Ugrás a tartalomhoz

Etnikai kisebbségek Kínában

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ennek a szócikknek a címében vagy szövegében a kínai nevek nem a magyar nyelvű Wikipédia átírási irányelve szerint szerepelnek, és/vagy nincs feltüntetve a pinjin és a magyaros alak a {{kínai}}(?) sablon segítségével. Ezeket pótolni, illetve javítani kell.
Kína etnolingvisztikai térképe, 1983; forrás: CIA

Kína etnikailag a külső szemlélő számára nagyon homogén, hiszen a lakosság több mint 90%-a egy nemzetiséghez, a hanokhoz tartozik (etnikailag a huj kínaiak(wd) is hanok – csupán vallásuk különbözik) és a más nemzetiségű kisebbségek is hasonló antropológiai jellemzőket mutatnak. Hivatalosan a szócikkben is felsorolt nemzeti kisebbségeket ismeri el a kínai kormány. A hanok Kína történelme során kovácsolódtak egy nemzetté több törzsből. Kína hagyományosan a benne élő népek kulturális és politikai olvasztótégelye, a különböző nemzetiségek együttélése természetes.

A nemzetiségek, törzsek megítélése

[szerkesztés]

A mai Kínában kisebbségben élő nemzetiségeket a történelem folyamán (még a XX. század első felében is) a többségi nemzet vadállatoknak tekintette. (1949 előtt a nem han nemzetiségűek egyik nevének kínai írott formájában 狄 szerepelt a vadállat [ma: kutya] jele is: 犭/ 犬.)[forrás?]

A kínai nyelvben a nemzet mint modern fogalom aránylag későn jelent meg. Liang Csicsao, a modern gondolkodás egyik kínai előfutára két szó – a min (nép, népesség, népcsoport) és zu (klán, törzs, nemzetség) – összetételével új szót alkotott, a minzu-t (民族). E szó kínaiul nemzetet jelent.[forrás?]

Jelenleg a nemzetet mint fogalmat kétféleképpen értelmezik Kínában. Tágabb értelemben jelenti a Kínában élő összes nemzetiséget. Ebben az esetben jelzőként a zhonghua szerepel előtte (中华 / 中華).[1] Megjegyzendő, hogy 1949 előtt a zhonghua a han (汉/漢) nemzetnév szinonimája volt. Az akkori felfogás szerint nem is lehetett másként értelmezni, hiszen a hua (virág) szó a magasabbrendűséget jelentette.[2][forrás?]

Etnikai csoportok

[szerkesztés]

A legtöbb etnikai csoport eltérnek egymástól, de van néhány, ami nagyon hasonló a hanhoz. Például a legtöbb huj kínait szinte meg sem lehet különböztetni a han kínaitól, leszámítva, hogy ők az iszlám vallást gyakorolják. Az 1978-as alkotmány megengedte a nemzeti kisebbségeknek, hogy használhassák nyelvüket. A kínai kormány által együvé sorolt nemzetiségek némelyike több különböző csoportot is magában foglal. A miao kisebbség más-más csoportjai például a hmong-mien nyelvek, a tai-kadai nyelvek és a kínai nyelvek különböző dialektusait beszélik, és számos különböző szokást követnek. Néhány, kisebb népességből álló etnikai csoportot egyszerűen összevonnak.

A Hosszú-szarv törzs, a miao népcsoport egy kisebb ága Kujcsou tartomány nyugati részében

Miközben a han kínaiak teszik ki Kína teljes populációjának nagy részét, a népesség eloszlása nagymértékben egyenlőtlen Kína nyugati részén, ugyanis ott a han kínaiak alkotják a kisebbséget. Kína sok nemzeti kisebbségből álló természete az asszimiláció sok századának egy eredménye, bővítése és a területek modern megszilárdítása, amiket a Csing-dinasztia alatt belefoglaltak. Néhány csoport – mint például a tibetiek vagy a mongolok – neheztelnek a többségre. Más csoportok, mint a csuangák, a mandzsuk, a hujok és a koreaiak nagyon jól beilleszkedtek a nemzeti közösségbe.[forrás?]

Az etnikai kisebbségek demográfiai jellemzői

[szerkesztés]

A 2010-es népszámlálás adatai szerint Kína 9 596 961 km² területén 1 339 724 852 ember élt, a 2013-as becslés 1 357 380 000. Az 1990-es, 2000-es és 2010-es népszámlálások adatai szerint a Kínában élő 56 nemzetiség létszáma a következő.

