Ugrás a tartalomhoz

Faust Miklós

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Faust Miklós
Született1927. december 25.
Nagyberény
Elhunyt1998. június 6. (70 évesen)
Beltsville
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásakertészmérnök
SablonWikidataSegítség

Faust Miklós (Nagyberény, 1927. december 25.Betsville, Maryland, 1998. június 6.) kertészmérnök, gyümölcsészeti kutató.

Életpályája

[szerkesztés]

A Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán 1952-ben szerzett diplomát. Először a Császártöltési Állami Gazdaságban, majd az Állami Gazdaságok Bács Megyei Igazgatóságán dolgozott 1957-ig, amikor az Egyesült Államokba távozott.

Először gyakorlati szakemberként helyezkedett el a Rutgears Egyetemen, ahol a munka mellett 1960-ban egyetemi diplomát szerzett kertészeti termesztésből. Ezt követően gyümölcstermelő és –forgalmazó vállalatnál dolgozott. Szakmai érdeklődése a kutatás felé irányította: a Cornell Egyetemen képezte magát tovább, elsősorban a növényélettan és a biokémia területén. Doktori (Ph.D.) fokozatát is itt, 1962-ben szerezte. Ezt követően az Amerikai Mezőgazdasági Minisztérium Kutatási Központjánál (USDA), a Maryland állambeli Beltsville-ben helyezkedett el 1966-ban, hat évvel később már a Gyümölcskutatási Osztály vezetője lett.

Harmincéves beltsville-i tudományos pályafutása során többek között vizsgálta és tisztázta a gyümölcsfák érés előtti élettani folyamatait, különös tekintettel a fedőszín kialakulására és a tárolhatóságra, a tárolási rendellenességek kérdéseit és összefüggéseit, a gyümölcsfák törpésítésének élettani hátterét, a virágrügyképződés mechanizmusát, valamint a téli mélynyugalom kérdéseit.

Több mint kétszáz tudományos cikke, bírálata és könyve jelent meg. A mérsékelt égövi gyümölcsfák élettani folyamatairól írt művét kézikönyvként használják az egész világon. Széleskörű tudásának eredményeként született meg szerkesztésében, mintegy félszáz társszerző bevonásával a „Kína 2050-ben – országstratégia” című tanulmánykötet.

Nyugdíjba vonulása után monográfiákban dolgozta fel az őszibarack, a cseresznye és a meggy, a kajszi és a szilva eredetét és földrajzi elterjedésének történetét, amelyek készítésébe szívesen vont be magyar kutatókat. Halálakor a dióról szóló átfogó tanulmány kéziratán dolgozott, szintén magyar társszerzőkkel.

A FAO szakértőjeként több távol-keleti ország gyümölcstermesztésének fejlesztését segítette elő. A FAO szakértőjeként több távol-keleti ország gyümölcstermesztésének fejlesztését segítette elő. A FAO által támogatott kínai kutatások témavezetőjeként létrehozták, majd folyamatosan továbbfejlesztették a Shanxi Gyümölcstermesztési Kutató Intézetet. Vendégprofesszorként több alkalommal tartott Kínában előadássorozatot.

Szakmai társaságok aktív tagja volt, a Nemzetközi Növénytáplálási Tanácskozások elnöke 1982-1986-ig, a Nemzetközi Kertészeti Tudományos Társaság Gyümölcstermesztési Szekciójának alelnöke 1992 és 1996 között.

Szülőhazájához számtalan szakmai és baráti szállal kötődött. Fáradhatatlan energiával, önzetlenül segítette a magyar kertészet, elsősorban a gyümölcstermesztés és a növényvédelem fejlődését. 1998 februárjában a „Magyarország 2000” rendezvénynek volt a kormány által meghívott előadója. Ennek nyomán a Kína számára készített stratégia mintájára mintegy húsz társszerzővel megindult a „Magyarország gyümölcstermesztése – 2020” című tanulmány előkészítése, amelyhez két fejezet megírását tervezte. Sajnos e fejezetek elkészítésére már nem maradt ideje.

Évtizedeken keresztül óriási lehetőséget nyújtott a magyar szakemberek eredményeinek a külföldi megismertetésében. Nemzetközi megbízatásai során szívesen társult magyar kutatókkal. Háza minden magyar előtt nyitva állt, minden hozzá fordulón segített, megszervezte programjukat, kalauzolta őket. Bemutatta a több ezer hektáros egybefüggő alma-, őszibarack- és dióültetvényeket, szamócásokat, a melléjük épített hatalmas tárolókat, feldolgozókat, rámutatva ezzel a termelők összefogásának szükségességére a termelésben és a feldolgozásban egyaránt. Ez volt egyik legfontosabb üzenete a magyar kertészek számára, amely napjainkban különösen időszerű.

Legtöbb elképzelését meg tudta valósítani szorgalma, tehetsége és akaratereje révén. Most az egyszer túlbecsülte lehetőségeit. 1998. június 6-án, három nappal tervezett magyarországi útja előtt bekövetkezett hirtelen halála megakadályozta abban, hogy ismét segítsen a magyaroknak.

Emlékezete

[szerkesztés]

Nagyberényben általános iskola viseli a nevét. (Dr. Faust Miklós Általános Iskola).[1]

Díjai, elismerései

[szerkesztés]

1992-ben a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem díszdoktorrá avatta.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Nagyberényi Dr. Faust Miklós Általános Iskola lapja. Oktatási Hivatal (oktatas.hu). (Hozzáférés: 2023. június 2.)

Források

[szerkesztés]
  • Ki kicsoda a magyar mezőgazdaságban? , I. kötet (A–H). Szekszárd, Babits Kiadó, 1997, 327. o., ISBN 963-901-545-8