Ugrás a tartalomhoz

Európai vadszamár

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Európai vadszamár
Evolúciós időszak: középső pleisztocén - holocén
Rekonstrukció.
Rekonstrukció.
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Páratlanujjú patások (Perissodactyla)
Család: Lófélék (Equidae)
Nem: Equus
Alnem: Asinus
Faj: E. hemionus
Alfaj: E. h. hemionus
Szinonimák
  • Equus (Asinus) hemionus bedfordi Matschie 1911
  • Equus (Asinus) hemionus findschi Matschie 1911
  • Equus (Asinus) hemionus luteus Matschie 1911
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Európai vadszamár témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Európai vadszamár témájú kategóriát.

Az európai vadszamár (Equus hemionus hydruntinus) egy kihalt lóféle, mely a középső pleisztocén és a holocén között élt Eurázsia nyugati részén. A legősibb fosszíliái 350-300 ezer évesek. A késő pleisztocénben a Közel-Kelettől Európáig volt elterjedve, különösen a Földközi-tenger térségében, ahonnan Szicíliából, Törökországból, Spanyolországból, Franciaországból és Portugáliából kerültek elő leletei. Elterjedési területe keleten legalább a Volgáig és Iránig húzódott. Északon majdnem az Északi-tengerig fordult elő, a mai Németország és a Brit-szigetek területén.[1] Elterjedési területe az utolsó eljegesedés után feldarabolódott, ezen populációi a holocénig fennmaradtak, amikor az elterjedése tovább zsugorodott. A bronzkorban Dél-Európa kisebb területein tartott ki az állománya, a vaskorban pedig már Iránban és a Kaukázusban volt megtalálható.[2] Felmerült annak a lehetősége, hogy az Ibériai-félszigeten élt Zebro, mely a 16. században halt ki, az európai vadszamár egyik utolsó állománya lehetett,[3] bár a "zebro" és "cebro" elnevezések a latin equiferus kifejezésből erednek, melynek szószerinti jelentése 'vadló'.[4] Későbbi kutatások viszont úgy ítélték meg, hogy valószínűtlen a vadszamarak hajdani jelenléte az Ibériai-félszigeten a kőrézkoron túl.[2]

Morfológiai értelemben megkülönböztethető az afrikai és ázsiai vadszamaraktól, különösen az őrlőfogai és a viszonylag rövid orrlyukai révén. A pontos rokonsági helyzete korábban nem volt tisztázott, de a morfológiai és genetikai elemzések azt mutatják, hogy közeli rokona volt az ázsiai vadszamárnak.[5][6] Egy 2017-es genetikai vizsgálat kimutatta, hogy az ázsiai vadszamár alfaja volt és ezenfelül közelebbi rokona volt az indiai alfajnak, mint az iráninak.[7]

Ökológiája

[szerkesztés]

A rendelkezésre álló bizonyítékok azt mutatják, hogy az európai vadszamár a félszáraz, sztyeppei környezetet részesítette előnyben, habár mérsékelt vagy hideg körülmények között is meg volt található.[1] Lehetséges, hogy a pleisztocéni Európa leghidegebb időszakaiban dél felé, melegebb élőhelyekre vonult,[7] de a viszonylag rövid pofa a hideghez való alkalmazkodásra utal. A nyílt biotópokat kedvelte, a cserjések és gyepek között. Úgy gondolják, hogy az élőhelyét megoszthatta olyan fajokkal, mint amilyen például a gyapjas orrszarvú.[1] Ökológiai szempontból fontos része lehetett a Mamut-sztyeppén, ahol olyan fülkét tölthetett be, amilyet zebra az afrikai szavannán.[8]

Képek

[szerkesztés]
Barlangrajz
Lábszárcsontja

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c (2019. december 9.) „Biostratigraphy and Palaeoecology of European Equus”. Frontiers in Ecology and Evolution 7, 301. o. DOI:10.3389/fevo.2019.00301. ISSN 2296-701X. 
  2. a b (2014. május 1.) „Holocene extinction dynamics of Equus hydruntinus, a late-surviving European megafaunal mammal”. Quaternary Science Reviews 91, 16–29. o. DOI:10.1016/j.quascirev.2014.03.003. ISSN 0277-3791. 
  3. Antunes, M. T.. The zebro (equidae) and its extinction in portugal, with an appendix on the noun zebro and the modern zebra, Equids in Time and Space. Oxford: Oxbow Books, 211–236. o. (2006. december 9.) 
  4. (2015. június 1.) „The Iberian zebro: what kind of a beast was it?”. Anthropozoologica 50 (1), 21–23. o. DOI:10.5252/az2015n1a2. 
  5. (2003. május 1.) „The systematic position of Equus hydruntinus, an extinct species of Pleistocene equid”. Quaternary Research 59 (3), 459–469. o. DOI:10.1016/S0033-5894(03)00059-0. 
  6. (2006. július 1.) „Geographic distribution of an extinct equid (Equus hydruntinus: Mammalia, Equidae) revealed by morphological and genetical analyses of fossils”. Molecular Ecology 15 (8), 2083–2093. o. DOI:10.1111/j.1365-294X.2006.02922.x. PMID 16780426. 
  7. a b (2017. április 19.) „Taming the late Quaternary phylogeography of the Eurasiatic wild ass through ancient and modern DNA” (angol nyelven). PLOS ONE 12 (4), e0174216. o. DOI:10.1371/journal.pone.0174216. ISSN 1932-6203. PMID 28422966. PMC 5396879. 
  8. (1991. december 9.) „The Ecological Structure of the 'Mammoth Fauna' in Eurasia.”. Annales Zoologici Fennici 28(3/4) (3/4), 253–259. o. JSTOR 23735450. 

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az European wild ass című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.