Buçimas alközség
Buçimas alközség | |
A volt községháza Buçimasban | |
Közigazgatás | |
Ország | Albánia |
Megye | Korça |
Község | Pogradec |
Alközség | Buçimas |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | UTC+01:00 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 40° 53′, k. h. 20° 41′40.883333°N 20.683333°EKoordináták: é. sz. 40° 53′, k. h. 20° 41′40.883333°N 20.683333°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Buçimas alközség témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Buçimas alközség harmadik szintű közigazgatási egység Albánia délkeleti részén, az albán–macedón határon fekvő Ohridi-tó déli partvidékén, Pogradec közvetlen délkeleti szomszédságában. Korça megyén belül Pogradec község része. Központja Buçimas falu, további települései Baçallëk, Gështenjas, Gurras, Peshkëpia, Rëmenj, Tushemisht és Vërdova.[1] A 2011-es népszámlálás alapján Buçimas alközség népessége 15 687 fő.[2]
Fekvése
[szerkesztés]Buçimas a tektonikus eredetű árkos süllyedéket elfoglaló Ohridi-tótól délre, a Buçimasi-síkon (Fusha e Buçimasit) fekszik, a Thatë-hegység (2287 m) északnyugati előterében. Az alközség déli részén lévő Plloçai-hágó (Qafa e Plloçës) biztosít közúti összeköttetést a Buçimasi-sík és a Korçai-medence között.[3] Ezen keresztül halad át az ország fővárosát, Tiranát Elbasanon keresztül Korçával összekötő SH3-as jelű főút. Az alközség északkeleti részén, a tushemishti határátkelőn lehet átlépni Macedóniába, a Szent Naum-kolostor és Ohrid irányába.
Története és nevezetességei
[szerkesztés]Az alközséghez tartozó Gështenjas határában egy i. sz. 3. századi előkelő illír nő, Platura sírját tárták fel, gazdag sírmelléklettel, üvegrhütonnal, illatszeres üvegcsével, aranypántokkal díszített ébenfa karkötővel, arany nyaklánccal és fülbevalóval.[4] Tushemishtban egy ókeresztény bazilika mozaikpadlóját tárták fel a régészek.[5][6] A 18. századig Buçimas (korábban Starova, macedón Старово / Sztarovo) a régió adminisztratív központja volt, de a 19. századra Pogradec átvette tőle ezt a szerepet.[7]
Tushemisht szülötte Gjergj Pekmezi (1872–1938) nyelvész, diplomata, 1928-tól haláláig a Bécsi Egyetem albán nyelvészeti tanára.[8]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Ligj Nr. 115/2014 për ndarjen administrativo-territoriale të njësive të qeverisjes vendore në Republiken e Shqipërisë. Fletorja Zyrtare, 137. sz. (2014) 6365–6390. o. arch
- ↑ Censusi i popullsisë dhe banesave / Population and housing census: Korçë 2011. Tiranë: Instituti i Statistikës. 2013. 84. o.
- ↑ Pasha 2006 :81–82.
- ↑ Ceka 2013 :370.
- ↑ Korkuti 2013 :78.
- ↑ Lista e monumenteve të kulturës – Qarku Korçë 2017. Instituti i Monumenteve të Kulturës (2017) (Hozzáférés: 2018. június 13.) arch
- ↑ Nagel 1989 :73.; Réti 1991 :161.
- ↑ Elsie 2010 :351.
Források
[szerkesztés]- ↑ Ceka 2013: Neritan Ceka: The Illyrians to the Albanians. Tirana: Migjeni. 2013. ISBN 9789928407467
- ↑ Elsie 2010: Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886
- ↑ Korkuti 2013: Muzafer Korkuti: Albania: Archaeological studies on the prehistory of Albania. Tirana: Academy of Sciences of Albania. 2013. ISBN 9789995610517
- ↑ Nagel 1989: Albánia. [Pécs]: Baranya Megyei Könyvtár. 1989. = Nagel Útienciklopédiák, ISBN 9637272194
- ↑ Pasha 2006: Myslim Pasha: Gjeografia ushtarake. Tiranë: Instituti Gjeografik Ushtarak i Shqipërisë. 2006. arch Hozzáférés: 2018. június 22.
- ↑ Réti 1991: Réti György: Albánia. Budapest: Panoráma. 1991. = Panoráma Külföldi Útikönyvek, ISBN 9632433890