Ethey Gyula
| Ethey Gyula | |
| Született | 1878. november 18. Dömös |
| Elhunyt | 1957. október 3. (78 évesen) Csejte |
| Foglalkozása | helytörténész, levéltáros |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ethey Gyula (Krascsenits/Krascsenics, szlovákul Július Ethey; Dömös, 1878. november 18. – Csejte, 1957. október 3.) felvidéki magyar helytörténész.
Élete
[szerkesztés]Eredeti nevén Krascsenics, melyet belügyminisztériumi engedéllyel 1917-ben változtatott meg, miután kimutatta egyenes ági leszármazását töbörréthei Ethey-Krascsenics Jánostól, aki 1681-ben kapott nemesi oklevelet.
Szülei valószínűleg töböréthei Krascsenits Imre (1839-1916[1]) esztergomi főkáptalani erdőmester, földbirtokos és kisjeszeni és folkusfalvi Jeszenszky Mária voltak. Felesége kisjeszeni és folkusfalvi Jeszenszky Margit, fiuk László földbirtokos, vadász volt.[2]
Előbb 1889-1893 között az esztergomi piarista gimnáziumban tanult, majd 1893-tól 1897-ig a Nyitrai Piarista Gimnáziumban végzett, ahol Höllrigl József és Lelley Jenő osztálytársa volt. A gimnázium gyűjteményeit már diákkorában gyarapította. Ezt követően a Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetemen tanult jogot.[3] 1900-tól a sárospataki Református akadémiának joghallgatója.[4] 1902-ben a dsidás ezrednél szolgált.
A vármegyei közigazgatásban tevékenykedett, többek között az árvaszék alelnöke volt.[5] 1910-ben a vágújhelyi járás tiszteletbeli főszolgabírója volt. Az első világháború után Szelezsényi birtokát igazgatta, melyet még apja vásárolt. 1928-ban adakozott a németszőgyéni tűzkárosultak javára.[6] 1934-ben fiával együtt részt vett a Csehszlovák Vadászegyesület céllövőversenyén.[7] 1945 után apai örökségét elkobozták, ekkor költözött felesége rokonaihoz Csejtére. A két világháború között tagja volt a Szlovenszkói Vadászati Védegylet Vágújhelyi Helyi Csoportjának.[8]
Iratok gyűjtését még Szelezsényben kezdte, azonban ezen "levéltára" az 1945-ös háborús eseményekben megsemmisült. Állítólag a Zobori apátság irataiból is voltak közte. Csejtére való költözése után a gyűjtést újrakezdte, ezúttal új otthonára, valamint Vágújhely és Trencsén környékére összpontosítva. Ezen és más családi dokumentumokat, melyek nagy része ma már nem lelhető fel, saját cikkeibe is bedolgozta.
Turócszentmártonnak adományozott egy 1437-es iratot.[9] Gyűjteménye egy részét 1953-ban a Trencséni levéltárnak adta át, azonban a legrégebbi iratok tulajdonában maradtak és halála után ismeretlen helyre kerültek. 1957-ben özvegye néhány maradékot a Pozsonyi állami levéltárnak adott át. Ekkor a hagyatéka 50 doboznyi iratot tartalmazott. Ebből kb. 30 doboznyit kiválogattak és átrendeztek más családi fondokba. A maradék iratanyagot az eredeti elrendezés szerint hagyták (települések, családok, verebélyi és szentgyörgyi érseki szék, magánlevelezés). Levelezett több korabeli történésszel, többek között Horánszky Pállal és Štefan Adamovičcsal is. A gyűjteményt Juraj Fojtík nyitrai levéltáros leltározta be. A fennmaradt középkori iratanyag ma a Nyitrai Állami Levéltár gyűjteményét képezi.[10]
Minden bizonnyal Csejtén nyugszik.[11]
Művei
[szerkesztés]- 1922 Alsószelezsény története. Budapest.
- 1926 Vágujhely története és a szomszédos várak (Geschichte von Waagneustadtl und den benachbarten Burgen). Nyitra.
- 1928 Rabok sorsa. Prágai Magyar Hírlap 1928. november 7.
- 1933 Régi kastélyaink, Nemzeti Kultúra.
- 1933 Közigazgatásunk múltjából, Nemzeti Kultúra.
- 1934 Adatok a Vágvölgy bortermeléséhez, Nemzeti Kultúra 79–84.
- 1934 A vágvölgyi vendégfogadókról és korcsmákról, Nemzeti Kultúra 146–153.
- 1934-1935 Vágvölgyi krónika. Nemzeti Kultúra.[12]
- 1935 A becsület foltja, in: Nyitrai írók könyve, 7-9.
- 1935 A vasrács, in: Nyitrai írók könyve, 133-138.
