Falk Géza
Megjelenés
Falk Géza | |
Született | 1899. január 16. Budapest |
Elhunyt | 1945. március 29. (46 évesen) Pozsonyligetfalu |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Országos Magyar Királyi Zeneművészeti Főiskola (–1922) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Falk Géza (Budapest, 1899. január 16. – Pozsonyligetfalu, 1945. március 29.) zeneszerző, zenei szakíró.
Életútja
[szerkesztés]Budapesten született Falk Ede (1863–1942) kereskedő és Grosz Aranka gyermekeként izraelita családban.[1] Apai nagyszülei Falk Izsák kereskedő és Medak Anna, anyai nagyszülei Grosz Adolf kereskedő és Kulcsár Eszter voltak. 1922-ben végezte a Zeneművészeti Főiskolát. Négy évig volt a budapesti Zsidó Gimnázium zenei vezetője. 1937-ben Budapesten házasságot kötött Szamosi József és Fekete Aranka lányával, Anna Mártával.[2]
Azok közé a magyar zenészek közé tartozott, akik a zsidó népi zene alapjain komponáltak.
Művei
[szerkesztés]Könyvek magyar nyelven
[szerkesztés]Műveinek listája:[3]
- Általános zeneelmélet: Zenei formatan, Budapest, ? [1920-as évek?]
- Formatan, Budapest. ?
- Liszt breviárium, Budapest. 1936
- Mindentudó zenei zsebkönyv, Budapest. 1936
- A magyar muzsika mesterei. Budapest. 1937. [1]
- Vezető a zene világában. Budapest. 1937. [2]
- Barangolás zeneországban. Budapest. 1938. [3]
- Zenei kislexikon, Budapest. 1938
- Csajkovszkij különös élete, Budapest. 1940
- Zenei műszótár, Budapest. 1941
- Verdi élete és művészete, Budapest. 1941
- A halhatatlan dilettáns. Muszorgszkij élete, művészete és művei, Budapest. 1942
- Puccini élete és művészete, Budapest. 1942
- Muszorgszkij élete és művészete, Budapest. ?
- Beethoven összes szimfóniái, Budapest. 1943
- Wagner élete és művészete, Budapest. 1943
- Zenei műszótár, Budapest. ?
- A hegedű szárazfája, Budapest. ?
- Rádióhallgatók lexikona I–II., Budapest. 1944 (Tiszai Andorral közösen)
- A magyar muzsika hőskora és jelene történelmi képekben, Budapest. 1944
- Zongora-, hegedű-, gordonka-, orgona-, klarinét-, kürtművek; zenekari átiratok. Napi-, hetilapokban megjelent írásai a zenetörténet, esztétika, elmélet és zenetudomány köréből, Budapest. ?
Könyvek idegen nyelven
[szerkesztés]- Alwissendes Taschenbuch
Zenei művek
[szerkesztés]A kompozíciók listája:[4]
- Egyedem begyedem. Gyermekdalok – magyardalok, Budapest. é. n.
- Liszt–Falk: II. rapszódia
- Liszt–Falk: Libestraum
- Angol gyermekdalok
- Lengyel gyermekdalok
- Cseh-szlovák gyermekdalok
- Nemzetközi gyermekdalgyűjtemény
- A furulyás: Oratórium nagyzenekarra, magánének-szólamokra és gyermekkarra
- A kinyilatkoztatás. Opera 3 felvonásban
- Endymion. Pantomim 1 felvonásban
- A kínai fuvola. Zenekari szvit
- Zenei karakterológia. Zenekari szvit
- Magyar táncok. Zenekari szvit
- Ady-dalok
- Petőfi-dalok
- Goethe-dalok
- Simán- és más költők verseire komponált dalok
- Népdalfeldolgozások
- 2 vonósnégyes
- 1 vonóshármas
- Kürtnégyes
- Fúvóshármas
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a pesti izr. hitközség házassági akv. 559/1894. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 18.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 1010/1937. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 18.)
- ↑ Antikvarium.hu, illetve lista a Beethoven összes szimfóniái című könyv végén
- ↑ Lista a Beethoven összes szimfóniái című könyv végén
Források
[szerkesztés]- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. [4]
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk
[szerkesztés]- A magyar muzsika hőskora és jelene történelmi képekben. Sok képpel, rajzzal és kótapéldával. Szerk. Batizi László. Budapest, Dr. Pintér Jenőné, 1944.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Budapest], Béta Irodalmi Rt., [1937].
- A magyar muzsika könyve. Szerk. Molnár Imre. Budapest, Havas Ödön, 1936.
- Révai nagy lexikona. Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1911–1935.