Füzérradványi Park Természetvédelmi Terület
| Füzérradványi Park Természetvédelmi Terület | |
 | |
| Ország |  Magyarország |
| Elhelyezkedése | |
| Névadó | Károlyi-kastély (Füzérradvány) (kastély) |
| Terület | 1,577 km² |
| Alapítás ideje | 2007 |
| Felügyelő szervezet | Aggteleki Nemzeti Park |
 Füzérradványi Park Természetvédelmi Terület
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 48° 28′ 55″, k. h. 21° 32′ 10″48.481856°N 21.536228°EKoordináták: é. sz. 48° 28′ 55″, k. h. 21° 32′ 10″48.481856°N 21.536228°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Füzérradványi Park Természetvédelmi Terület témájú médiaállományokat. | |
A 100 hektár területen elterülő füzérradványi kastélyparkot még a Károlyi család telepítette az 1800-as évek elején. A hatalmas tájképi angolkert különleges klímával rendelkezik. A terület legmagasabb pontján épült a kastély, melyből festői látvány tárul a csodálatos parkra.
A kastély és a kastélypark is a 3719-es útról letérve közelíthető meg, egy alsóbbrendű, számozatlan, de jó minőségű, szilárd burkolatú mellékúton.
Története
[szerkesztés]
A területet egykor erdő borította. A park nevét 1827-ben említette először egy okirat vadaskert néven, mint a Károlyi család birtokát.
A vadaskert területén levő erdőben a Károlyiak a kezdeti időkben csak a vadászat elősegítése érdekében végeztek apróbb átalakításokat.
1906-1913 között voltak itt a legnagyobb erdőtelepítések, melyekhez a szaporítóanyagot részben saját faiskolában állították elő, de távolabbi vidékekről is hoztak ide földlabdás fakülönlegességeket.
A park telepítése során nagy gondot fordítottak a növényzet forma-és színgazdagságára, arra, hogy az év minden szakaszában élményt nyújtsanak színükkel, virágukkal termésükkel egyaránt.
A ma kettéosztott park egyik része a kastély körüli területeket foglalja magába. Másik, a kastélytól távolabb eső része erdészeti kezelésben van 1947-ben való államosítása óta.
A park főbejáratához csodálatos szépségű védett erdei és feketefenyőkből álló fasor vezet.
A kastély körüli területet a 18. század közepén ültették be. Ekkor ültették a patak partján álló, mára már gigantikus méretű két platánt is. A kastély déli homlokzata elé a 19-20. század fordulóján teraszosan kialakított franciakertet is építettek, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a parkra.
Az erdészeti kezelésben lévő külső parkrészt a 19. század vége és a 20. század eleje közötti időkben telepítették, főként különböző fajta fenyőfélék csoportjaival.
A park őshonos kocsányos tölgyei és gyertyánfái mellé platán, hárs és juharfákat telepítettek. A közönséges platán csodálatos termetű példányai mellett több faritkaság, mint a piramistölgy, császárfa, szivarfa, tulipánfa, vérbükk, balkáni vadgesztenye, több különleges örökzöld: tiszafa, jegenyefenyő, ezüstfenyő és a hamisciprusok több változata, mint pl. az oregoni álciprus is megtalálható itt.
Galéria
[szerkesztés]-
Juharlevelű platán -
Piramistölgy (Quercus robur Fastigiata) -
Oregoni álciprus ága és termése -
Császárfa (Paulownia tomentosa) -
Szivarfa (Northern Catalpa beanpods) -
Balkáni vadgesztenye virága -
A vadgesztenye termése -
A platán ága és termése -
Gyertyán termése -
Kastélypark légi fotó
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Garami László: Védett természeti értékeink (1993) ISBN 963 243 239 8