Fekete Tibor (színművész)

Fekete Tibor
Született	1927. április 5. Salgótarján
Elhunyt	2014. április 23. (87 évesen)
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyarok
Foglalkozása	színész
Iskolái	Rózsahegyi Kálmán Színészképző Stúdió (–1952)
Kitüntetései	Jászai Mari-díj (1965) Magyarország Érdemes Művésze díj (1982) Magyarország Kiváló Művésze díj (1989) Aase-díj (2000)
Színészi pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Aktív évek	1957 – 2014
Tevékenység	színész
Díjai
Jászai Mari-díj
1965
Kiváló művész-díj
1989
Érdemes művész-díj
1982
További díjak
Aase-díj (2000)
IMDb PORT.hu
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekete Tibor (Salgótarján, 1927. április 5. – 2014. április 23.) Jászai Mari-díjas és Aase-díjas magyar színművész.

Életpályája

Zenthe Ferenc városában született, akivel jó barátok voltak. Nyolcéves korában költöztek Rákospalotára, a Tavasz moziban vizet, cukorkát és perecet árult. Később lakatosnak tanult, dolgozott a Hirmann Ferenc Fémárugyárban, majd az Acélöntő és Csőgyárban is. Az első egymondatos szerepeket a József Attila Színházban kapta. Kiss Manyi és Greguss Zoltán ajánlására került Rózsahegyi Kálmán színiiskolájába, ahol a mester ösztöndíjasként tanította. Az 1952-es vizsgaelőadását látva a Faluszínház két vezetője, Both Béla és Mátrai József szerződtette.

1957 és 1958 között a Kecskeméti Katona József Színház tagja volt, a Győri Nemzeti Színházban és a Békéscsabai Jókai Színházban tett kitérők után ide többször visszatért. Vendégszerepelt a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban, a Veszprémi Petőfi Színházban és többször a Vígszínházban is. Több alkalommal várták szerződéssel a fővárosban, azonban a szerepek vidéken tartották. Szerepelt filmekben és televíziós produkciókban is. Erkel Ferenc két operájának televíziós változatában is jelentős szerepet osztottak rá.

1989 és 1994 között tagja volt az Aase-díj kuratóriumának. A Magyar színházművészeti lexikon így jellemezte: „Többnyire erős akaratú, hajlíthatatlan hősöket alakít.”

Szerepeiből

Színház

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma (1949–): 72.

Shakespeare: Rómeó és Júlia (Benvolio ) Szentivánéji álom (Gyalu) Fazekas Mihály: Ludas Matyi (címszerep) Katona József: Bánk bán (Tiborc) Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (Balga) Illyés Gyula Dózsa (címszerep) Miller: Pillantás a hídról (Eddie Carbone) Az ügynök halála (Willy Loman) Ibsen: Nóra (Rank doktor)

Móricz Zsigmond: Úri muri (Csörgheő Csuli) Gorkij: Éjjeli menedékhely (Luka) O’Neill: Vágy a szilfák alatt (Eben) Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása (Alfred Ill ) Tolsztoj: Háború és béke (Öreg Bolkonszkij) Shaw: Pygmalion (Doolittle) Kálmán Imre: Csárdáskirálynő (Miska főpincér) Searnicci: Kaviár és lencse (Leonida P.) Kodály Zoltán: Háry János (Ferenc császár) Mikszáth Kálmán: Beszélő köntös (Öregbíró) Beaumarchais: Figaro házassága, avagy egy őrült naplója (Don Gusman De Hübele, a törvényszék alelnöke)

Film

• A kard (1976)
• Vámmentes házasság (1980)
• Szamba (1995)

Televízió

Tizennégy vértanú (1970) Bánk bán (1974, 1987) Farkasok (1974) A labda (1974) Sztrogoff Mihály (sorozat, 1975) Kántor (sorozat, 1976) Optimista tragédia (1976) Beszterce ostroma (1976) A szerelem bolondjai (1976) A vonatok reggel indulnak (1976) Fogságom naplója (1977)

Mire megvénülünk (sorozat, 1978) Hunyadi László (1978) Özvegy és a lánya (1983) Nyolc évszak (sorozat, 1987) Peer Gynt (1988) Szomszédok (sorozat, 1988) Kutyakomédiák (sorozat, 1992) A pályaudvar lovagja (1992) Frici, a vállalkozó szellem (sorozat, 1993) Kisváros (sorozat, 1996) A leghidegebb éjszaka (2000)

Hangjáték

• Óz, a nagy varázsló (1980) .... Farkaskirály

Emlékek

Az összes Raffai darab főszerepét (Egyszál magam, Diplomások, Vasderes, stb.) én játszottam Kecskeméten. Van egy olyan levelem Raffai Saroltától, hogy „Tibi! Tibi ezt a téesz-elnököt neked írtam. Az eset megtörtént Császártöltésen…” (Vasderes).

Emlékezetes módon tartott számon Illyés Gyula bácsi is. Itt volt Kecskeméten a Dózsa-darab főpróbáján, majd a szünetben lejött a büfébe megenni a paprikás krumpliját. Persze rögtön körbevették az újságírók, fotósok. Erre Gyula bácsi: „- Álljanak meg! Küldjék le a Feketét!”. Úgy parókában, ahogy voltam, odamentem hozzá, átölelt: „- Most fotózzanak!”- mondta. Úgy őrzöm azóta is ezt az újságfotót, mint egy szentképet a dedikálásával együtt: „Sok szeretettel egy igazi Dózsának”.

Érdekesség

Fekete Ernőnek, a budapesti Katona József Színház tagjának keresztneve is Tibor, a szakma íratlan szabályai alapján a Fekete Tiborral való névazonosság miatt vett fel művésznevet.

Elismerései

• Jászai Mari-díj (1965)
• Érdemes művész (1982)
• Kiváló művész (1989)
• Aase-díjas (2000)
• A Kecskeméti Katona József Színház Örökös tagja

További információk

• Fekete Tibor a PORT.hu-n (magyarul)
• Fekete Tibor az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
• Fekete Tibor az Internet Movie Database-ben (angolul)
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• Színházi adattár [2]
• Kada Erika interjúja: Beszélgetés öt évtized távlatából Archiválva 2020. augusztus 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Theater.hu adatlap (archív)