Fatyjanovo–Balanovo-kultúra

A Fatyjanovó–Balanovó-kultúra (oroszul: Фатьяновская культура) a tágabb értelemben vett Corded Ware komplexumon belül egy kalkolitikus és kora bronzkori kultúra volt, amely Oroszország erdeiben virágzott i. e. 2900 és 2050 között.

A Fatyanovói-kultúra a Közép-Dnyeper kultúra északkeleti peremén alakult ki i. e. 2900 körül, valószínűleg a Közép-Európából érkező Zsinegdíszes kerámia kultúrájaba, vagy másnéven a Corded Ware kultúrához tartozó népek tömeges vándorlásának eredményeként. A Voloszovó-kultúra rovására kelet felé terjeszkedve a Fatjanovo népe rézbányákat fejlesztett ki a nyugati Urálban. Kr. e. 2300-tól kezdve bronzkohászattal foglalkozó településeket hoztak létre, amelyekből a Balanovó-kultúra alakult ki. Bár a Fatyanovo-horizont délkeleti részéhez tartozik, a balanovói-kultúra mégis teljesen elkülönül a többitől. A Balanovó-kultúra hozzájárult az Abashevó-kultúra kialakulásához, amely viszont hozzájárult a Sintashta-kultúra kialakulásához.

A Fatyanovó-Balanovó-kultúra i. e. 2050 körül ért véget.

Eredete

Morten Erik Allentoft (2015) szerint a Szintasta-kultúra valószínűleg legalább részben a zsinegdíszes kerámia kultúrájából származik. Nordqvist és Heyd (2020) megerősítik ezt. A Fatyanovo kultúra a Közép-Dnyeper kultúra északkeleti peremén alakult ki Kr. e. 2900 és Kr. e. 2800 között, és valószínűleg e kultúra egy korai változatából származik, a tágabb zsinegdíszes kerámia kultúrája horizont kronológiailag legkésőbbi és legészakkeletibb kultúrájaként írják le. Eredetét nyugatról és délnyugatról követi nyomon.

A fatyánovói kultúrát úgy jellemezték, mint egy Közép-Európából az orosz erdőkbe érkező „valódi népi mozgalmat”. A zsinegdíszes kerámia kultúrája horizont más kultúráitól eltérően a Fatyanovo-kultúra a korábbi tölcséres szájú edények kultúrája határain túl található. A Fatyanovó-Balanovó-kultúra betolakodó kultúra elméletét a népesség fizikai típusára (fizikai antropológia), a sírgödrök alatti hajlított temetkezésre, a csatabárdok és kerámiák jelenlétére alapozzák.

Egyesek azt állítják, hogy ez a kultúra az e területen élő fésűs kerámia kultúrájú emberek akkulturációját képviseli a nyugati zsinegdíszes kerámia kultúrája földművelőivel való kapcsolatból. Mások hasonlóságokat állapítottak meg a fatyanovói és a katakomba kultúra kő csatabárdjai között.

Elterjedése

A Fatyjánovó-kultúra nyugaton a Pszkov-tótól a középső Volga keleti partjáig terjed, északi nyúlványa a felső Volga völgyében található. Az őslakos erdei gyűjtögetők Volosovó-kultúrája kerámiájában, gazdaságában és halotti szokásaiban különbözött a Fatyjánovó-kultúrától. Eltűnt, amikor a fatyjánovóiak a Felső- és Közép-Volga medencéjébe nyomultak.

A Volga mentén kelet felé terjeszkedve a Fatyjánovó népe felfedezte a nyugati Urál előterében található rézérceket, és hosszú távú településeket kezdett a Káma folyó alsó vidékén. Elfoglalták a Káma-Vjatka-Vetluga-közi folyók vidékét, ahol a régió fémkincseit (helyi rézhomokkő-lelőhelyeket) aknázták ki. 2300 körül a kohászat alapú fatyjanovói településekből e területen kialakult a Balanovó-kultúra. Bár a balanovói-kultúra a fatyjánovói horizont része, mégis teljesen elkülönül tőle. A kerámialeletek arra utalnak, hogy a balanovói nép együtt élt a volosovóiakkal (vegyes balanovó-volosovói lelőhelyek), és ki is szorította őket. A balanovói-kultúra a szélesebb fatyjánovói horizont kohászati központjává vált. A balanovói-kultúra a tágabb fatyjánovói horizont kohászati központja lett.

