Faragó Jenő (író, 1872–1940)
| Faragó Jenő | |
 | |
| 1904 körül | |
| Született | Frankfurter Jenő 1872. április 6.[1][2] Pest[3] |
| Elhunyt | 1940. március 28. (67 évesen)[1] Budapest[3] |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Kunschner Ilona (h. 1906–1940) |
| Gyermekei | Faragó Ilona |
| Foglalkozása | |
| Sírhelye | Új köztemető |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Faragó Jenő témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Faragó Jenő, 1906-ig Frankfurter[4] (Pest, 1872. április 6.[5] – Budapest, 1940. március 28.)[6] magyar újságíró, író, műfordító. Írói álneve: Mirácó. Testvére Faragó Géza festő, grafikus. Unokaöccse Faragó Sándor író, újságíró.
Életpályája
[szerkesztés]Frankfurter Sándor kereskedő és Rothberger Teréz fiaként született. 1890-ben Szegeden, 1891-től pedig Szabadkán volt hírlapíró. 1894-től Budapesten a Pesti Naplónál dolgozott. 1900–1901-ben a kolozsvári Magyar Polgár hírlapírója, 1901 és 1919 között a Magyar Hírlap munkatársa és segédszerkesztője volt. 1916-tól 1918-ig a Színház és Divat szerkesztőjeként dolgozott. 1919 és 1930 között a 8 Órai Újság felelős szerkesztője volt. Színdarabokat és operettlibrettókat is írt.
Házastársa Kunschner Ilona Józsa (1885–1969) volt, akivel 1906. november 8-án Budapesten, a Terézvárosban kötött házasságot.[7]
Művei
[szerkesztés]
Színpadi művei
[szerkesztés]- Vasúti baleset (énekes bohózat 3 felvonásban, zenéjét szerezte: Donáth Lajos, bemutató: 1899, Magyar Színház)
- Budapest szépe (operett, társszerzők: Barna Izsó, Márkus Dezső. Bemutató: 1901, Fővárosi Nyári Színház)
- Kin-Fu, vagy: egy kínai ember kalandjai (színmű, társszerző: Márkus Géza. Zenéjét szerezte: Barna Izsó. Bemutató: 1902, Népszínház)
- Casanova (operett 3 felvonásban, társszerző: Barna Izsó. Bemutató: 1902, Népszínház)
- Katinka grófnő (operett 3 felvonásban, zenéjét szerezte: Hűvös Iván, Bemutató: 1904, Népszínház)
- A hót Schlésinger (énekes bohózat, társszerző: Feld Mátyás. Bemutató: 1904, Városligeti Nyári Színház)
- Lőcsei fehér asszony (énekes történeti színmű, Jókai Mór regényéből. Bemutató: 1904, Népszínház)
- A Smokk-család (táncos bohózat, társszerző: Feld Mátyás, Bemutató: 1909, Városligeti Színház)
- A csodavászon (énekes bohózat 3 felvonásban, zenéjét szerezte: Barna Izsó. Bemutató: 1913, Népopera)
- Szervusz, Pest! (revüoperett, társszerző: Feld Mátyás. Bemutató: 1914, Budapesti Színház)
- Mindnyájunknak el kell menni (Hegedűs Gyulával, Bemutató: 1914, Vígszínház)
- Kriszkindli (revü, társszerző: Mérei Adolf. Zenéjét szerezte: Barna Izsó. Bemutató, 1914, Népopera)
- Egy finom család (bohózat 3 felvonásban. Bemutató: 1916, Budapesti Színház)
- A kóristalány (operett 3 felvonásban, zenéjét szerezte: Komjáti Károly. Bemutató: 1918, Városi Színház)
- Százszorszép (operett 3 felvonásban, társszerző: Zerkovitz Béla. Bemutató: 1919, Városi Színház)
- Offenbach (daljáték 3 felvonásban, zenéjét összeállította Offenbach operettjeiből Nádor Mihály. Bemutató: 1920, Király Színház)
- Három a tánc (operett 3 felvonásban, társszerző: Szomaházy István. Zenéjét szerezte: Komjáti Károly. Bemutató: 1922, Király Színház)
- Elssler Fanny (operett 3 felvonásban, zenéjét szerezte: Nádor Mihály. Bemutató: 1923, Király Színház)
- A császárnő apródja (operett 3 felvonásban. Verseit írta: Harmath Imre. Zenéjét szerezte: Buttykay Ákos. Bemutató: 1925, Király Színház)
- Chopin (operett 3 felvonásban, zenéjét szerezte: Bertha István. Bemutató: 1926, Király Színház)
Librettói
[szerkesztés]- Zerkovitz Béla: Százszorszép (1919)
- Nádor Magda: Offenbach (1920)
- Buttykai Á.: A császárnő apródja (Harmath Imrével, 1925)
- Chopin (Chopin zenéje alapján Bartha Istvánnal, 1926)
Műfordításai
[szerkesztés]- Gerhart Hauptmann: Hannele mennybemenetele (Jób Dániellel, 1901)
- Paul Lincke: Makrancos hölgyek (Molnár Ferenccel, 1903)
- Gustav Luders: A sógun[8] (Mérei Adolffal, 1906)
- Karl Schönherr: Föld (1910)
- Wolfgang Amadeus Mozart: Figaro házassága (1929)
Könyvek
[szerkesztés]- Mirácó: Smokkék. Apró komédiák a Smokk-család életéből; Szilágyi, Budapest, 1905
- Anekdoták; összegyűjt. Miracó; Schenk, Budapest, 1908 (Mozgó könyvtár)
- Faragó Jenő–Feld Mátyás: A Smokk család. Pesti bohózat; Schenk, Budapest, 1909 (Mozgó könyvtár)
- Miracó: Pesti fényképek, pesti árnyképek; Schenk, Budapest, 1911 (Mozgó könyvtár)
- A kulisszák mögül; Schenk, Budapest, 1912 (Mozgó könyvtár)
- Három grácia. Regény; Vári, Budapest, 1913 (A Képes hét könyvtára)
- Pesti gyerekek. Regény; Magyar Kereskedelmi Közlöny, Budapest, 1914
- Kis mesék a nagy háborúból. Képes olvasókönyv kis fiúk és kis lányok számára.1914-1915; Franklin, Budapest, 1916
- Gyönyörű mesék; Magyar Kereskedelmi Közlöny, Budapest, 1917
- Offenbach. Daljáték; szöv. Faragó Jenő, zene: Offenbach operettjeiből összeáll. Nádor Mihály; Márton, Budapest, 1921
- A csúnya grófkisasszony; Révész Géza, Budapest, 1933 (Gong 34.)
- 50 év az íróasztalnál. 50 éves írói és újságírói jubileumára kiad. a szerző.; Klein Filmny., Budapest, 1940
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03975/04082.htm, Faragó Jenő, 2017. október 9.
- ↑ BnF-források (francia nyelven)
- ↑ a b Freebase-adatdump. Google
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 117728/1906. Forrás: MNL-OL 30792. mikrofilm 501. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1906. év 11. oldal 2. sor
- ↑ Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 455/1872. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 6.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári halotti akv. 649/1940. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 6.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 1263/1906. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 6.)
- ↑ A sógun (operett): Gramofononline.hu; Europeana.eu, zene: Kinley, szöveg: Gustav Luders
Források
[szerkesztés]- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. I. kötet (Aágh Endre – Faust). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. [1929]. 470–471. o.
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 256. o. Online elérés
