Ermanno Olmi
| Ermanno Olmi | |
 | |
| Született | 1931. július 24.[1][2][3][4][5] Bergamo[6][7] |
| Elhunyt | Asiago[6] |
| Állampolgársága | |
| Gyermekei | Fabio Olmi |
| Foglalkozása |
|
| Kitüntetései |
|
| Halál oka | betegség |
| Rendezői pályafutása | |
| Aktív évek | 1953–2018 |
| Díjai | |
| César-díjak | |
| Legjobb külföldi film A facipő fája (1976) | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ermanno Olmi témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ermanno Olmi (Bergamo, 1931. július 24. – Asiago, 2018. május 5.) César-díjas olasz filmrendező, forgatókönyvíró, operatőr.
Életpályája
[szerkesztés]Az Edison-Volta erőműben tisztviselő volt, majd dokumentumfilm-rendező lett. 1959-től játékfilmrendező. 1961-ben 22 dicembre néven produkciós céget alapított, majd részt vett a Hypothesis Cinema megalapításában. 1961–1965 között a Milan Film munkatársa volt.
Első filmje a Megállt az idő (1959) volt. 1963-tól Tullio Kezichnek is több filmet készített: az 1965-ös És jött egy ember című XXIII. János pápa életéről szól, az 1974-es A körülmény a kortárs középosztály morális romlottságát mutatta be. A legnagyobb sikert az 1978-ban készített A facipő fája hozta meg számára. Ezzel három díjat is „besöpört”: az Arany Pálmát, a francia filmkritikusok díját, valamint a legjobb külföldi filmnek járó César-díjat is. Az 1983-as Zarándokút című filmben nemcsak rendező és forgatókönyvíró volt, hanem a film operatőre is. 1987-es Éljen soká a királynő! című filmje hasonlított az 1961-ben elkészített Az álláshoz, amely a felnőttéválásról szólt. 1993-ban bemutatott filmje, Az öreg erdő titka is a létkérdésekkel foglalkozik. Utolsó három filmje – A fegyverek mestersége (2001), Dal a bordélyházból (2002) és a Száz szög (2007) – az örök dilemmákat tárgyalja (pl. a háború-béke, élet-halál).
Filmjei
[szerkesztés]Rendezőként és forgatókönyvíróként
[szerkesztés]- Megállt az idő (1959)
- Az állás (1961)
- A jegyesek (1963)
- És jött egy ember (1965)
- Azon a bizonyos napon (1969)
- Nyáron (1971) (operatőr is)
- A körülmény (1974)
- A facipő fája (1978) (operatőr is)
- Zarándokút (1983) (operatőr is)
- Éljen soká az úrnő! (1987) (operatőr is)
- A szent részeg legendája (1988)
- A folyó mentén (1992) (operatőr is)
- Az öreg erdő titka (1993)
- A Biblia – A teremtés és a vízözön (1994)
- A fegyverek mestersége (2001)
- Dal a bordélyházból (2002)
- Tickets (2005)
- Száz szög (2007)
- A kartondoboz falu (2011)
- Kinő majd a fű a harcmezőkön (2014)
Csak rendezőként
[szerkesztés]Díjai
[szerkesztés]- David di Donatello-díj (1962, 1982, 1989, 2002)
- Cannes-i Arany Pálma-díj (1978) A facipő fája
- Ezüst Szalag díj (1979, 1986, 1989, 2004)
- A francia filmkritikusok díja (1979) A facipő fája
- César-díj a legjobb külföldi filmnek (1979) A facipő fája
- A velencei Ezüst Oroszlán-díj (1987) Éljen soká az űrnő!
- Arany Oroszlán díj (1988) A szent részeg legendája
- Montréáli életműdíj (1992)
- Luchino Visconti-díj (1992)
- Locarnói Tiszteletbeli Leopárd-díj (2004)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. augusztus 13.)
- ↑ http://www.nationmaster.com/encyclopedia/Orobic
- ↑ http://www.nndb.com/lists/507/000063318/
- ↑ a b filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Brockhaus (német nyelven)
- ↑ a b c Archivio Storico Ricordi. (Hozzáférés: 2020. december 3.)
- ↑ film/2018/may/07/ermanno-olmi-obituary
- ↑ Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. október 12.)
- ↑ Museum of Modern Art online collection (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 4.)
- ↑ http://www.premioletterarioviareggiorepaci.it/premi/vincitori/2-Premio%20Internazionale%20Viareggio-Versilia
Források
[szerkesztés]- MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
- Ábel Péter: Új Filmlexikon, 2. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1973. 237-238. old.
További információk
[szerkesztés]- Ermanno Olmi a PORT.hu-n (magyarul)
- Ermanno Olmi az Internet Movie Database-ben (angolul)
- Filmvilág.hu
- Filmkultura.hu
