetőben helyezték örök nyugalomra. Emlékiratait a Raszputyin végnapjai címmel jelentették meg.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Feliksz_Felikszovics_Juszupov&oldid=26361408”