Ugrás a tartalomhoz

Közönséges szerecsenlepke

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Erebia aethiops szócikkből átirányítva)
Közönséges szerecsenlepke
Az imágó
Az imágó
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Lepkealakúak (Lepidopteroidea)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Alrend: Valódi lepkék (Glossata)
Alrendág: Heteroneura
Osztag: Kettős ivarnyílásúak (Ditrysia)
Tagozat: Cossina
Altagozat: Bombycina
Csoport: Rhopalocera
Öregcsalád: Pillangószerűek (Papilionoidea)
Család: Tarkalepkefélék (Nymphalidae)
Alcsalád: Szemeslepkék (Satyrinae)
Nem: Szerecsenlepke (Erebia)
Dalman, 1816
Faj: E. aethiops
Tudományos név
Erebia aethiops
(Esper, 1777)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Közönséges szerecsenlepke témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges szerecsenlepke témájú médiaállományokat és Közönséges szerecsenlepke témájú kategóriát.

A közönséges szerecsenlepke (Erebia aethiops) európai elterjedésű, a tarkalepkefélék családjához tartozó lepkefaj.

Előfordulása

[szerkesztés]

Elsősorban Közép- és Kelet-Európai faj. Írországból, az Ibériai-félszigetről, az Appennini-félszigetről (általában a mediterrán régióból) és Skandináviából hiányzik. A Brit-szigeteken Skóciában él. Keleti irányban Észak-Törökországon keresztül egészen Nyugat-Szibériáig terjed élettere. Magyarországon csak az Őrségben, a Zempléni-hegységben és az Aggteleki-karszton fordul elő.

Megjelenése

[szerkesztés]

A közönséges szerecsenlepke hímjeinek szárnyfesztávolsága 44–48 mm, míg a nőstények valamivel nagyobbak, 46–52 mm-esek. A szárnyak alapszíne sötét csokoládébarna-feketésbarna. A szárnyak szélén vörös gyűrűvel övezett fekete szemsor húzódik, melyek közepén kis fehér pupilla is látható. A széles vörös gyűrűk gyakran sávvá olvadnak össze, mely az elülső szárnyakon láthatóan erőteljesebb. A szárnyak fonákja valamivel világosabb, hamvasabb, rozsdásabb árnyalatú. Az elülső szárny fonákján ugyanaz a rajzolat található, mint a színén; a hátulsó szárnyakon viszont szemek helyett csak a pupillák apró fehér pontsora látszik. A hátsó szárnyak fonákján széles barnásszürke és vöröses őzbarna sávok (melyek ívben hajolva követik a szárny külső szegélyét) váltják egymást.

A hernyó sárgásbarna-sárgásszürke, hosszában fehéren-sötétbarnán-fakózölden csíkozott. Feje sötétebb sárgásbarna.

Életmódja

[szerkesztés]

A nedves folyó- és patakvölgyeket, lápréteket, üde erdők peremét kedveli, ahol tápnövényei nagy mennyiségben nőnek. Az imágók július-augusztusban repülnek, többnyire csak napsütésben; felhős időben a fűszálak közé rejtőznek. A párzás reggel vagy kora délelőtt történik és mintegy egy óráig tart. A nőstény a hernyó tápnövényeire rakja le kerek, sárga (hamar bebarnuló) petéit, melyek 2-3 hét múlva kelnek ki. Hernyói fűfélék: kékperje (Molinia), nyúlfarkfű (Sesleria), rozsnok (Bromus), szálkaperje (Brachypodium), perje (Poa), csenkesz (Festuca), ebír (Dactylis), helyenként sás (Carex) leveleivel táplálkoznak. A hernyók esténként és reggel táplálkoznak, növekedésük lassú. Az első vedlés után az ősz beköszöntével a fű tövéhez vonulnak és hibernálódva vészelik át a telet. Áprilisban aktiválódnak, összesen háromszor vedlenek, majd június közepén laza selyemszálak alkotta gubóban a moha vagy száraz fű között bebábozódnak. A bábból két-három hét múlva kelnek ki a pillangók.

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.

Képek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]