Ugrás a tartalomhoz

Ezüstfoltos púposszövő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ezüstfoltos púposszövő
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Család: Púposszövőfélék (Notodontidae)
Nem: Spatalia
Tudományos név
Spatalia argentina
(Denis & Schiffermüller) 1775
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Ezüstfoltos púposszövő témájú médiaállományokat és Ezüstfoltos púposszövő témájú kategóriát.

Az ezüstfoltos púposszövő (Spatalia argentina) a púposszövőfélék családjába tartozó, Európában és Kis-Ázsiában honos éjjeli lepkefaj.

Megjelenése[szerkesztés]

Az ezüstfoltos púposszövő szárnyfesztávolsága 3-4 cm. Feje és gallérja sárga vagy szürkéssárga, torának középvonala barna, sárgásbarna vagy sárga, kétoldalt sörösesbarna. Potroha sárga vagy barnássárga. Elülső szárnyai vörösessárgák, a hím esetében zöldesen márványozott lehet. Középen nagy, vastag V alakú fehér folt látható; csúcsával szemben egy kisebb V-folt, két száránál egy-egy kerekded vagy szögletes kicsiny folt látszik. Környezetük vörösbarnás. A belső harántsáv legtöbbször nem látszik, a külsőt elmosódó foltsor jelzi. Az erek sárgák, főleg a szegélynél. A hátulsó szárny egyenletes halvány barnássárga vagy sárga. A fonák egyszínű, fénytelen sárga, az első és hátsó szárnyak elülső szegélyénél található egy-egy halványbarna folt. A rövid rojt szürkésfehér-barna csíkozottságú, illetve fehér.

Változékonysága nem számottevő.

Petéi kerekdedek, halványzöld színűek.

Kifejlett hernyója vörösbarna, szürke foltokkal, púpjai feketések. Bábja vörösbarna vagy feketésbarna.

Hasonló fajok[szerkesztés]

Magyarországon nem él másik, hozzá hasonló faj.

Elterjedése[szerkesztés]

Európában és Kis-Ázsiában honos, az Ibériai-félszigettől Dél-Oroszországig. Közép- és dél-európai faj, északon (beleértve a Brit-szigeteket) hiányzik. Magyarországon mindenütt elterjedt, gyakori faj.

Életmódja[szerkesztés]

Meleg tölgyerdők, tölgyesekkel, cserjésekkel és száraz rétekkel váltakozó élőhelyek lakója.

Évente két nemzedéke nő fel, imágóit április-júniusban és július-szeptemberben lehet látni. Hernyója elsősorban tölgy (ritkán nyár vagy fűz) leveleivel táplálkozik. A második nemzedék bábja áttelel.

Magyarországon nem védett.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]