Epidendrosaurus
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: késő jura, 154 Ma | ||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
| Fosszilis | ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Fajok | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Epidendrosaurus témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Epidendrosaurus témájú kategóriát. |
Az Epidendrosaurus (nevének jelentése 'fán levő gyík') a scansoriopterygida maniraptora dinoszauruszok egyik neme, amely a késő jura korban élt. Az Epidendrosaurus az első nem madarak közé tartozó dinoszaurusz, amely egyértelműen erdei vagy félig erdei életmódhoz tartozó adaptációkkal rendelkezett, és az ideje jelentős részét valószínűleg a fákon töltötte. Kevin Padian és Alan Feduccia a nemet a Scansoriopteryx szinonimájának tekintik, szerintük ugyanis a később elnevezett Scansoriopteryx megegyezik ezzel a nemmel.[1][2]
Anatómia
[szerkesztés]Az Epidendrosaurus egyetlen ismert példánya (az IVPP V12653 azonosítójú lelet) a jellemzői alapján egy fiatal egyed. A fosszília részben széttagolódott, és a legtöbb csont egy kőzetlemezben, lenyomatként és nem háromdimenziós szerkezetként őrződött meg.[3]
Az Epidendrosaurus egyik megkülönböztető jellemzője, a meghosszabbodott harmadik ujj, ami a leghosszabb a kézen (majdnem kétszer hosszabb, mint a theropodák esetében leghosszabb második ujj) feltehetően megfelel az emlősök közé tartozó véznaujjú maki rovarásó ujjának. Az egyetlen ismert dinoszaurusz, amelynek a második helyett szintén a harmadik ujja a leghosszabb, a közeli rokonságába tartozó (és talán szinonim) Scansoriopteryx. Az Epidendrosaurusra szintén jellemzőek a széles, kerek állcsontok. Az állkapocscsont legalább tizenkét fogat tartalmazott, melyek közül az elülsők nagyobbak a hátsóknál. Az állkapocs csontjai feltehetően összeforrtak, ami egyébként csak az oviraptorosaurusokra jellemző. A farok hosszú volt, hatszor vagy hétszer hosszabbra nőtt, mint a combcsont, és egy faroklegyezőben végződött.[3]
Mivel a típuspéldány fiatal, nagyjából házi veréb nagyságú állat volt, a teljesen kifejlett Epidendrosaurus mérete ismeretlen.[3]
Osztályozás
[szerkesztés]
Az Epidendrosaurus a Scansoriopterygidae ('mászó szárnyak') nevű családba tartozik, e csoport rendszertani helyzete azonban bizonytalan. A dinoszauruszok rokoni kapcsolatairól szóló tanulmányok szerint az Epidendrosaurus az Avialae klád tagjaként közeli rokonságban áll az igazi madarakkal.[4]
Az Epidendrosaurus név státusza valamelyest bizonytalan. A típuspéldány leírása a Naturwissenschaften online változatában 2002. augusztus 21-én vált megtekinthetővé, az ezzel azonos nyomtatott változat pedig csak 2002. szeptember 30-án jelent meg. Azonban a The Dinosaur Museum Journal 2002. augusztus 1-jei számában Scansoriopteryx heilmanni néven egy nagyon hasonló példányról szóló leírás látott napvilágot.[5][6]
Ez a két példány annyira hasonló, hogy elképzelhető, hogy ugyanahhoz a nemhez tartoznak, ebben az esetben pedig az ICZN 21. cikkelyét szigorúan értelmezve a Scansoriopteryx elsőbbséget élvez. Viszont a Scansoriopteryxről szóló cikket leközlő folyóirat ritkán jelenik meg, ezért csak 2002. szeptember 2-án került terjesztésre, az Epidendrosaurusról szóló leírás elektronikus változatának megjelenése után. Ez az eset példaként szolgál abban a kiegészítésben, amely alapján az ICZN névadási szempontból figyelembe veszi a később nyomtatásban is megjelenő, Digitális Objektum Azonosítóval (DOI-val) ellátott elektronikus cikkeket.[6] A szakirodalomban a Scansoriopteryx nemet Alan Feduccia az Epidendrosaurus idősebb szinonimájának, Kevin Padian pedig a fiatalabb szinonimájának tekinti.[1][2]
Az Epidendrosaurus ninchengensis holotípus példánya (az IVPP-V12653 azonosítójú lelet) többnyire csontok elülső és hátulsó oldali lenyomatából áll. A lenyomatok egy, a Scansoriopteryx rövid farkától eltérő, aránylag hosszú farkat jeleznek,
Eredet
[szerkesztés]A Epidendrosaurus fosszilizálódott csontváza északkelet-kínai Daohugou-padokból (Taohukou-padok) került elő. A múltban volt némi bizonytalanság a padok kora körül. A különböző cikkek a fosszíliák korát a középső jura–kora kréta korra (169, illetve 122 millió évvel ezelőttre) tették.[7] A formációk korából következtetés vonható le az Epidendrosaurus és a hasonló dinoszauruszok korára, valamint általában a madarak eredetére is. A középső jura kor azt jelentheti, hogy a Daohugou-padok első madárszerű dinoszauruszai korábbiak, mint az „első madár”, a késő jura kori Archaeopteryx. A Scansoriopteryx eredete bizonytalan, bár Wang Xiaolin (Vang Hsziao-lin) és szerzőtársai (2006-ban) a Daohugou-padok koráról szóló tanulmányukban kijelentették, hogy valószínűleg ugyanarról a helyről származik, és így az Epidendrosaurus szinonimája.