A Fatyjánovó-Balanovó-kultúra végét Kr. e. 2050 és Kr. e. 1900 közé becsülik.

Délkeleti peremvidékén a Balanovó-kultúra hozzájárult az Abashevó-kultúra kialakulásához. Ez a kultúra fontos szerepet játszott a Sintashta-kultúra kialakulásában.

Jellemzői

Kerámia

A fatyanovói kerámia vegyes Corded Ware/Globular Amphorae vonásokat mutat. A későbbi Abashevó-kultúra kerámiája némileg hasonlított a Fatyanovó-Balanovó Corded Ware-re.

Településeik

A Fatyanovó-kultúra települései ritkák, és bizonyos fokú erődítésre utalnak. A falvak általában a folyópartok magas dombjain helyezkedtek el, több föld feletti, nyeregtetős, fából készült rönkökből épült házból álltak, amelyeket szintén átjárókkal kötöttek össze.

A balanovói-kultúrából több száz lelőhelyet, köztük településeket és temetőket is találtak. A balanovói településeken téglalap alakú, félig földalatti házak ismertek. A települések hiánya a Zsinegdíszes kerámia kultúrája vagy másnéven Corded Ware kultúrájára jellemző, és a Fatyanovó-Balanovó nép mobil gazdaságára utal.

Gazdasága

A Fatyanovó-Balanovó-kultúra háziasított lovakkal rendelkezett. A gazdaság meglehetősen mobilnak tűnik, de aztán figyelmeztetnek minket, hogy házisertést találtak, ami valami másra utal, mint egy mobilis társadalom. A Fatyanovó- kultúrát úgy tekintik, mint amely a háziállatokon (juh, szarvasmarha, ló és kutya) alapuló gazdaságot vezette be a rusz erdei övezetbe.

A balanovóiak is használtak igavonó szarvasmarhákat és kétkerekű szekereket.

Temetkezések

Ahogy az az ősi kultúráknál lenni szokott, a fajanovó-balanovói-kultúráról fő ismereteinket a temetkezéseikből szereztük. Nyilvánvalóan aknasírok voltak, amelyeket fával bélelhettek ki.

A fatyánovói-kultúrából mintegy háromszáz temetkezést tártak fel. Ezek közül a legnagyobbak több mint száz temetkezést tartalmaznak. Néhány aknasír több mint 2 m mély. A temetkezések egyébként megfelelnek a Corded Ware gyakorlatának, a férfiakat a jobb oldalukon, fejükkel délnyugati irányban, a nőket pedig a bal oldalukon, fejükkel északkeleti irányban nyugtatják. A sírokban állati fogakból, kerámiából, csiszolt kő csatabárdokból és néhány esetben kőbaltafejekből álló díszek találhatók. A fatyánovói temetkezésekben medvekarmokat és medvefogakból készült medvehagyma-függőket találtak. Hasonló leleteket találtak a korábbi Szredny Sztog- kultúrában, a Jamnaja-kultúrában és a katakomba-kultúrában is.

A fatyánovói-kultúrából mintegy háromszáz temetkezést tártak fel. Ezek közül a legnagyobbak több mint száz temetkezést tartalmaznak. Néhány aknasír több mint 2 m mély. A temetkezések egyébként megfelelnek a Corded Ware gyakorlatának, a férfiakat a jobb oldalukon, fejükkel délnyugati irányban, a nőket pedig a bal oldalukon, fejükkel északkeleti irányban nyugtatják. A sírokban állati fogakból, kerámiából, csiszolt kő csatabárdokból és néhány esetben kőbaltafejekből álló díszek találhatók. A fatyánovói temetkezésekben medvekarmokat és medvefogakból készült medvehagyma-függőket találtak. Hasonló leleteket találtak a korábbi Szredny Sztog kultúrában, a Jamnaja kultúrában és a katakomba kultúrában is. Egyesek ezt annak jeleként értelmezték, hogy a medvének rituális-szimbolikus funkciója volt a Fatjanovo-Balanovo kultúrában.