Nemzetiség neve[3] Lélekszám[4]
magyar
 angol/nemzetközi
 kód
 pinyin
 egyszerűsített kínai
 2010 (%)
 2010
 2000
 1990
han[5] Han HA Hàn Zú 汉族 91,6474% 1,220,844,520 1,139,773,008 1,042,482,187
csuang Zhuang ZH Zhuàng Zú 壮族 1,2700% 16,926,381 16,187,163 15,489,630
huj Hui HU Huí Zú 回族 0,7943% 10,586,087 9,828,126 8,602,978
mandzsu Manchu/Man MA Mǎn Zú 满族 0,7794% 10,387,958 10,708,464 9,821,180
ujgur Uyghur UG Wéiwú'ěr Zú 维吾尔族 0,7555% 10,069,346 8,405,416 7,214,431
miao Miao MH Miáo Zú 苗族 0,7072% 9,426,007 8,945,538 7,398,035
ji Yi YI Yí Zú 彝族 0,6538% 8,714,393 7,765,858 6,572,173
tucsia Tujia TJ Tǔjiā Zú 土家族 0,6268% 8,353,912 8,037,014 5,704,223
tibeti[6] Tibetan/Zang ZA Zàng Zú 藏族 0,4713% 6,282,187 5,422,954 4,593,330
mongol Mongol MG Měnggǔ Zú 蒙古族 0,4488% 5,981,840 5,827,808 4,806,849
tung Dong DO Dòng Zú 侗族 0,2161% 2,879,974 2,962,911 2,514,014
puji Bouyei BY Bùyī Zú 布依族 0,2153% 2,870,034 2,973,217 2,545,059
jao Yao YA Yáo Zú 瑶族 0,2098% 2,796,003 2,638,878 2,134,013
paj Bai BA Bái Zú 白族 0,1451% 1,933,510 1,861,895 1,594,827
koreai Korean/Chosen CS Cháoxiǎn Zú 朝鲜族 0,1374% 1,830,929 1,929,696 1,920,597
hani Hani HN Hāní Zú 哈尼族 0,1246% 1,660,932 1,440,029 1,253,952
li Li LI Lí Zú 黎族 0,1098% 1,463,064 1,248,022 1,110,900
kazak Kazakh/Kazak KZ Hāsàkè Zú 哈萨克族 0,1097% 1,462,588 1,251,023 1,111,718
taj Dai DA Dǎi Zú 傣族 0,0946% 1,261,311 1,159,231 1,025,128
sö She SH Shē Zú 畲族 0,0532% 708,651 710,039 630,378
liszu Lisu LS Lìsù Zú 傈僳族 0,0527% 702,839 635,101 574,856
tunghsziang Dongxiang DX Dōngxiāng Zú 东乡族 0,0466% 621,500 513,826 373,872
kolao Gelao GL Gēlǎo Zú 仡佬族 0,0413% 550,746 579,744 437,997
lahu Lahu LH Lāhù Zú 拉祜族 0,0365% 485,966 453,765 411,476
va Va VA Wǎ Zú 佤族 0,0322% 429,709 396,709 351,974
suj Sui SU Shuǐ Zú 水族 0,0309% 411,847 407,000 345,993
nahszi[7] Nakhi/Naxi NX Nàxī Zú 纳西族 0,0245% 326,295 309,477 278,009
csiang Qiang QI Qiāng Zú 羌族 0,0232% 309,576 306,476 198,252
tu Tu TU Tǔ Zú 土族 0,0217% 289,565 241,593 191,624
mulaók[8] Mulao ML Mùlǎo Zú 仫佬族 0,0162% 216,257 207,464 159,328
hszipo (vagy sibo)[9] Xibe XB Xībó Zú 锡伯族 0,0143% 190,481 189,357 172,847
kirgiz Kyrgyz/Kirgiz KG Kē'ěrkèzī Zú 柯尔克孜族 0,0140% 186,708 160,875 141,549
csingpo[10] Jingpo JP Jǐngpō Zú 景颇族 0,0111% 147,828 132,158 119,209
dahur/daur[9] Daur DU Dáwò'ěr Zú 达斡尔族 0,0099% 131,992 132,747 121,357
szalar Salar SL Sālā Zú 撒拉族 0,0098% 130,607 104,521 87,697
pulangok Blang BL Bùlǎng Zú 布朗族 0,0090% 119,639 91,891 82,280
maonan[11] Maonan MN Máonán Zú 毛南族 0,0076% 101,192 107,184 71,968
tadzsik Tajik TA Tǎjíkè Zú 塔吉克族 0,0038% 51,069 41,056 33,538
pumi Pumi PM Pǔmǐ Zú 普米族 0,0032% 42,861 33,628 29,657
acsang Achang AC Āchāng Zú 阿昌族 0,0030% 39,555 33,954 27,708
nu Nu NU Nù Zú 怒族 0,0028% 37,523 28,770 27,123
evenki Ewenki EW Èwēnkè Zú 鄂温克族 0,0023% 30,875 30,545 26,315
csing Gin GI Jīng Zú 京族 0,0021% 28,199 22,584 18,915
csinuo Jino JN Jīnuò Zú 基诺族 0,0017% 23,143 20,899 18,021
palaung/töang De'ang/Deang DE Dé'áng Zú 德昂族 0,0015% 20,556 17,935 15,462
paoán[12] Bonan BO Bǎo'ān Zú 保安族 0,0015% 20,074 16,505 12,212
orosz Russian/Russ RS Éluósī Zú 俄罗斯族 0,0012% 15,393 15,631 13,504
jugur Yugur YG Yùgù Zú 裕固族 0,0011% 14,378 13,747 12,297
üzbég Uzbek UZ Wūzībiékè Zú 乌孜别克族 0,0008% 10,569 12,423 14,502
monpa Monba MB Ménbā Zú 门巴族 0,0008% 10,561 8,928 7,475
orocsen Oroqen OR Èlúnchūn Zú 鄂伦春族 0,0006% 8,659 8,216 6,965
tulung Derung DR Dúlóng Zú 独龙族 0,0005% 6,930 7,431 5,816
nanáj/hocsö/gold[12] Hezhen HZ Hèzhé Zú 赫哲族 0,0004% 5,354 4,664 4,245
kaosan Gaoshan GS Gāoshān Zú 高山族 0,0003% 4,009 4,488 2,909
lhopa[13] Lhoba LB Luòbā Zú 珞巴族 0,0003% 3,682 2,970 2,312
tatár Tatar TT Tǎtǎ'ěr Zú 塔塔尔族 0,0003% 3,556 4,895 4,873
ismeretlen Undistinguished – Wèi Shìbié Mínzú 未识别民族 0,0480% 640,101 734,438 749 341
honosított Naturalized Citizen – Wàiguórén Jiārù Zhōngguójí 外国人加入中国籍 0,0001% 1,448 941 3,421