He Huaiyu (Ho Huaj-jü) és szerzőtársai 2004-es, a Daohugou-padok koráról szóló tanulmánya szerint e képződmények kora kréta koriak, azaz a Scansoriopteryx lelőhelyeként ismert Yixian-formációhoz (Jihszien-formáció) tartozó Jehol-padoknál valószínűleg csak néhány millió évvel korábbiak.[8] A 2004-es tanulmány a kort főként a Daohugou-padokban talált tufán elvégzett radiometrikus kormeghatározás segítségével állapította meg. Azonban Gao Ke-Qin (Kao Ko-csin) és Ren Dong (Zsen Tung) egy későbbi cikkükben kritikával illették He és kollégái tanulmányát, amiért az nem tartalmazott elegendő sajátosságot és részletet, továbbá a tufán elvégzett kormeghatározást is hibásnak találták. Gao és Ren szerint a tufában különböző, esetenként 1 milliárd éves radiometrikus korú kristályok találhatók, így még ha csak néhány kristály korát használták is fel, az már megakadályozza az Epidendrosaurust tartalmazó üledék (és más Daohugou-ból származó fosszíliák) korának meghatározását. Gao és Ren kiálltak amellett, hogy a padok középső jura korúak, ahogy azt a biosztratigráfia (a korjelzők) segítségével megállapították, és hogy a pad egy olyan réteghez kapcsolódik, ami a középső jura–késő jura határt jelzi.[9]
Egy 2006-ban Wang és szerzőtársai által megjelentetett tanulmány alapján a (159–164 millió éves) Tiaojishan-formáció a Daohugou-padok alatt helyezkedik el, nem pedig felettük. Mivel nagy a hasonlóság a Daohugou-fauna és a Yixian-formáció faunája között, a szerzők arra következtettek, hogy a Daohugou valószínűleg a Jehol-bióta legkorábbi evolúciós lépcsőjét képviseli, és „ugyanahhoz a vulkáni és üledékképződési körhöz tartozik, amihez a Jehol-csoport részét képező Yixian-formáció”.[10] Később, 2006-ban, Liu Yanxue (Liu Jen-hszüe) és szerzőtársai megjelentették a Daohugou-padokról szóló tanulmányukat, amihez cirkónium urán-ólom kormeghatározást végeztek az alulról és felülről szalamandrákat tartalmazó rétegekkel körülvett vulkáni kőzeteken (a szalamandrákat gyakran használják jelzőfosszíliaként). A szerzők úgy találták, hogy a padok 164–158 millió évvel ezelőtt, a középső, illetve késő jura korban alakultak ki.[11]
Ősbiológia
[szerkesztés]Az Epidendrosaurust meghosszabbodott keze és lába speciális tulajdonságai alapján erdei (falakó) maniraptorának tartják.[3] A szerzők kijelentették, hogy a hosszú kéz és az erősen görbült karmok a mászáshoz és a faágak közötti mozgáshoz szükséges adaptációk voltak. A karra a madárszárny evolúciójának korai állapotaként tekintenek, és azt állítják, hogy e végtagok elég fejletté váltak a mászáshoz és a fejlődés később a röpképes szárny kialakulásához vezetett. Véleményük szerint a hosszú fogó kezek alkalmasabbak voltak a mászásra, mint a repülésre, mivel a legtöbb röpképes madár aránylag rövid kezekkel rendelkezik.