A balanovói temetkezések (a közép-dnyeperi kultúrához hasonlóan) mind a lapos, mind a kurgan típusúak voltak, egyéni és tömegsírokat is tartalmaztak. Az elhunytakat állatbőrbe vagy nyírfakéregbe burkolták, és földalatti, négyszögletes gödrökben lévő fából készült sírkamrákba helyezték. A temetkezési tárgyak nemtől, kortól és társadalmi helyzettől függtek. A rézbalták elsősorban a magas társadalmi helyzetű személyeket kísérték, kőbalta-kalapácsot a férfiak, kovakőbaltát a gyermekek és a nők kaptak. A sírokban gyakran találtak amuletteket. Az abashevói kurgánok nem hasonlítanak a fatyánovói lapos temetőkhöz, bár a lapos sírok az abashevói temetkezési rítus felismerhető elemei voltak.

Hadviselés

A fatyanovó-balanovói temetőkből származó számos csontvázon sérülések, köztük törött csontok és szétzúzott koponyák láthatók- Minden bizonnyal harcias nép voltak. Úgy tűnik, hogy egy időben komoly konfliktusban álltak az abashevói kultúrához tartozó emberekkel.

Fémmegmunkálás

A Fatyanovó-Balanovó-kultúrában közép-európai eredetű, helyi típusú fémtárgyak voltak jelen. Az, hogy ezeket a fémtárgyakat helyben állították elő, képzett kézművesek jelenlétére utal. Balanovói temetkezésekben (kálkolitikum) rézdíszeket és szerszámokat találtak. A Fatjanovó-Balanovó népe a nyugati Urálból származó fémkincseket hasznosította.

A Fatyanovó-Balanovó-kultúra lándzsahegyei hasonlítanak a későbbi Szintaszta kultúra lándzsahegyeihez, bár a szintasztaiak nagyobbak voltak.

Fizikai típus

A Fatjanovó-Balanovó-kultúra embereinek fizikai maradványaiból kiderült, hogy kaukázusiak/europoidok voltak, dolichocephalikus koponyával. Erőteljes testalkatúak voltak. A Fatjanovó-Balanovó koponyák nagyon hasonlítanak az őket követő Abashevó-kultúra, Sintashta-kultúra, Srubnaya-kultúra és Andronovo-kultúra koponyáihoz. A Jamnaja-kultúra és közvetlen leszármazottaik koponyái a déli sztyeppén kevésbé dolichocephalikusak.

Nyelvük

Sok tudós a Fatjanovó-Balanovo kultúrát az indoeurópai nyelvek történetének egy balti-szláv (vagy balti-szláv-germán) előtti szakaszával hozza összefüggésbe J. P. Mallory a Fatjanovo-Balanovó-kultúrát az indoeurópai vándorlásokkal hozza összefüggésbe. David W. Anthony szerint a fatyanovói vándorlások megfelelnek a nyelvészek által feltérképezett, az Oka folyóig és a Volga felső folyásáig terjedő, balti nyelvjárás hidronimájával rendelkező régióknak. Így a Fatjanovó-Balanovó népcsoport vándorlásai a felső Volga medencéjében a balti népesség előtti népeket hozhatták létre. Az előszlávok valószínűleg a közép-dnyeperi kultúra hátramaradt népei között fejlődtek.

Genetika

Lásd még:

Sredny Stog-kultúra § Genetika,
Corded Ware-kultúra § Genetika,
Sintashta-kultúra § Genetika,
Andronovo-kultúra § Genetika,
Srubnaya kultúra § Genetika.

Saag és munkatársai (2021) a Fatjanovo kultúra 24 egyedét vizsgálták. Többnyire sztyeppei ősökkel rendelkeztek, mérsékelt korai európai paraszt (EEF) keveredéssel. Legközelebbi rokonságban álltak Közép-Európa, Skandinávia és a keleti Baltikum késő neolitikus és bronzkori népességeivel, valamint a modern észak- és kelet-európaiakkal is csoportosultak.

Mind a 14 férfi minta az R1a-M417 Y-haplócsoport szubkládjaihoz tartozott. Ezek közül hatot tovább lehetett pontosítani az R1a2-Z93 haplocsoportba.

Az R1a2-Z93 haplocsoport ma inkább Közép-Ázsiában és Dél-Ázsiában, mint Európában elterjedt.

A 24 kivont mtDNS-minta az anyai U5, U4, U2e, H haplocsoportok különböző alcsoportjaiba tartozott, ezek közül hatot tovább lehetett pontosítani az R1a2-Z93 haplocsoportba.

