Esztergályos János
| Esztergályos János | |
| Született | 1873. december 5.[1] Dunaföldvár |
| Elhunyt | 1941. május 4. (67 évesen)[1] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Esztergályos János (Dunaföldvár, 1873. december 5. – Budapest, 1941. május 4.[3]) szociáldemokrata politikus, vasmunkás, országgyűlési képviselő, lapszerkesztő.
Élete
[szerkesztés]Esztergályos Antal és Aczél Anna fia. Miután elvégezte az elemi iskolát, 1888 és 1892 között vasesztergályos és lakatostanonc volt.[3] Miután felszabadult, bejárta Fiumét, Triesztet, Velencét, Nápolyt, Münchent, Nürnberget, Berlint és Brüsszelt, mindenhol nagyobb gyárakban dolgozott.
Budapestre hazatérve bekapcsolódott a vasmunkások mozgalmába. 1904-ben a hathetes munkássztrájk után valamennyi gyár kizárta, így Németországba ment, ahol a berlini Allgemenine Elektrizitätsgesellschaftnál nyert alkalmazást. 1905 és 1908 között a Magyarországi Molnárok és Malommunkások Szövetségének volt a titkára. 1908-ban kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba, New Yorkban élt és dolgozott pár évig, majd a gazdasági válság idején ismét hazajött.[3] Az osztrák-magyar kozul közbenjárására jutott vissza Európába.
1910-ben az aradi törvényszék izgatás vétsége miatt ítélte két heti fogházra. 1911-ben a budapesti ítélőtábla királysértés vádjával három havi fogságra ítélte. A semmisségi panaszt a Kúria elutasította és ezt a büntetést 1915-ben le is ülte. 1911-től hivatalnokként dolgozott a Munkásbiztosító Pénztárnál hivatalnoka, 1916-tól a Népszava kiadóhivatalában helyezkedett el, később pedig a központi titkárságban dolgozott 1927-ig. 1921-ben a kalocsai királyi ügyészség hatósági közeg elleni erőszak miatt emelt ellene vádat.
A magyarországi Tanácsköztársaság alatt igyekezett mérsékelni a proletárdiktatúrát. 1919-ben az SZDP alkalmazta, a pártvezetés központi titkárságához került és 1922-ben pártja programjával megválasztották Pécs város 2. választókerületének országgyűlési képviselőjévé.[3] A nemzetgyűlés nagyszámú küldöttségével meglátogatta zalaegerszegi internálótábort, melynek következtében a tábor hamarosan megszűnt. 1924. november 28-án ülésen a nemzetgyűlés elnöke az Eskütt-ügy nyomán keletkezett viharos jelenetek miatt palotaőrökkel vezettette ki Esztergályost a teremből, s a Ház mentelmi bizottságának javaslata alapján ezután 20 üléséről kitiltotta őt.
Egészen 1939-ig képviselte Pécs városát, miután az 1926-os, 1931-es és 1935-ös választást is megnyerte, szociáldemokrata listáról került be.[3] A MÁV alkalmazottak szervezkedésének kérdését több alkalommal is szóvá tette és a frankhamisítás kivizsgálására kiküldött bizottság jelentéseinek tárgyalásain is jelen volt. 1933. május 1-től egészen 1941. május 4-én hirtelen bekövetkezett haláláig felelős szerkesztője, 1939-től pedig főszerkesztője volt a Népszavának.[3]
Családja
[szerkesztés]Unokái Esztergályos Károly Balázs Béla-díjas rendező, forgatókönyvíró és Esztergályos Cecília Kossuth-díjas színésznő.
Emlékezete
[szerkesztés]A pécsi Kertvárosban utca viseli a nevét.[3]
Művei
[szerkesztés]- 1924. I. 9. elmondott beszédjéből. Bp, 1924.
- A nyilaskeresztes népcsalásról. Írta a nép egy igaz barátja. Bp., 1936. (Névtelenül)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03609/03965.htm, Esztergályos János, 2017. október 9.
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
- ↑ a b c d e f g Pécs lexikon I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 212. o. ISBN 978-963-06-7919-0
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Sajtó alá rendezte Viczián János. VII. kötet: Ebeczky Béla–Ézsöl Mihály. Budapest, 1990. 815-817. hasáb