Farkas Antal (katolikus pap)
| Farkas Antal | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Farkas Antal |
| Született | 1787. október 11. Felsődiós |
| Nemzetiség | magyar |
| Elhunyt | 1872. február 21. (84 évesen) Pozsony |
| Munkássága | |
| Vallás | keresztény |
| Felekezet | római katolikus |
| Felavatás | 1811. június 21. |
| Tisztség | esperes |
Farkas Antal (Felsődiós, 1787. október 11. – Pozsony, 1872. február 21.) katolikus pap.
Élete
[szerkesztés]Édesapja, nemes Farkas Ferenc, édesanyja Nagy Terézia volt.[1] A gimnáziumot Nagyszombatban végezte; 1805-ben felvették növendékpapnak és Pozsonyban ismételte a szónoklati osztályt; mint másodéves teológus a francia háború idején a nemesi felkelők közé lépett. 1811. június 21-én miséspappá szentelték fel és segédlelkész volt Nagymányán, 1812-ben Nagysúron, 1813-ban Majtényban. 1817. április 30-án spácai plébános lett; 1849-ben kerületi alesperes; 1867. március 1-jén a Szent Adalbert-nyugdíjintézet tagja s november 21-én arany érdemkereszttel tüntették ki.
Művei
[szerkesztés]Sermo, quo admodum rev. dnum Georgium Schnell, Ecclesiae Nagy-Bresztovan, et filialium parochum, qua neo-installatum surrogatum… in aedibus parochiae Nagy-Bresztovan die 6. Febr. 1827. nomine ejusdem vener, districtus decenter salutavit. Tyrnaviae.
Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái III. (Fa–Gwóth). Budapest: Hornyánszky. 1894.
Jegyzetek
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- Zelliger Alajos: Egyházi írók csarnoka. Esztergom főegyházmegyei papság irodalmi munkássága. Nagyszombat, Szerző, IV, 1893.