Az R1a2-Z93 haplocsoport ma inkább Közép-Ázsiában és Dél-Ázsiában, mint Európában elterjedt.

A 24 kivont mtDNS-minta az anyai haplocsoportok U5, U4, U2e, H, T, W, J, K, I és N1a különböző alkládjaihoz tartozott. A vizsgált fatyánói egyének apai és anyai vonalai egyaránt a kordonvásári kultúrára voltak jellemzőek.

A minták 58%-ának volt közepes bőrszíne, 80%-ának sötét hajú és barna szemű volt, és csak 4%-nak volt szőke haja és 21%-ának kék szeme. A fatyánovói mintákban a laktáztartás csak 17%-os volt.

A fatyánovói kultúra embereinek genetikája lényegesen különbözött az azt megelőző volosovói-kultúrától, amellyel a jelek szerint nem keveredtek. EEF admikciójukat nem mutatták ki a korábbi Jamnaja-kultúrában, ami arra utal, hogy a fatyjanovóiak nem közvetlenül a Jamnaja-kultúrából származtak.

A tanulmány szerzői szerint a fatyjanovói-kultúra a mai Ukrajna és Fehéroroszország területén található Közép-Dnyeper-kultúrából egy gyors északkelet felé irányuló vándorlással alakult ki.

Lásd még:
Bronzkor
kálkolitikum
Afrika, Közel-Kelet (i. e. 3300-1200 körül)
Kelet-Ázsia (i. e. 3100-300 körül)
Eurázsia és Szibéria (i. e. 2700-700 körül)
Európa (i. e. 3200-900 körül)
Indiai szubkontinens (i. e. 3300-1200 körül)

Témák

Vaskor
Csatabárdos kultúra
Egysír-kultúra
Beaker-kultúra
Unetice-kultúra
Katakomba-kultúra
Északi bronzkor

