Ugrás a tartalomhoz

Európai zöld megállapodás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az európai zöld megállapodás forrásai az EU 2014–2020-as költségvetésében és a Bizottság 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó javaslatai. Forrás: Infrastructure Atlas 2020, Szerző: Appenzeller/Hecher/Sack, Licenc: CC BY 4.0[1]
A CO₂-kibocsátás történelmi fejlődése az EU 27 országában

A European Green Deal, magyarul európai zöld megállapodás, az Európai Bizottság által Ursula von der Leyen vezetésével 2019. december 11-én bemutatott koncepció, amelynek célja 2050-re az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának nullára csökkentése az Európai Unióban. így lesz Európa az első „kontinens”, amely klímasemlegessé válik.[2][3] Az európai zöld megállapodás az I. von der Leyen-bizottság hat prioritásának egyike.[4] A Green Deal az Európai Unió éghajlat-politikájának központi részévé kíván válni.

Intézkedések

[szerkesztés]

Az európai zöld megállapodás egy sor intézkedést tartalmaz a pénzügyi piacok szabályozása (fenntartható finanszírozás),[5] az energiaellátás, a közlekedés, a kereskedelem, az ipar, valamint a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás területén. A korábbi cél, hogy 2030-ra 40 százalékkal csökkentsék az Európai Unió szén-dioxid kibocsátását 1990-hez képest, 50-55 százalékosra óhajtják emelni. Ennek érdekében az EU-tagállamoknak 2023-ig ennek megfelelően kell módosítaniuk klímatervüket.[2] Az EU Bizottsága 2020. március 4-én terjesztett elő egy megfelelő törvényt (Európai Klímatörvény).[3] Ezenkívül a különösen érintett országokat összesen 100 milliárd euróval támogatják a kibocsátásmentes gazdaságra való átállásban. Bemutatták a körforgásos gazdaság második cselekvési tervét is.

2020. szeptember 17-én az EU Bizottsága 55%-ra szigorította az eredetileg tervezett 40%-os csökkentési célt. 1990-hez képest. Az Európai Parlament október 6-án további 60%-ra való szigorítást szorgalmazott 2030-ig, és egy független, interdiszciplináris éghajlatváltozási tudományos tanácsadó testületet hozott létre. 2021. április 21-én az Európai Parlament és az EU Tanácsa előzetes megállapodásra jutott az európai klímavédelmi törvényről. A Tanács a június 28-i jóváhagyásával az elfogadást folyamat lezárult.[6][7] Az (EU) 2021/1119 rendelet 2021. július 29-én lépett hatályba.

A „Just Transition Mechanism” célja, hogy támogassa az Európai Unió azon régióit, amelyek gazdasága aránytalanul függ a fosszilis tüzelőanyagoktól, hogy megteremtsék az átmenetet a klímabarátabb gazdasági ágazatokra, és ösztönözzék a zöld gazdaság kiépítését. 2021 és 2027 között 150 milliárd euró jut a leginkább érintett régiókra.[8]

A fosszilis tüzelőanyagok magasabb árának megállapítására és a szigorúbb CO2-korlátozásra vonatkozó első jogalkotási kezdeményezéseknek 2020 júniusáig kellett elérhetővé válniuk.[2] A versenyhátrányok és a CO2-kibocsátás EU-n kívüli országokba történő áthelyezésének megelőzése érdekében az Európai Bizottság javaslatot tett az európai CO2 korlátkiigazítási rendszerre.

