Ugrás a tartalomhoz

Ernesto Sodi Pallares

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ernesto Sodi Pallares
Született1919. április 7.
Mexikóváros
Elhunyt1977. április 27. (58 évesen)
Mexikóváros
Állampolgárságamexikói
Foglalkozása
  • biokémikus
  • kriminológus
  • szakíró
SablonWikidataSegítség

Ernesto Sodi Pallares, Professor Emeritus, Honoris Causa (Mexikó, 19191977. november) mexikói kutató; biokémikus, kriminológus, igazságügyi vegyi- és írásszakértő. Egyik leánya a népszerű énekes-színésznő, Thalía Sodi.

Élete és munkássága

[szerkesztés]

19 évesen szerzett biokémikus-gyógyszerész képesítést, majd kriminológiai és írásszakértői pályára szakosodott. A mexikói kormány és elnökség részére dolgozott. A bostoni Harvard Egyetem címzetes egyetemi tanárrá nevezte ki szerves kémiai struktúrák szakterületen; a washingtoni Iratszakértői Nyomozóhivatal dokumentumvizsgálati szakértőjévé nyilvánította; a mexikói Colegio de Criminalística y Ciencias Políticas (Politikatudományi és Kriminalisztikai Kollégium) a Kriminalisztika Doktora Ad Eundem címet adományozta neki; az illinoisi Bureau of Criminal Identification and Investigation (Bűnügyi Azonosítási és Nyomozási Iroda) a Kriminalisztika Professor Emeritusa akadémiai címet ítélte neki; a washingtoni American Police Academy (Amerikai Rendőrakadémia) kriminalisztika egyetemi tanára volt, valamint a Harvard Egyetemen is adott órákat.[1]

Nevéhez fűződik az aztekin (aztequina) elnevezésű növényi kivonat szívgyógyászati alkalmazásának feltalálása (bár ennek összetételét az 1940-es években F. Guerra és I. Escobar kutatók már leírták[2]), mellyel Joszif Visszarionovics Sztálin szovjet diktátort is kezelték élete utolsó szakaszában, akinek – egyes információk szerint – így sikerült meghosszabbítani az életét.[1]

Munkássága során számos vegyészeti és orvosi tanulmányt, szakértői véleményt készített. Nevéhez fűződik a Guadalupei Szent Szűz-kép leplének vegyészeti vizsgálata, amelyet Dr. Roberto Palacios Bermúdez kutatótársával végzett, s melynek során megállapítást nyert, hogy a kép festékanyaga – megmagyarázhatatlan módon – pigmentáció nélkül ellenáll a romboló környezeti hatásoknak. A szakértői véleményt 1976-ban hozták nyilvánosságra a Descubrimiento de un busto humano en los ojos de la virgen de Guadalupe (’Emberi felsőtest felfedezése a Guadalupei Szűz szemében’) című publikációban, amelyet a Vatikánnak is elküldtek.[3][1]

1977 novemberében hunyt el előrehaladott cukorbetegsége szövődményei következtében.

Források

[szerkesztés]
  1. a b c Thalía: Cada día más fuerte, Celebra, New York, 2011, pp. 24–25.
  2. Revista Mexicana de Cardiología, vol. 13, núm. 1, enero-marzo 2002 (PDF). (Hozzáférés: 2011. november 19.)
  3. Dictamen del material del que está hecho el ayate guadalupano. Biblia y Tradición. (Hozzáférés: 2011. november 19.)