Hivatkozások

Saag et al. 2021, p. 1.
Parpola 2015, p. 55.
Anthony 2010, pp. 380–383.
Czebreszuk 2004, p. 472.
Mallory & Adams 1997, pp. 196–197.
Kuzmina 2007, p. 20.
Koryakova & Epimakhov 2007, pp. 100–102.
Mallory & Adams 1997, p. 2.
Kuzmina 2007, p. 302. „[A]z abashevoi kultúra az erdőhöz tartozott, nem pedig a sztyeppei kultúrkörhöz. Genetikailag rokonságban állt a fatyánovói kultúrával, és az észak-európai zsinórgyapot-horizonthoz tartozott”.
Kuzmina 2007, p. 384. „Az abasevaiakra jellemző a dolichocephalia és a keskeny arc. E népesség gyökerei a Közép-Volga menti Balanovo és Fatyanovo kultúrákban gyökereznek...”.
Kuzmina 2007, p. 221.
Mallory & Adams 1997, p. 56.
Koryakova & Epimakhov 2007, p. 63.
Dolukhanov 1996, p. 89.
Koryakova & Epimakhov 2007, p. 66.
Anthony 2010, p. 395, 397.
Kuzmina 2007, pp. 383–385. "[M]asszív széles arcú proto-európai típus a Máriupol' utáni kultúrák, a Szrednij Stog, valamint a Dnyeper bal partjának, a Donyecnek és a Donyecnek a Pit-grave kultúrájának... A Fűrész-sírkultúra idején Ukrajna lakosságát a többgömbös-árus kultúra (Babino) dolho-fejű, keskeny arcú népessége és a Volga-vidéki Fűrész-sírkultúra masszívabb, széles arcú népessége közötti középső típus képviselte.... Az antropológiai adatok megerősítik, hogy a Timber-grave kultúra kialakulásában a Volga vidékéről Ukrajnába irányuló impulzusok léteztek. A Belozerka-korszakban a dolichokraniális keskeny arcú típus vált uralkodóvá. A Timber-grave, Belozerka és a pontusi sztyeppék szkíta kultúráinak koponyái között szoros rokonságot mutattak ki egyrészt a pontusi sztyeppék, másrészt az erdősztyeppék azonos kultúráinak koponyái között.... Ez bizonyítja a genetikai folytonosságot az iráni-szepességi szkíta népesség és a korábbi, ukrajnai Timber-grave kultúra népessége között... A neolitikus Dnyeper-Donyeck és Szrednij Sztog kultúrák örököse a Gödör-gravúr kultúra volt. Népessége határozott europid vonásokkal rendelkezett, magas volt, masszív koponyával... Az Abashevo-kultúra törzsei az erdősztyepp-zónában jelennek meg, szinte egy időben a Poltavka-kultúrával. Az abasevaiakra jellemző a dolichofejűség és a keskeny arc. E népesség gyökerei a Közép-Volga menti Balanovo- és Fatjanovo- kultúrákban, valamint Közép-Európában... [T]a korai fakírkultúra (a Potapovka) népessége különböző komponensek keveredésének eredménye volt. Az egyik típus masszív volt, és elődje a Pit-grave-Poltavka típus volt. A másik típus egy dolhófejű, a szintaszkai népességgel genetikailag rokon, europoid típus volt... A sztyeppék etnokulturális folyamatainak még egy résztvevője volt a Pokrovszkij-típusú törzsek. Ők az abasevaiakkal rokon, és a potapovkaiaktól eltérő, dolichocefálos, keskeny arcú europoidok voltak... A Timber-grave kultúra koponyáinak többsége dolichokraniális, középszéles arcú. Bizonyítják a gödör-grave-i és poltavkai komponensek jelentős szerepét a Timber-grave-i kultúra népességében.... Feltételezhető genetikai kapcsolat a Timber-grave kultúra uráli régióbeli és az uráli és nyugat-kazahsztáni Alakul' kultúra dolichofejű keskeny arcú típusba tartozó populációi között a Sintashta kultúra populációjával... [Az Andronovo-i kultúra népességének nyugati része a Timber-grave kultúra népességével rokon dolichokrani típusba tartozik.
Saag et al. 2021, Supplementary Information, 4. o. „Antropológiai értelemben a Fatyanovo-kultúra népe viszonylag homogén csoportnak tekinthető, amely a legnagyobb hasonlóságot - főként a koponyaformák tekintetében - más Corded Ware-kultúrákéval mutatta...”. A Felső-Volga vidékéről származó koponyák kraniometriai vizsgálatai azt mutatják, hogy a Fatyanovo kultúra népét dolichokrani koponyák jellemzik...”.
Mallory & Adams 1997, p. 430.
Saag et al. 2021, pp. 8. „A Fatyanovo kultúra népe volt az első földműves a területen, és a kultúra érkezését a migrációval hozták összefüggésbe... Ezt támasztják alá eredményeink, mivel a kőkorszaki HG és a bronzkori fatyánovói egyének genetikailag egyértelműen megkülönböztethetők... [T]a Fatyanovo kultúra egyedei (a többi CWC néphez hasonlóan) többnyire sztyeppei ősökkel rendelkeznek, de némi EF ősökkel is, ami korábban nem volt jelen a területen, és így kizárja a csak sztyeppei ősökkel rendelkező Yamnaya kultúrájú emberek észak felé irányuló migrációját, mint a Fatyanovo kultúra népességének forrását. A Fatjanovo kultúra legerősebb kapcsolatai a régészeti anyagban a Közép-Dnyeper kultúrával mutathatók ki... Ezek a leletek a mai Ukrajnára utalnak, mint a Fatjanovo-i kultúra és általában a zsinóros áru kultúrák kialakulásához vezető vándorlás lehetséges eredetére.... [I]tt feltételezik, hogy a Fatyanovo kultúra népe az európai Oroszországba való megérkezésük után keveredett a helyi Volosovo kultúra HG népével. Eredményeink ezt nem támasztják alá, mivel nem mutatnak ki több HG-ősödést a Fatyanovo népeinél a többi CWC-csoporthoz képest, sem pedig látható változást az ősök arányában a mintáink által lefedett időszak alatt."”
Saag et al. 2021, 3. o. „[W]e fordultunk a bronzkori Fatyanovo kultúra egyedeihez, és megállapítottuk, hogy anyai (mtDNS hg U5, U4, U2e, H, T, W, J, K, I és N1a szubkládjai) és apai (chrY hg R1a-M417) vonalaik... olyanok voltak, amelyek a CWC egyénekre máshol Európában jellemzőek.... Érdekes módon minden olyan egyednél, amelynél a chrY hg-t mélyebben meg lehetett határozni (n=6), az R1a2-Z93 volt... egy ma már Közép- és Dél-Ázsiában elterjedt vonal, nem pedig az Európában elterjedt R1a1-Z283 vonal.... A PCA-n a fatyanovói egyedek (és az észt CWC egyed) számos európai késő neolitikum/bronzkor (LNBA) és sztyeppei középső/késő bronzkor (MLBA) egyedekkel együtt csoportosulnak a modern észak- és kelet-európaiak tetején.... A Fatyanovo egyének leginkább a közép-európai, skandináviai és kelet-baltikumi LNBA sztyeppei felmenőkkel rendelkező populációkhoz hasonlítanak”.
Saag et al. 2021, p. 3. „[W]e fordultunk a bronzkori Fatyanovo kultúra egyedeihez, és megállapítottuk, hogy anyai (mtDNS hg U5, U4, U2e, H, T, W, J, K, I és N1a alkládjai) és apai (chrY hg R1a-M417) vonalaik... olyanok voltak, amelyek a CWC egyedeire jellemzőek máshol Európában.... Érdekes módon minden olyan egyednél, amelynél a chrY hg-t mélyebben meg lehetett határozni (n=6), az R1a2-Z93 volt... egy ma már Közép- és Dél-Ázsiában elterjedt vonal, nem pedig az Európában elterjedt R1a1-Z283 vonal.... A PCA-n a fatyanovói egyedek (és az észt CWC egyed) számos európai késő neolitikum/bronzkor (LNBA) és sztyeppei középső/késő bronzkor (MLBA) egyedekkel együtt csoportosulnak a modern észak- és kelet-európaiak tetején.... A Fatyanovo egyének leginkább a közép-európai, skandináviai és kelet-baltikumi LNBA sztyeppei felmenőkkel rendelkező populációkhoz hasonlítanak”.
Saag et al. 2021, p. 4, Table 1.
Saag et al. 2021, Supplementary Data 2, Rows 5-49.
Saag et al. 2021, p. 7. „[A] fatyanovóiak mintegy harmadának kék szeme és/vagy szőke haja volt...”
Saag et al. 2021, p. 8, Table 2.