Zhang Fucheng (Csang Fu-cseng) és szerzőtársai azt is megjegyezték, hogy az Epidendrosaurus lábfeje egyedülálló a madarak közé nem tartozó theropodák között. Bár az Epidendrosaurus példányok öregujja nem őrződött meg, a visszafelé álló lábujj látható az olyan kezdetlegesebb, ágakon pihenő madaraknál, mint a Cathayornis és a Longipteryx. A négy láb kapaszkodáshoz szükséges adaptációi valószínűvé teszik, hogy az Epidendrosaurus az élete jelentős részét a fákon töltötte.
Az Epidendrosaurus típuspéldánya a farka végén tollak halvány lenyomataival együtt őrződött meg, a dromaeosaurida Microraptorhoz hasonlóan.[3] Bár az Epidendrosaurus szaporodási stratégiája ismeretlen, a thaiföldi Phu Phoknál levő Sao Khua-formációban (melyben egy theropoda embrió fosszíliáját is megtalálták) több apró fosszilizálódott tojást fedeztek fel, melyet talán egy kis termetű, az Epidendrosaurushoz vagy a Microraptorhoz hasonló dinoszaurusz rakott le. A tojásokról leírást készítő szerzők becslése szerint a dinoszaurusz, melyhez a tojás tartozott a modern tengelic felnőtt példányához hasonló méretű lehetett.[12]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Padian, Kevin. Basal Avialae, The Dinosauria, Second Edition, University of California Press (2004)
- ↑ a b Feduccia, Alan, Lingham-Soliar, Theagarten, Hinchliffe, J. Richard. „Do feathered dinosaurs exist? Testing the hypothesis on neontological and paleontological evidence”. Journal of Morphology 266, 125–166. o.
- ↑ a b c d e Zhang, F., Zhou, Z., Xu, X. & Wang, X. (2002). „A juvenile coelurosaurian theropod from China indicates arboreal habits”. Naturwissenschaften 89 (9), 394–398. o. DOI:/s00114-002-0353-8 10.1007 /s00114-002-0353-8.
- ↑ Senter, P. (2007). „A new look at the phylogeny of Coelurosauria (Dinosauria: Theropoda)”. Journal of Systematic Palaeontology 5 (4), 429–463. o. DOI:10.1017/S1477201907002143.
- ↑ Czerkas, S.A., Yuan, C. (2002). „An arboreal maniraptoran from northeast China” (PDF abridged version). The Dinosaur Museum Journal, Blanding, U.S.A. 1, 63–95. o, Kiadó: The Dinosaur Museum. (Hozzáférés: 2010. július 30.)
- ↑ a b Harris, J.D. (2004). „'Published works' in the Electronic Age: recommended amendments to Articles 8 and 9 of the Code.”. Bulletin of Zoological Nomenclature 61 (3), 138–148. o. [2007. szeptember 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 30.)
- ↑ Ren, D., et al. (2002). „On the biostratigraphy of the Jurassic fossil beds at Daohugou near Ningcheng, Inner Mongolia”. Geol. Bull. China 21, 584–591. o.
- ↑ He, H., Wang, X., Zhou, Z., Zhu, R., Jin, F., Wang, F., Ding, X. and Boven, A. (2004). „(^40)Ar/(^39)Ar dating of ignimbrite from Inner Mongolia, northeastern China, indicates a post-Middle Jurassic age for the overlying Daohugou Bed”. Geophysical Research Letters 31, L20609. o.
- ↑ Gao, K., Ren, D. (2006. február). „Radiometric dating of ignimbrite from Inner Mongolia provides no indication of a post-Middle Jurassic age for the Daohugou Beds”. Acta Geologica Sinica English Edition 80 (1), 42–45. o.
- ↑ (2005) „Stratigraphy and age of the Daohugou Bed in Ningcheng, Inner Mongolia”. Chinese Science Bulletin 50 (20), 2369–2376. o.
- ↑ Liu, Y., Liu, Y., and Zhang, H. (2006). „LA-ICPMS zircon U-Pb dating in the Jurassic Daohugou Beds and correlative strata in Ningcheng of Inner Mongolia” (abstract). Acta Geologica Sinica (English Edition) 80 (5), 733–742. o. (Hozzáférés: 2010. július 30.)
- ↑ Buffetaut, E., Grellet-Tinner, G., Suteethorn, V., Cuny, G., Tong, H., Košir, A., Cavin, L., Chitsing, S., Griffiths, P.J., Tabouelle, J. and Le Loeuff, J. (2005). „Minute theropod eggs and embryo from the Lower Cretaceous of Thailand and the dinosaur-bird transition”. Naturwissenschaften 92 (10), 477–482. o.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Epidendrosaurus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
