Ugrás a tartalomhoz

Félix Faure

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Félix Faure
Franciaország elnöke
Andorra társhercege
Hivatali idő
1895 – 1899
ElődJean Casimir-Perier
UtódÉmile Loubet
Született1841. január 30.[1][2][3][4][5]
Párizs[6]
Elhunyt1899. február 16. (58 évesen)[7][8][2][3][4]
Párizs[6]
Sírhely
PártHaladó Republikánusok
SzüleiRose Cuissard
Jean-Marie Faure
HázastársaBerthe Faure (1865. július 18. – )
ÉlettársMarguerite Steinheil
Gyermekei
  • Lucie Faure-Goyau
  • Antoinette Faure
Foglalkozásköztársasági elnök
Halál okaagyi érkatasztrófa
Díjak
  • Aranygyapjas rend lovagja
  • Francia Köztársaság Becsületrendjének nagymestere
  • Szent András-rend
  • a francia Becsületrend nagykeresztje
  • a francia Becsületrend lovagja
  • Montyon Science Award (1888)
  • Order of the Redeemer
  • Knight Grand Cross in the Order of the Netherlands Lion (1886. december 5.)
A Wikimédia Commons tartalmaz Félix Faure témájú médiaállományokat.

François Félix Faure (Párizs, 1841. január 30. – Párizs, 1899. február 16.) francia politikus, 1895 és 1899 között köztársasági elnök.

Életpályája

[szerkesztés]

Gazdag hajógyáros volt Le Havre-ban. Nemzetőrként részt vett a porosz–francia háborúban. 1881-ben Léon Gambetta mérsékelt köztársaságpárti programjához csatlakozott, majd miután 1881 augusztusában Seine-Inférieure megye küldötte lett a képviselőházban, a kereskedelmi és gyarmatügyi minisztérium helyettes államtitkárává nevezték ki. 1882 januárjában ugyan megvált a tisztségtől, de Jules Ferry szeptember 22-én megalakult kormányában már a tárca élére került. 1885. április 6-án másodszor köszönt le. Az 1889. évi és az 1893. évi választáson újból Seine-Inférieure képviselője lett. Ez év november 18-án és 1894. január 11-én a képviselőház Faure-t alelnökké választotta. Faure különösen nemzetgazdasági és gyarmatügyi kérdésekben, valamint a vámpolitika terén örvendett nagy tekintélynek. Les Budgets contemporains: Budgets de la France et des principaux États de l’Europe depuis 1870 című 1887-es művét a Francia Akadémia pályadíjra méltatta. 1894 márciusában indítványozta, hogy a szenátus tagjait is közvetlenül a nép válassza, az általános választójog alkalmazásával; Jean Casimir-Perier miniszterelnök azonban az időszerűtlennek tartott indítványt ellenezte.

1897-ben Chamonix-Mont-Blanc-ban megismerkedett, Marguerite Steinheillel, Adolphe Stenheil festő feleségével. Faure 1899. február 16-án váratlanul halt meg, a Marguerite Steinheillel való légyottja közben – és ezt a francia közvélemény széles körben kommentálta. Faure-t a párizsi Père-Lachaise temetőben temették el.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ [C/0/8 Léonore database] (francia nyelven). Ministry of Culture of France. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ GeneaStar
  6. ↑ a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Фор Феликс, 2015. szeptember 28.
  7. ↑ BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  8. ↑ Sycomore (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)

Források

[szerkesztés]


Kapcsolódó szócikk

[szerkesztés]


Elődje:
Jean Casimir-Perier 		Utódja:
Émile Loubet
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Félix_Faure&oldid=27570623”