Ugrás a tartalomhoz

Erbits Gyula

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Erbits Gyula
Született1889. április 5.
Budapest
Elhunyt1968. december 10.
Carmel, California, USA
MűvészneveZombori Erbits Gyula, Julius Erbit
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • képzőművész
  • festőművész
  • grafikusművész
IskoláiOrszágos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola
SírhelyeEl Carmelo Cemetery[1]

Erbits Gyula (Budapest, 1889. április 5. - Carmel, California, USA, 1968. december 10.) magyar származású amerikai képzőművész, a pulp-art stílus jeles képviselője. Idehaza a Zombori Erbits Gyula nevet használta, az Egyesült Államokban Julius Erbit néven alkotott.

Élete

[szerkesztés]

Budapesten született 1889. április 5-én, római katolikus családban. Édesapja Erbits Ottó Antal Zomborból származott, kereskedő volt, édesanyja Fellner Mária. A család a Nagymező utca 45. szám alatt lakott.[2] 1893-ban született meg öccse, Jenő.[3]

1899 és 1903 között a VI. kerületi állami főreáliskola négy osztályát végezte el.[4] Ezt követően az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskolában képezte magát, kisplasztika szakon, egyik tanára Gróh István volt. [5]1906-ban egy ideig a nagybányai művésztelepen alkotott.[6] Már tanulmányai alatt több alkalommal indult sikerrel különféle művészeti pályázatokon, 1908-ben pedig jeles eredménnyel szerzett oklevelet.[7] Ezután a kereskedelemügyi minisztériumtól 1000 koronás segélyben részesült, amelyet külföldi tapasztalatszerzésre használhatott fel.[8]

Hazatérése után Zala György műtermében dolgozott, illetve újságillusztrációkat készített a Kakas Márton című élclapba. A lap negyedévenként kisorsolta előfizetői közt azoknak a művészeknek egy-egy eredeti alkotását, akik az újság illusztrációit rajzolták. 1912 októberében Erbits Tündérek című rajza volt az egyik nyeremény.[9]

Az I. világháború kitörése után katonai szolgálatra hívták be a komáromi cs. és kir. 12. gyalogezredhez. 1915 július 1-el tartalékos hadnaggyá nevezték ki.[10] 1917 májusában az ezred Nagybecskereken állomásozó pótkerete felállította IV. Károly király első magyarországi köztéri szobrát. Az uralkodót ábrázoló mellszobrot Erbits Gyula készítette el.[11] Komáromban több alkalommal részt vett az alakulat által szervezett jótékonysági rendezvényeken, ahol improvizált karikatúrákkal szórakoztatta a közönséget.[12] Ugyancsak ő tervezte meg a Gömöry Jenő által szerkesztett A Nagy Háború katonanótái című kötet második kiadásának borítóját, melyet az ezred rokkantalapja adott ki 1918-ban.

A háború végére tartalékos főhadnaggyá lépett elő, elnyerte az Ezüst és a Bronz Katonai Érdemérmet, hadiszalagon, a kardokkal, valamint a Károly Csapatkeresztet is.[13]

1919-ben ő készítette a Vörös Hadsereg egyik toborzóplakátját, ezért a Tanácsköztársaság bukása után elhagyta az országot.

1921. szeptember 4-én, a Hamburgból induló SS Caramania gőzhajó fedélzetén érkezett New Yorkba, testvérével együtt.[14] A testvérpár Manhattanben telepedett le. 1924. október 6-án feleségül vette a 29 éves, elvált Donáth Lenkét.[15] A házaspár 1926-ban a New York állambéli White Plainsbe költözött. Itt született meg Nancy nevű lányuk 1926. február 12-én.

1927-ben öccsével egy művészei stúdiót nyitottak Manhattanben, ahol Gyula elsősorban pasztellportrékat készített. A korszakra jellemző volt a ponyvairodalom (pulp fiction) népszerűsége, az Egyesült Államokban számos magazin (pulp magazine) jelent meg. E lapok színes, figyelemfelhívó címlapokkal készültek, melyek gyakran ábrázoltak vonzó, fiatal nőket. Erbits Gyula számos ilyen újság számára készített illusztrációkat, borítógrafikákat, ezért az úgynevezett pulp-art egyik neves képviselőjeként tartják számon.

1928-ban magyar állampolgárságáról lemondott és amerikai állampolgárságért folyamodott, amelyet 1928 november 19-én kapott meg.

1941-ben már családjától különváltan élt New Yorkban, majd a II. világháború lezárása után Californiába, Santa Barbarába költözött. A háborúnak köszönhetően felfutó pin-up stílus és nagy filmstúdiók folyamatos munkát biztosítottak az Erbitshez hasonló művészeknek. 1946-ban ismét megnősült, új felesége is magyar származású volt. 1957-ben Carmelbe költözött, élete utolsó szakaszában romló látása már számottevően akadályozta az alkotásban.

1968. december 10-én otthonában szívinfarktust kapott, a helyi kórházban hunyt el.

Művei

[szerkesztés]

Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

  • IV. Károly mellszobor (Nagybecskerek, 1917) valószínűleg megsemmisült.
  • A Nagy Háború katonanótái (könyvborító, Nagybecskerek, 1918)
  • Ne tétovázz! Állj mellénk a Vörös Hadseregbe! (toborzóplakát, 1919)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Find a Grave (angol nyelven)
  2. Terézvárosi Római Katolikus Plébánia, Kereszteltek anyakönyve. 1889/482. folyószámú bejegyzés.
  3. Lipótvárosi Római Katolikus Plébánia, Kereszteltek anyakönyve. 1893/381. folyószámú bejegyzés.
  4. A budapesti VI. kerületi állami főreáliskola tizennegyedik évi értesítője az 1903-1904.évről. Budapest, 1904. 101. oldal
  5. Schola Graphidis Művészeti Gyűjtemény (A Magyar Képzőművészeti Egyetem - Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola művészeti gyűjteménye). (Hozzáférés: 2024. szeptember 10.)
  6. 120 éves a Nagybányai Művésztelep. (Hozzáférés: 2024. szeptember 10.)
  7. Az  országos  magyar  királyi iparművészeti iskola 1908-09. évi értesítője a huszonkilencedik  iskolaiévről. Budapest, 1908. 15. oldal
  8. Az  országos  magyar  királyi iparművészeti iskola 1909-10. évi értesítője a harmincadik  iskolaiévről. Budapest, 1909. 8. oldal
  9. Kakas Márton. 1912. október 13. 15. oldal
  10. Ranglisten des Kaiserlich und Königlichen Heeres 1916 (Wien, 1916). 205. oldal
  11. Komárom Katonái. Hírek a múltból 32.: IV. Károly szobra Nagybecskereken. (Hozzáférés: 2024. szeptember 10.)
  12. „A tizenkettesek estje.”, Komáromi Ujság, 1918. május 23., 3-4. oldal 
  13. Ranglisten des Kaiserlichen und Königlichen Heeres 1918 (Wien, 1918). 203. oldal
  14. : New York Passenger Arrival Lists (Ellis Island), 1892-1924", , FamilySearch Entry for Gyula Erbits and Otto Erbits, 1921.. (Hozzáférés: 2024. szeptember 10.)
  15. New York, New York City Marriage Records, 1829-1938", , FamilySearch Entry for Julius Erbit and Lenke Donath Gablik. (Hozzáférés: 2024. szeptember 10.)

Források

[szerkesztés]