Feketevégű karcsúcincér
Feketevégű karcsúcincér | ||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||
Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
Stenurella melanura (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Feketevégű karcsúcincér témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Feketevégű karcsúcincér témájú médiaállományokat és Feketevégű karcsúcincér témájú kategóriát. |
A feketevégű karcsúcincér (Stenurella melanura) a rovarok (Insecta) osztályának a bogarak (Coleoptera) rendjéhez, ezen belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjéhez és a cincérfélék (Cerambycidae) családjához tartozó faj.
Elterjedése
[szerkesztés]A feketevégű karcsúcincér elterjedési területe egész Európa. Magyarország hegy- és dombvidékein az egyik leggyakoribb cincérfaj, de az Alföld erdős területein is előfordul.
Megjelenése
[szerkesztés]A feketevégű karcsúcincér 7-12 milliméter hosszú. Teste mélyfekete. A nőstény szárnyfedői vörösek, fekete csúccsal és a pajzsocskáig el nem érő széles varratsávval, a hímé vörösesbarnák, a varratuk és a csúcsszegélyük elmosódottan fekete. A hím karcsúbb. A kétöves karcsúcincértől (Stenurella bifasciata) nehéz megkülönböztetni. Annak azonban a potroha részben vörös, illetve a nőstény szárnyfedőin a közép mögött széles fekete harántcsík látható, amely a varraton összeköttetésben áll a fekete szárnycsúccsal.
Életmódja
[szerkesztés]A feketevégű karcsúcincér lomberdők és velük határos virágos rétek lakója. A kifejlett bogarak májustól szeptemberig cickafark, vadmurok és más növények virágzatán tartózkodnak. A lárvák tölgyek, juharok, luc- és erdeifenyők ágaiban élnek. A lárvák elhalt faanyaggal táplálkoznak.
Források
[szerkesztés]- Kaszab, Zoltán. Cincérek – Cerambycidae. In: Magyarország állatvilága (Fauna Hungariae), IX, 5. Akadémiai Kiadó, Budapest, 283 pp. (1971)
- Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6
- Sama, Gianfranco. Atlas of the Cerambycidae of Europe and the Mediterranean Area. Volume 1: Northern, Westwern, Central and Eastern Europe. British Isles and Continental Europe from France (excl. Corsica) to Scandinavia and Urals. Nakladatelství Kabourek, Zlín, 173 pp. (2002). ISBN 80 86447 07 3