Források

A cikk nagyrészt az angol wikipédia hasonló cikkének felhasználásával készült.

Anthony, David W. (2010). The Horse, the Wheel, and Language: How Bronze-Age Riders from the Eurasian Steppes Shaped the Modern World. Princeton University Press. ISBN 978-1-4008-3110-4.
Czebreszuk, Janusz [in Polish] (2004). "Corded Ware From East To West". In Bogucki, Peter I.; Crabtree, Pam J. (eds.). Ancient Europe 8000 B.C.- A.D. 1000. *Encyclopedia of the Barbarian World. Vol. 1. Scribner. pp. 431–435. ISBN 068480669X.
Dolukhanov, Pavel Markovich (1996). The Early Slavs: Eastern Europe from the Initial Settlement to the Kievan Rus. Longman. ISBN 0582236185.
Gimbutas, Marija (1963). The Origin of the Indo-Iranians. Praeger.
Koryakova, Ludmila Vladimirovich [in Russian]; Epimakhov, Andrej (2007). The Urals and Western Siberia in the Bronze and Iron Ages. Cambridge World Archaeology. *Cambridge University Press. ISBN 978-0-511-26996-7.
Kuzmina, Elena E. (2007). Mallory, J. P. (ed.). The Origin of the Indo-Iranians. BRILL. ISBN 978-9004160545.
Mallory, J. P.; Adams, Douglas Q. (1997). Encyclopedia of Indo-European Culture. Taylor & Francis. ISBN 9781884964985.
Nordqvist, Kerkko; Heyd, Volker (2020). "The Forgotten Child of the Wider Corded Ware Family: Russian Fatyanovo Culture in Context". Proceedings of the Prehistoric Society. 86: 65–93. doi:10.1017/ppr.2020.9. S2CID 228923806.
Parpola, Asko (2015). The Roots of Hinduism: The Early Aryans and the Indus Civilization. Oxford University Press. ISBN 9780190226916.
Saag, Lehti; et al. (2021). "Genetic ancestry changes in Stone to Bronze Age transition in the East European plain". Science Advances. 7 (4). *doi:10.1126/sciadv.abd6535. PMC 7817100. PMID 33523926.