Ezüstös orrszarvúmadár
Ezüstös orrszarvúmadár | ||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||
Bycanistes brevis (Friedmann, 1929) | ||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Ezüstös orrszarvúmadár témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Ezüstös orrszarvúmadár témájú médiaállományokat és Ezüstös orrszarvúmadár témájú kategóriát. |
Az ezüstös orrszarvúmadár vagy ezüstös szarvascsőrű (Bycanistes brevis) a madarak (Aves) osztályának a szarvascsőrűmadár-alakúak (Bucerotiformes) rendjébe a szarvascsőrűmadár-félék (Bucerotidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
[szerkesztés]A fajt Herbert Friedmann amerikai ornitológus írta le 1929-ben, Bycanistes cristatus brevis néven. Sorolták a Ceratogymna nembe Ceratogymna brevis néven is.[3]
Előfordulása
[szerkesztés]a Dél-afrikai Köztársaság, Dél-Szudán, Etiópia, Kenya, Malawi, Mozambik, Szudán, Tanzánia, Zambia és Zimbabwe területén honos. Kóborlásai során eljut Eritreába is. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi száraz erdők, szavannák és cserjések. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
[szerkesztés]Testhossza 70 centiméter, testtömege 1050-1450 gramm.[5] Nagy csőre van, a tetején egy jókora kinövéssel. Arcrészén ezüstös tolldíszek találhatóak. Hasa alja és farka vége fehér, a madár többi tolla kékesfekete.
Életmódja
[szerkesztés]Gyümölcsöket, egyéb terméseket és néha rovarokat fogyaszt.
Szaporodása
[szerkesztés]A pár megfelelő nagyságú odút keres, majd a tojó betelepszik, a hím elkezdi sárral betapasztani a lyukat, egészen addig folytatja, amíg csak egy kis nyílás marad, ahol a táplálékot be tudja adni. A tojó 2 tojást rak, melyen 45 napig kotlik, a kikelt fiókák még 60 napig az odúban maradnak, majd a tojó a csőrével feltöri a megkeményedett sárfalat.
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés]Az elterjedési területe nagyon nagy, egyedszáma ugyan csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Európában az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége felügyelete alá tartozó Európai Veszélyeztetett Fajok Programja (EEP) keretében tenyésztik a faj egyedeit.
Magyarországon állatkertek közül a Nyíregyházi Állatparkban tartják, ahol szaporítása is sikerrel járt már. [6]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. január 28.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. január 28.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2022. január 28.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. január 28.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. január 28.)
- ↑ http://www.sostozoo.hu/hirek/ezustos-szarvcsoru-madarak-keltek-ki
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2022. január 28.)
- Novum állatvilág enciklopédia V.: Madarak II. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2008. ISBN 978-963-9703-41-4 – magyar neve