Exler Jenő
| Exler Jenő | |
| Született | Exler Jenő Nándor 1873. szeptember 27. Székesfehérvár |
| Elhunyt | 1945. február 7. (71 évesen) Budapest[1] |
| Foglalkozása | építész |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Exler Jenő témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Exler Jenő, teljes születési nevén Exler Jenő Nándor (Székesfehérvár, 1873. szeptember 27.[2] – Budapest, 1945. február 7.)[3][4] magyar építész, királyi dohányjövedéki műszaki főtanácsos.[3][5]
Élete[szerkesztés]
Életéről kevés adat ismert. Szülei Exler Frigyes és Bauer Julianna voltak. A 20. század első felében működött, és elsősorban lakóházakat, illetve ipari épületeket tervezett. Jelentős alkotása az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. gyárépület-komplexuma, majd később a Soproni Pénzügyi palota. 1904. május 12-én Budapesten feleségül vette Aranyosi (Goldmann) Herminát.[2]
Ismert épületei[szerkesztés]
- 1900–1902: az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. gyárépületei: izzólámpa osztály üzemrésze, mechanikai osztály üzemrésze, gépház, kazánház, kémény, izzókályhák, kémény, víztartály és ló-istálló, légszeszgyár, légszesztartály, igazgatósági épület, hivatalnoki lakóház (a vállalat tisztviselőinek egy része számára), étterem, Budapest, Külső Váci út 77.[4]
- 1900–1902: Aschner-villa (igazgatói lakóház), Budapest, Külső Váci út 77.[4] (Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. gyárépületei között)
- 1904: Dr. Deutsch Izidor lakóháza, Budapest, Visegrádi u.[6]
- 1908: lakóépület, Budapest, Bolyai u. 1/a. / Apostol u. 6.[7]
- 1910: lakóépület, Budapest, Bimbó út 9.[8]
- 1910: lakóépület, Budapest, Fehérvári út 10.[9]
- 1911: Felső kereskedelmi iskola és internátus, Budapest, Csanády utca 19.[10]
- 1912–1912 Juta-házak, Budapest, Szekszárdi u. (kérdéses szerzőség)[11]
- 1916: a Magyar–Belga Fémipar Rt. toldaléképülete, Budapest, Lomb u.[12]
- 1924–1925: Pénzügyi Palota (ma: Soproni Egyetem Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar), Sopron, Erzsébet u. 9. (Zobel Lajossal közös munka)[13][14]
- 1926: lakóház, Budapest, Pasaréti út[15]
- 1927: Budapesti Kőbányai Magyar Királyi Dohánybeváltó Hivatal, Budapest, Tárna u.[16][17]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DR17-5VQ?i=47&cc=1452460
- ↑ a b Budapest VI. kerületi állami házassági anyakönyv 460/1904.
- ↑ a b Budapest II. kerületi állami halotti anyakönyv 285/1945.
- ↑ a b c https://archiv.ujpest.hu/galeria/intezmenyek/helytorteneti_ertesito/uhe-202009.pdf
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/VallalkozokLapja_1927_1/?query=%22exler+jen%C5%91%22&pg=162&layout=s
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/BME_EpitoIpar_1904/?query=%22exler+jen%C5%91%22&pg=218&layout=s
- ↑ Archivált másolat. [2023. június 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. június 6.)
- ↑ https://net.jogtar.hu/getpdf?docid=A0600033.FOV&targetdate=20060701&printTitle=33/2006.+%28VI.+12.%29+F%C5%91v.+Kgy.+rendelet&council=fovaros&dbnum=104
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/BME_MagyarLakatosMesterekLapja_1910/?query=%22exler+jen%C5%91%22&pg=201&layout=s
- ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=13&cim=csanady-u-19&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920
- ↑ https://mienkahaz.blog.hu/2014/08/15/kis_budapest_legeszakibb_lakohaza?layout=5
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/VallalkozokLapja_1916_4/?query=%22exler+jen%C5%91%22&pg=25&layout=s
- ↑ https://www.gyoriszalon.hu/news/7910/66/A-gy%C5%91ri-P%C3%A9nz%C3%BCgyi-Palota-t%C3%B6rt%C3%A9nete-1945-ig
- ↑ http://real-j.mtak.hu/18071/1/EPA01977_Soproni_Szemle_2001_55_2.pdf
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/VallalkozokLapja_1926_2/?query=%22exler+jen%C5%91%22&pg=155&layout=s
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/BME_EpitoIpar_1930/?query=%22exler+jen%C5%91%22&pg=80&layout=s
- ↑ https://dohanymuzeum.hu/budapest-tarna-utca-bevalto
Források[szerkesztés]
- http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkep.php
- Hidvégi Mária – Kelecsényi Kristóf – Székely Márton: Az Aschner-villa. A Tungsram igazgatói lakóépületének története In: Újpesti Helytörténeti Értesítő, 2020. szeptember, XXVII. évfolyam 3. szám
Egyéb irodalom[szerkesztés]
- Bolla Zoltán: Újlipótváros építészete 1861–1945. Budapest: Ariton Kft. 2019. ISBN 9786150058528