Ugrás a tartalomhoz

Erseka

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Ersekë szócikkből átirányítva)
A címszóban szereplő nőnemű albán helynév határozatlan és határozott alakja Ersekë, illetve Erseka.
A nemzetközi ajánlásnak megfelelően a hímnemű albán helynevek határozatlan, a nőneműek határozott alakját használjuk.
Erseka
Közigazgatás
Ország Albánia
MegyeKorça
KözségKolonja
AlközségErseka
Irányítószám7401
Népesség
Teljes népesség3746 fő (2011)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság1000 m
Időzóna
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 40° 20′, k. h. 20° 41′40.333333°N 20.683333°EKoordináták: é. sz. 40° 20′, k. h. 20° 41′40.333333°N 20.683333°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Erseka témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Erseka (görög Erszéka / Ερσέκα) kisváros, egyúttal községközpont Albánia délnyugati részén, Korça városától légvonalban 32, közúton 45 kilométerre dél–délnyugatra, a Gramoz-hegység nyugati lankáit képező Kolonjai-fennsíkon(wd). Korça megyén belül Kolonja község(wd) székhelye, Erseka alközség központja, egyúttal egyetlen települése is.[1] A 2011-es népszámlálás alapján az alközség, azaz Erseka város népessége 3746 fő.[2] Az ország legkisebb népsűrűségű területének fiatal kisvárosa kevés látnivalóval.

Fekvése

[szerkesztés]

Erseka Albánia legmagasabban fekvő városa kb. 1020 méteres tengerszint feletti magasságával.[3] A várostól keletre húzódó Gramoz-hegység lábát képező Kolonjai-fennsíkon (albán Gropa e Kolonjës, a. m. ’Kolonjai-árok’) fekszik. Északról és északnyugatról az Osum forrásvidéke, a Psari- és Kodrasi-dombság vonulatai teszik védetté a várost, az ezeken túl húzódó Qafa e Qarrit (’Csertölgy-hágó’, 1123 m) biztosítja az összeköttetést az északra elterülő Korçai-medencével.[4] A városkát átszeli a Korçából kiinduló SH75-ös jelű főút, amely déli–délnyugati irányban, Leskovikon és Përmeten keresztül Albánia délnyugati vidékeivel biztosítja összeköttetését.

Története

[szerkesztés]

Benedetto Ramberti(wd) itáliai utazó 1534-ben az „albániai szandzsákok” egyikeként említette Ersekát,[5] és bár a település valójában soha nem volt szandzsákszékhely, e feljegyzés arra utal, hogy a török hódoltság évszázadaiban már regionális központként, esetleg piachelyként létezett.

Az 1912-ben függetlenné vált Albánia határainak kijelölésekor a görög megszállás alatt lévő települést Albániának ítélte a nemzetközi határbizottság.[6] 1914. május 2-án görög katonák támadtak meg és pusztítottak el egy közeli falut,[7] majd az első világháború során, 1917. február közepétől a francia és olasz megszállási zónák határán feküdt a település.[8]

A második világháborúban az országot megszálló olaszok lettek a település urai. 1940 augusztusában a közelből származó Xhafer Ypi igazságügy-miniszter titokban a megszállók ellen küzdő szabadcsapatot szervezett Erseka környékén.[9] 1940. november 19-én az albán területre lépő görög hadsereg foglalta el Ersekát, de az először Berat irányába visszavonuló olaszok egyre hevesebb támadásokat intéztek ellenük, és a görög csapatokat végül 1941. április 17-én evakuálták.[10] 1942-től a Nemzeti Front vezetőségi tagja, Safet Butka által vezetett különítmény tevékenykedett Korça és Kolonja vidékén. 1943. március 25-én sikeres támadást hajtottak végre az Ersekában állomásozott olaszok ellen, raktárukból pedig nagy mennyiségű fegyvert és lőszert zsákmányoltak.[11]

A kommunizmus évtizedeiben élelmiszer- és szeszipari üzemegységeket telepítettek Ersekába.[forrás?]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Az alpesi környezetben fekvő kisváros látnivalókban szűkölködik, a városképet a 20. század második felében épített négyszintes blokkházak határozzák meg. Egy kisebb néprajzi múzeum működik Ersekában, előtte szocialista realista szobor, amely az ütközetek között olvasni tanuló második világháborús kommunista partizánt ábrázolja.[12] A bektásik korçai régióján belül Erseka a szúfi rend második számú vallási központja.[13]

Nevezetes ersekaiak

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Ligj Nr. 115/2014 për ndarjen administrativo-territoriale të njësive të qeverisjes vendore në Republiken e Shqipërisë. Fletorja Zyrtare, 137. sz. (2014) 6365–6390. o. arch
  2. ↑ Censusi i popullsisë dhe banesave / Population and housing census: Korçë 2011. Tiranë: Instituti i Statistikës. 2013. 84. o.  
  3. ↑ Gloyer 2012 :140.
  4. ↑ Nagel 1989 :82.; Pasha 2006 :102.
  5. ↑ Jacques 2009 :201.
  6. ↑ Jacques 2009 :339.
  7. ↑ Jacques 2009 :350.
  8. ↑ Pearson 2004 :105.
  9. ↑ Pearson 2005 :36.
  10. ↑ Pearson 2005 :65., 72., 78., 143.
  11. ↑ Pearson 2005 :242.
  12. ↑ Gloyer 2012 :140–141.
  13. ↑ Jacques 2009 :456.

Források

[szerkesztés]
  • ↑ Gloyer 2012: Gillian Gloyer: Albania: The Bradt Travel Guide. Chalfont St Peter: Bradt Travel Guides. 2012. ISBN 978-1841623870  
  • ↑ Jacques 2009: Edwin E Jacques: The Albanians: An ethnic history from prehistoric times to the present. Jefferson: McFarland. 2009. ISBN 9780786442386  
  • ↑ Nagel 1989: Albánia. [Pécs]: Baranya Megyei Könyvtár. 1989. = Nagel Útienciklopédiák, ISBN 9637272194  
  • ↑ Pasha 2006: Myslim Pasha: Gjeografia ushtarake. Tiranë: Instituti Gjeografik Ushtarak i Shqipërisë. 2006. arch Hozzáférés: 2018. június 14.  
  • ↑ Pearson 2004: Owen Pearson: Albania and King Zog: Independence, republic and monarchy 1908–1939. London; New York: Centre for Albanian Studies. 2004. = Albania In the Twentieth Century, 1. ISBN 1845110137  
  • ↑ Pearson 2005: Owen Pearson: Albania in occupation and war: From fascism to communism. London; New York: Centre for Albanian Studies. 2005. = Albania In the Twentieth Century, 2. ISBN 1845110145  
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Erseka&oldid=26526088”