Ugrás a tartalomhoz

Faggyej Vasziljevics Sievers

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Faggyej Vasziljevics Sievers
Фадде́й Васи́льевич Си́верс
Született1853. október 18.
 Orosz Birodalom
Meghalt1915. április (61 évesen)
Orosz Birodalom
Nemzetiségebalti német
RendfokozataGeneral of the Infantry (Imperial Russia)
Csatáielső világháború
KitüntetéseiSzent György-rend
IskoláiGeneral Staff Academy

Faggyej Vasziljevics Sievers Фадде́й Васи́льевич Си́верс aláírása
Faggyej Vasziljevics Sievers
Фадде́й Васи́льевич Си́верс aláírása

Faggyej Vasziljevics Sievers (oroszul: Фадде́й Васи́льевич Си́верс) vagy Thadeus Baron von Sievers, illetve Siwers; (Orosz Birodalom, 1853. október 18.Orosz Birodalom, 1915. április) a cári hadsereg balti német származású tábornoka.

Élete

[szerkesztés]

Sievers a varsói gyalogsági iskolában (1872-ben végzett) és a szentpétervári Nyikolaj Vezérkari Akadémián (1881-ben végzett) szerezte a képzettségét.

Részt vett az orosz–török háborúban. Miután a kiképzése véget ért, először különböző alakulatok parancsnokaként szolgált elsősorban a Kaukázusban és a Fekete-tenger körzetében, később Szibériában is. 1900-tól 1901-ig részt vett a „kínai hadjáratban”, a bokszerlázadás leverésében. 1906-ban kinevezték a Vilnai Katonai Körzet törzsfőnökévé. 1908-tól a 16. hadtest, 1911-től a 10. hadtest parancsnoka volt. 1912. december 6-án előléptették gyalogsági tábornokká (a második legmagasabb rang az orosz hadseregben).

Az első világháborúban az irányítása alatt álló csapatok kezdetben sikereket értek el Przemyślnél és Rava-Ruszkánál az osztrák–magyar hadsereg ellen. 1914 szeptemberében ezért kitüntették a Szent György-rend 4. fokozatával, és kinevezték az Északnyugati Front (Zsilinszkij) 10. hadseregének parancsnokává. 1914 októberében a hadseregnek sikerült bevennie Stallupönent (ma Nyesztyerov, Oroszország) és Goldapot (ma Lengyelország).

A Kelet-Poroszországban tevékenykedő orosz hadseregek a továbbiakban nem értek el nagy sikereket. 1915 februárjában a második mazuri tavaki csatában a 10. hadserege nagy része megsemmisült. A vereség után Sieverset leváltották, bár azok közé tartozott, akik már korábban felhívták a figyelmet a kialakult kedvezőtlen stratégiai helyzetre. Utóda a hadsereg élén Jevgenyij Radkevics lett. 1915. április 25-én nyugállományba küldték, depressziós lett, és nemsokára öngyilkosságot követett el.

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Thadeus von Sievers című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Irodalom

[szerkesztés]
  • Konsztantyin Zaleszkij: Kto bil kto v pervoj mirovoj vojnye, Moszkva, AST, 2003, ISBN 5-271-06895-1. (oroszul)

További információk

[szerkesztés]