Ezüst-kromát
ezüst-kromát | |||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
CAS-szám | 7784-01-2 | ||
PubChem | 62666 | ||
ChemSpider | 56417 | ||
| |||
| |||
InChIKey | OJKANDGLELGDHV-UHFFFAOYSA-N | ||
UNII | ZJ5092LWU9 | ||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | Ag2CrO4 | ||
Moláris tömeg | 331,73 g/mol | ||
Megjelenés | vörösbarna por | ||
Sűrűség | 5,625 g/cm³ | ||
Forráspont | 1550 °C | ||
Oldhatóság | oldódik salétromsavban, ammóniában, alkáli-cianidokban és -kromátokban[1] | ||
Mágneses szuszceptibilitás | −40,0·10−6 cm³/mol | ||
Termokémia | |||
Std. képződési entalpia ΔfH |
−712 kJ·mol−1[2] | ||
Standard moláris entrópia S |
217 J·mol−1·K−1[2] | ||
Hőkapacitás, C | 142 J/mol K | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
Az ezüst-kromát (Ag2CrO4) barnásvörös monoklin kristály, és a modern fotózás kémiai elődje. Ezüst-nitrát (AgNO3) és kálium-kromát (K2CrO4) vagy nátrium-kromát (Na2CrO4) egyesítésével lehet létrehozni. Ez a reakció fontos volt az idegtudományban, a neuronok mikroszkóppal történő megfigyeléséhez alkalmazott Golgi-festésben: az ezüst-kromát kicsapódásakor a sejt alakja láthatóvá válik.[3][4]
Előállítása
[szerkesztés]Az ezüst-kromátot kálium-kromát és ezüst-nitrát reakciójával állítják elő tisztított vízben – az ezüstkromát kiválik a vizes reakcióelegyből.
Laboratóriumi felhasználása
[szerkesztés]Magának a vegyületnek a laboratóriumi felhasználása meglehetősen korlátozott, bár képződését arra használják, hogy az egyensúlyi pont elérését az argentometriás Mohr-módszerben a klorid ezüst-nitráttal történő titrálásakor jelezze.
Az ezüst-kromát oldhatósága nagyon alacsony (Ksp = 1,1·10−12 vagy 6,5·10−5 mol/L).
A kromát anion ezüsttel való reakcióképessége alacsonyabb, mint a halogenideké (klorid stb.). Így a két ion jelenlétében ezüst-klorid képződik. Ezüst-kromát csak akkor keletkezik és csapódik ki az oldatból, ha már nem maradt klorid (vagy más halogenid).
A végpont előtt az oldat citromsárga, tejszerű megjelenésű, a kromátion színe és a már kialakult ezüst-klorid csapadék miatt. A végpont megközelítésekor az ezüst-nitrát hozzáadása egyre lassabban eltűnő vörös elszíneződéseket okoz. Amikor a vörösesbarnás szín megmarad (benne szürkés ezüst-klorid foltokkal), elértük a titrálás végpontját. Ez semleges pH-ra vonatkozik. Nagyon savas pH-értékek esetén az ezüst-kromát oldható, lúgos pH-nál az ezüst hidroxid formájában kicsapódik.
Ez a reakció használatos például sós vizű medencék kloridszintjének meghatározására.[forrás?]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Pradyot Patnaik. Handbook of Inorganic Chemicals. McGraw-Hill, 2002, ISBN 0-07-049439-8
- ↑ a b Zumdahl, Steven S.. Chemical Principles 6th Ed.. Houghton Mifflin Company, A23. o. (2009). ISBN 978-0-618-94690-7
- ↑ Patnaik, Pradyot: Handbook of inorganic chemicals. 2003. ISBN 0070494398 Hozzáférés: 2019. február 16.
- ↑ Zumdahl, Steven S: Chemical principles. 6th ed. 2009. ISBN 9780618946907 Hozzáférés: 2019. február 16.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Silver chromate című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.