A 2020. június 18-i (EU) 2020/852 (Taxonómiai Rendelet) rendelet létrehozta a világ első „zöld listáját” a fenntartható gazdasági tevékenységekről – egy új, egységes terminológiájú, közös osztályozási rendszert, a befektetők számára, amikor projektekbe és gazdasági tevékenységekbe fektetnek be, jelentős pozitív éghajlati és környezeti hatásokba céljából. A rendelet célja, hogy az EU klímasemlegessé váljon 2050-re.[9]

Az új, 2021 márciusában közzétett Erasmus+ uniós program iránymutatásaiban az európai zöld megállapodás a „Környezet és az éghajlatváltozás elleni küzdelem” prioritás részeként szerepel.[10]

2021. július 14-én az Európai Bizottság bemutatja a „ Fit for 55 ” elnevezésű, megreformált és új uniós irányelvek és rendeletek első csomagját, amelyek az európai zöld megállapodásban rögzített célok elérését hivatottak elérni.[11]

Green Recovery

[szerkesztés]

A zöld fellendülés a 2020-as gazdasági válság idején a gazdaságot támogató intézkedésekre és beruházásokra vonatkozik, figyelembe véve a fenntartható gazdaságra irányuló szerkezeti változás tervezését.[12][13]

Vezető közgazdászok, köztük Nicholas Stern és Joseph E. Stiglitz elemzést tettek közzé a hosszú távú, klímabarát gazdaságélénkítés hatékonyságáról a 2020-as gazdasági válság leküzdése érdekében, amely szerinta gazdasági teljesítmény is jobb lenne, mint más intézkedésekkel.[14]

Frans Timmermans, az Európai Unió éghajlatvédelmi biztosa is indokolta a klímabarát újjáépítési program szükségességét a generációk közötti méltányosság mellett: a most felveendő hiteleket a jövő nemzedékeinek kellene visszafizetniük, akik abban érdekeltek, hogy ökológiailag érintetlen világban élhessenek.[15]

Az EU Bizottság Next Generation EU gazdaságélénkítő programjának tervezete olyan javaslatokat tartalmaz, amelyek a Green Deal „erősítését” hivatottak szolgálni.[16] A 750 milliárdos gazdaságélénkítő csomag azonban nem változtathatja meg a teljes költségvetés klímavédelembe fektetett arányát.[17]

Just Transition Fund

[szerkesztés]

A Just Transition Fund (JTF) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 175. cikke alapján létrehozott eszköz, amely támogatja a méltányos regionális strukturális változást az klimasemlegesség felé 2050-ig.[18] A cél olyan régiók támogatása, amelyek különösen függenek a fosszilis primer energiaforrások kitermelésétől vagy felhasználásától, vagy amelyek az ipari folyamatok során nagy mennyiségű üvegházhatású gázt bocsátanak ki.

REPowerEU

[szerkesztés]

2022 májusában az EU Bizottsága bemutatta a REPowerEU tervet, amely az Ukrajna elleni 2022-es orosz támadás okozta globális energiapiaci zavarokra kívánt választ adni.[19] A Fit for 55 csomaghoz képest különösen az energiahatékonysági célokat kellett emelni, és fel kellett gyorsítani a megújuló energiák térnyerését.[20]

Green Deal ipari terv

[szerkesztés]