Nemzetiségi jog Kínában

[szerkesztés]

Az 1978-as alkotmány megengedte a nemzeti kisebbségeknek, hogy használhassák nyelvüket a helyi közigazgatásban, szerepelt benne az autonóm területek önkormányzata. 1982 után még nagyobb kedvezményeket kaptak: felmentést az "egy család – egy gyerek" politikai irányvonal alól, különleges tanulási lehetőségeket, nagyobb beleszólást helyi szinten az adók felhasználásába. Elfogadták ünnepeiket, vallási szokásaikat, hivatalos támogatást kapott kultúrájuk. Ennek az lett a következménye, hogy egyre többen vallották magukat valamelyik kisebbségi népcsoport tagjának, hogy igénybe vehessék a kedvezményeket.[forrás?]

A most is érvényben levő 1982-es alkotmány előszava kimondja:[forrás?]

„A Kínai Népköztársaság az ország valamennyi nemzetisége által közösen alkotott, soknemzetiségű egységes állam. Az országban élő minden nemzetiség teljesen egyenjogú. Az állam garantálja a nemzeti kisebbségek jogait és érdekeinek érvényesülését, megvédi és fejleszti a jogegyenlőség, egyetértés és kölcsönös segélynyújtás elvén nyugvó nemzetiségek közti kapcsolatokat. Szigorúan tilos a nemzeti kisebbségek hátrányos megkülönböztetése vagy a nemzetiségek bármilyen módon történő elnyomása. A nemzeti kisebbségek igényei és sajátosságai szerint az állam segíti a kisebbségek lakta területek gazdasági és kulturális fejlődését. Az egy tömbben élő nemzeti kisebbségek területi autonómiát gyakorolnak, önkormányzati intézményeket létesítenek és gyakorolják önkormányzati jogukat. Az összes nemzeti kisebbségi autonóm terület a KNK elidegeníthetetlen részét képezi. Minden nemzetiség szabadon használhatja és fejlesztheti nyelvét és kultúráját, megtarthatja vagy átalakíthatja szokásait és hagyományait.”

Vallások, világnézetek nemzetiségek szerint

[szerkesztés]
A Miatyánk klasszikus kínai nyelven, 1889

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Zhonghua minzu (angol Wikipédia)
  2. ↑ Bővebben l.: Ethnic groups in Chinese history (angol Wikipédia)
  3. ↑ GB 3304–91 (A Kínai Népköztársaságban élő nemzetiségek romanizált neve és kódja)
  4. ↑ A Kínai Népköztársaság 4. (1990), 5. (2000) és 6. (2010) nemzeti népszámlálása
  5. ↑ A csuankingekkel közösen.
  6. ↑ Beleértve a amdowa és khampa nemzetiségű tibetieket.
  7. ↑ Beleértve kb. negyvenezer moszo nemzetiségű embert.
  8. ↑ A kagókkal (木佬人, Qago) közösen.
  9. ↑ a b Kiszely 498. o.
  10. ↑ Burmában kacsin.
  11. ↑ Vietnámi nemzetiség.
  12. ↑ a b Kiszely 509. o.
  13. ↑ Kiszely 466. o.
  14. ↑ Kisebbségek Kínában

Források

[szerkesztés]
  • Thomas Heberer: Ethnische Minderheiten
  • Magid, Alvin: Handle with care: China's policy for multiculturalism and minority nationalities = Asian Perspective, 22. vol. Spring 1998. no. 1. 5-34. p.
  • Vajda Gyula: Nemzet, nemzetiségek, nemzetiségi politika Kínában
  • ↑ Kiszely: Kiszely István. A Föld népei: Ázsia. Gondolat Kiadó (1984). ISBN 963 280 813 4 

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Etnikai_kisebbségek_Kínában&oldid=26825894”