Vas(II)-szulfát

Vas(II)-szulfát
Más nevek	ferro-szulfát; vasgálic; zöldvitriol; vasvitriol; melanterit; szomolnokit
Kémiai azonosítók
CAS-szám	7720-78-7
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	FeSO4·H2O; FeSO4·4H2O; FeSO4·5H2O; FeSO4·7H2O
Moláris tömeg	151,908 g/mol (vízmentes) 169,923 g/mol (monohidrát) 224,120 g/mol (tetrahidrát) 242,135 g/mol (pentahidrát) 278,05 g/mol (heptahidrát)
Megjelenés	Kék/zöld vagy fehér kristályok
Sűrűség	2,84 g·cm−3 (vízmentes) 1,89 g·cm−3 (heptahidrát)
Olvadáspont	400 °C fölött bomlik
Oldhatóság (vízben)	jól oldódik vízben 256 g·l−1(vízmentes) (20°C)
Veszélyek
EU osztályozás	Ártalmas (Xn)
R mondatok	R22, R36/38
S mondatok	(S2), S46
LD50	319 mg/kg (patkány, szájon át)
Rokon vegyületek
Rokon vegyületek	Vas(III)-szulfát
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A vas(II)-szulfát (FeSO₄, régi magyar nevén: kénsavas vasélecs) a vas kénsavval alkotott sója, szulfátja. A vízmentes vas(II)-szulfát fehér színű por. Az oldhatósága vízben elég jó, 100 g vízben 21 °C-on 27,3 g, 60 °C-on 54,9 g oldódik fel. A vizes oldatának fanyar vasíze van. Az oldat hidrolizál, emiatt gyengén savas kémhatású. A vegyület oldatából monohidrátja (1 molekula kristályvizet tartalmaz), tetrahidrátja (4 molekula kristályvizet tartalmaz), vagy heptahidrátja (7 molekula kristályvizet tartalmaz) kristályosodhat ki a hőmérséklettől függően. Ezek közül a heptahidrát a legjellemzőbb (FeSO₄ · 7 H₂O). Ez enyhén kékes árnyalatú halványzöld kristályokból áll. Alkoholban nem oldódik.

A heptahidrát szerkezete

A vas(II)-szulfát heptahidrátja valójában akvakomplexnek tekinthető. A kristályrácsában a központi vasatomhoz hat vízmolekula koordinálódik oktaéderes elrendeződésben. A hetedik vízmolekula a szulfátanion (SO2−4) egyik oxigénatomjához kapcsolódik hidrogénkötéssel. Ezért a vegyület képlete pontosabban: [Fe(H₂O)₆]SO₄ · H₂O.

Kémiai tulajdonságai

Ha a vegyületet hidrogéngázban hevítik, vas(II)-szulfiddá redukálódik. Oxidálószerek hatására vas(III)-szulfáttá alakul, oxidálódik. Kettős sókat alkot alkálifémek szulfátjaival.

Előfordulása a természetben

A természetben a vas(II)-szulfát heptahidrátja és monohidrátja található meg ásványként. Előbbi ásvány neve melanterit, utóbbié szomolnokit. A heptahidrát monoklin kristályokat alkot. A természetben előfordulnak réz(II)-szulfáttal alkotott elegykristályai, ilyenek a boothit és a salvadorit.

Előállítása

A nyers vas(II)-szulfátot piritből állítják elő. A piritet bizonyos esetekben pörkölik, hogy kéntartalma csökkenjen. Később a pörköléssel csökkentett kéntartalmú piritet (vagy a piritet az eredeti állapotában) megnedvesítik. Ekkor a pirit lassan vas(II)-szulfáttá oxidálódik. A keletkezett vas(II)-szulfát kilúgozással vonható ki. Tiszta vas(II)-szulfát állítható elő, ha vasdrótot forrón kénsavban oldanak fel. A vegyület kikristályosodik, ha az oldat lehűl.

$\mathrm {Fe+H_{2}SO_{4}\rightarrow FeSO_{4}+H_{2}}$

Felhasználása

Felhasználják más vasvegyületek előállítására. A kohászatban vas elektrolitos úton történő előállítására alkalmazzák. Felhasználják a textilfestésben, fák impregnálására. A gyógyászatban a 0,5-2%-os vas(II)-szulfát oldatot orrvérzés csillapítására használják.

Veszélyek

Emberre: egészségi károsodást okozhat a lenyelése, irritálja bőrt, és erősen irritálja a szemet. Ha a szembe kerül: néhány percen keresztül óvatosan vízzel kell kimosni, az esetleges kontaktlencsét óvatosan el kell távolítani, majd tovább mosni a szemet.

A szennyezett ruhát le kell venni, és az újra felvétel előtt ki kell mosni.

A tárolására szolgáló edényeket veszélyes hulladékként kell kezelni.

Halálos adagja kutyáknál szájon át: 600 mg vas(II)-szulfát 1 kg testsúlyra számítva.

Források

• Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
• Nyilasi János: Szervetlen kémia