- 1936 Kuruc sorsa, A szlovenszkói magyar írók antológiája. Nyitra.
- 1936 Vágvölgyi krónika. Komárom.
- 1936 A Zoborvidék múltjából. Nyitra. A Zoborvidék múltjából
- 1937 A banai várispánság székhelyéről, Századok 71, 127-128.
- 1937 A vágvölgyi magyarság térvesztése, Történetírás I/4, 398-411.
- 1938 Magyar települések a középkorban Nyitramegyében, Történetírás II/2, 162-177.
- 1939 Adatok a tót nemzetiségi kérdéshez 1848-49-ben, Történetírás III/3-4, 161-166.
- 1939 Hallgató századok a Zobor körül, Magyar Hírlap.
- 1940 Nyitramegye nemes családainak kivonatos jegyzéke 1572–1585. évek között, Magyar Családtörténeti Szemle, 155–158.
- 1940 A vajkaszéki insurrectio és Gellemegye, Toldy-Kör Évkönyve, 98-104.
- 1940-1941 Z minulosti mlynov na Slovensku, Historica Slovaca 1-2, 244-247.
- 1940-1941 Nyitra vármegyében kihirdetett címeres levelek jegyzéke 1607–1641, Magyar Családtörténeti Szemle.
- 1941 A vágvölgyi magyarság települése és fogyatkozása. Pozsony.
- 1941-1942 A verebélyi érseki nemesi szék, Magyar Családtörténeti Szemle.
- 1942 Apróságok Pozsony múltjából, Toldy-Kör Évkönyve, 113-116.
- 1943 A Stibor család építkezései – Adatok a felvidéki gótikus építészet történetéhez. A Magyar Mérnök és Építész Egylet közlönye 77/1, 1-10.
- 1943 A csejtei uradalom élete. Budapest.
- 1943 Régi ruhák, Toldy-Kör Évkönyve, 154-156.
- 1944 Vágújhely város, Magyar Hírlap 1944 6. 10.
- 1948 Z dejín čachtických pivníc, Historica Slovaca 6-7, 172-175.
Kéziratban maradt munkái
[szerkesztés]- Pltníctvo na Váhu
- Szalakuz község története
- Beczkó történeti vázlata
Hagyatéka
[szerkesztés]- A nyitraivánkai állami levéltárban található
- Elszórtan fellelhetőek egyes levelei mások levelezésében (pl. Štefan Adamovič)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ K. I. gyászjelentése
- ↑ Ethey László nyerte öt első díjjal a csehszlovák vadászegyesület országos bajnokságát. PMH 13/155, 6 (1934. július 11.); Céllövőverseny Vágujhelyen. PMH 14/150, 8 (1935. július 3.); A trencsénteplici agyaggalamblövőversenyen... PMH 16/155, 13 (1937. július 11.); 1935-ben és 1938-ban Magyarországon is szerepelt (MTI Sportkiadás 1935. május 11.; 1938. május 7.) Csejtei Vadászat Archiválva 2023. január 2-i dátummal a Wayback Machine-ben; pzcachtice.sk
- ↑ A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem almanachja, 1897-1898. p. 113.
- ↑ 1901 A Sárospataki ev. ref. Főiskola (Akadémia és Gymnasium) Értesítője az 1900-1901. iskolai évről. Sárospatak, 43.
- ↑ 1940 Pozsony és Nyitra vármegyék tisztikara a trianoni összeomláskor 1918-ban. In: K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. Budapest, 141.
- ↑ PMH 1928. szeptember 15.
- ↑ PMH 13/155, 6 (1934. július 11.)
- ↑ Nimród 3/7, 63 (1925. április 1.)
- ↑ Jeršová, M. 1953: Inventár Archívu Slovenského národného múzea v Martine II. 12.
- ↑ hungaricana.hu
- ↑ Želovanský cintorín, sektor B, No. 31.
- ↑ PMH 13/171, 13 (1934. július 29.)
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- 1935 Nyitrai írók könyve
- 1936 Szlovenszkói magyar írók antológiája 1.
- Fojtík, Juraj 1979: Zbierka Ethey – Inventár (1272-1934). ŠOBA Ivanka pri Nitre
- Csanda Sándor 2005: Ethey Gyula helytörténet-írói tudományos munkássága, Fórum Társadalomtudományi Szemle VII/4.
- 2006 Az örök Felvidék – Felvidéki magyar írók történelmi elbeszélései. Szeged
- Polgárdy Géza 2008: A Vág-völgy helytörténésze – dr. Ethey Gyula, Magyar Turista 2008/11, 43.
- Fehér Sándor – Fehér Pindes Ivett (szerk.) 2012: Irodalom Nyitrán, Nyitra az irodalomban. Nyitra, 124-127.