Az Egyesült Államok (az ún. Inflációcsökkentő Törvényben) és a Kínai Népköztársaság által a klímabarát technológiáknak szánt hatalmas támogatásokra válaszul Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke intézkedéseket jelentett be a Világgazdasági Fórumon Davosban 2023 januárjában az európai ipar versenyképességének növelése érdekében. Február 1-jén a Bizottság bemutatta a zöld megállapodás ipari tervezetét (Green Deal Industrial Plan, beleértve a Net-Zero Industry Actot). A finanszírozás támogatására a Bizottság egy Európai Szuverenitási Alap létrehozását javasolta.[21][22][23] 2024. június 29-én hatályba lépett a Net-Zero Industry Act. A „nettó nulla ipari törvény” célja, hogy lehetővé tegye a tiszta iparágak és technológiák célzott finanszírozását az EU-ban. Konkrétan az energetikai átmenet technológiáit és az úgynevezett „stratégiai tisztatechnológiákat” kell előmozdítani és piaci érettségre hozni azzal a céllal, hogy 2030-ra Európa energiaszükségletének fedezese legalább 40%-kal kevesebb üvegházgázt bocsássanak ki.[24] A törvény célja a termelési feltételek egyszerűsítése és a finanszírozási lehetőségek bővítése, amely a megújuló energiák és az alternatív tüzelőanyagok mellett a minimális hulladékkal, moduláris kisreaktorokkal és a megfelelő „kategóriájában legjobb” üzemanyagokkal is előmozdítja a nukleáris energiatermelés fejlesztését.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Infrastrukturatlas – Daten und Fakten über öffentliche Räume und Netze Berlin, 2020, ISBN 978-3-86928-220-6, dort S. 44
  2. ↑ a b c Susanne Götze: "European Green Deal": Wie die EU zum Klimaschutz-Kontinent werden will. Der Spiegel, 2019. december 11.
  3. ↑ a b Paola Tamma, Eline Schaart, Anca Gurzu: Europe’s Green Deal plan unveiled. Politico.eu, 2019. december 11.
  4. ↑ Prioritäten der Europäischen Kommission
  5. ↑ Nachhaltige Finanzierung Website der EU-Kommission (angolul)
  6. ↑ Rat beschließt Europäisches Klimagesetz. consilium.europa.eu, 2021. június 28.
  7. ↑ EU-Staaten segnen Klimaschutzgesetz ab. euractiv.de, 2021. június 29.
  8. ↑ Der Mechanismus für einen gerechten Übergang: Niemand darf zurückgelassen werden (német nyelven). Europäische Kommission
  9. ↑ Nachhaltiges Finanzwesen: Kommission begrüßt Annahme der Taxonomie-Verordnung durch das Europäische Parlament Pressemitteilung der Europäischen Kommission, Brüssel 18. Juni 2020.
  10. ↑ Priorities of the Erasmus+ Programme. Europäische Kommission, 2020. szeptember 15.
  11. ↑ https://www.europarl.europa.eu/legislative-train/theme-a-european-green-deal/package-fit-for-55
  12. ↑ The Guardian, 10. Mai 2020 City leaders aim to shape green recovery from coronavirus crisis, 1. Mai 2020
  13. ↑ Euractiv, ‘Green recovery alliance’ launched in European Parliament, 14. April 2020
  14. ↑ Will COVID-19 fiscal recovery packages accelerate or retard progress on climate change?, Cameron Hepburn, Brian O’Callaghan, Nicholas Stern, Joseph Stiglitz, Dimitri Zenghelis. 4. Mai 2020
  15. ↑ Tagesschau, „Der Green Deal ist unsere Strategie“, 8. Mai 2020
  16. ↑ Konjunkturprogramm mit Konjunktiv. Klimareporter.de, 2020. május 27.
  17. ↑ Wie grün ist der grüne Aufbauplan?. Klimareporter.de, 2020. május 30.
  18. ↑ Just Transition Fund
  19. ↑ REPowerEU. ec.europa.eu. EU-Kommission, 2022. május 18.
  20. ↑ Communication REPowerEU Plan COM(2022)230. energy.ec.europa.eu. EU-Kommission, 2022. május 18.
  21. ↑ Der Industrieplan für den Grünen Deal: Für Europas CO2-neutrale Industrie die Führungsrolle sichern. Europäische Kommission, 2023. február 1.
  22. ↑ EU plant Milliarden für grüne Technologien, 2023. február 1.
  23. ↑ Net-Zero Industry Act: EU kontert USA und China bei CleanTech, 2023. január 25.
  24. ↑ Netto-Null-Industrie-Gesetz - Europäische Kommission

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az European Green Deal című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Irodalom

[szerkesztés]
  • Európai Bizottság: Der europäische Grüne Deal Brüsszel, 2019. december 11.
  • Claire Dupont, Brendan Moore, Elin Lerum Boasson, Viviane Gravey, Andrew Jordan, Paula Kivimaa, Kati Kulovesi, Caroline Kuzemko, Sebastian Oberthür, Dmytro Panchuk, Jeffrey Rosamond, Diarmuid Torney, Jale Tosun, Ingmar von Homeyer

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Európai_zöld_megállapodás”