Enzo Mari
| Enzo Mari | |
 | |
| Született | 1932. április 27.
|
| Elhunyt | 2020. október 19. (88 évesen) Milánó |
| Nemzetisége | olasz |
| Házastársa | Lea Vergine |
| Gyermekei | Michele Mari |
| Iskolái | Brera Akadémia |
| Működése | Milánó |
| Díjai | honorary Royal Designer for Industry |
| Enzo Mari weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Enzo Mari témájú médiaállományokat. | |
Enzo Mari (Novara, 1932. április 27.[1][2] – Milánó, 2020. október 19.) olasz modernista művész és bútortervező.
Szakmai élete, ismertetői
[szerkesztés]Az Arts and Crafts movement idealizmusából és saját kommunista politikai nézeteiből merített ihletet.[3]
Az olaszországi Novarában született, és 1952-1956 között a milánói Brera Akadémián tanult. Az 1960-as években kiadott egy könyvsorozatot, köztük az Az alma és a pillangó című, szöveg nélküli festménykönyvet, amely egy hernyó és egy alma történetét ábrázolja.[4] Az 1970-es években megalapította a Nuova Tendenza művészeti mozgalmat a szintén milánói Società Umanitaria professzoraként. Ebben az évtizedben megtervezte a Sof Sof széket,[5] valamint a Box széket is.[6] 1974-ben Enzo Mari kiadta az Autoprogettazione című könyvét, amely szabadon, kézzel elkészíthető bútorok készítésével foglalkozik.[7] Az 1980-as években tervezte meg a modernista Tonietta széket.[8] Tanított a Parmai Egyetemen, az Accademia Carrarában, a Milánói Műszaki Egyetemen és az ISIA-ban Firenzében, a Hochschule der Künstében Berlinben, valamint a bécsi Hochschule für angewandte Kunst nevű intézményekben.
Több alkotása volt már jelen a Modern Művészetek Múzeumában (New York).[9] Visszatérő kiállításai voltak Torinóban[10] és munkájának fontos bemutatója volt az Adhocracy show-ban,[11] az első isztambuli Design Biennálén. Ezen kívül a Milánói Triennálé is tiszteletét fejezte ki Mari előtt.[12]
Enzo Mari 2020. október 19-én, 88 éves korában halt meg a Covid19-pandémia miatt. Neje, Lea Vergine művészettörténész egy nappal később hunyt el, ugyancsak a járvány következtében.
Díjak és elismerések
[szerkesztés]- Compasso d'Oro díj: 1967, "az egyedi formatervezés kutatásáért"
- Compasso d'Oro díj: 1979, a "Delfina" székért
- Compasso d'Oro díj: 1987, a "Tonietta" székért
- Compasso d'Oro díj: 2001, a "Legato" asztalért
- Barcelona díj 1997-ben
- A londoni RSA 2000-ben a "HonRDI" (Honorary Royal Designer for Industry) díjban részesítette, melyet mindeddig csak 200 ember érdemelt ki.
- A milánói Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kara Marinak 2002-ben ipari tervezői elismerő oklevelet adott át.
Enzo Mari-idézetek
[szerkesztés]- "A forma minden."[3]
- "A design halott."[3]
- "Egy modellt szeretnék létrehozni, egy másik társadalom számára."[13]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Moliterno, Gino. Encyclopedia of Contemporary Italian Culture (angol nyelven). Routledge (2002. szeptember 11.). ISBN 978-1-134-75877-7
- ↑ ENZO MARI. Avantgarde Museum
- ↑ a b c Rawsthorn. „Enzo Mari: A rebel with an obsession for form”, The New York Times, 2008. október 2. (Hozzáférés: 2012. június 27.)
- ↑ The Apple and the Butterfly. Present & Correct. [2009. március 29-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Sof Sof Chair. MoMA Catalog. (Hozzáférés: 2012. június 27.)
- ↑ "Che fare" by Enzo Mari and Gabriele Pezzini. Design Addcit. [2017. július 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 27.)
- ↑ Enzo Mari's Autoprogettazione. [2013. február 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 5.)
- ↑ MoMA: Tonietta Chair. MoMA Catalog. MoMA. (Hozzáférés: 2012. június 27.)
- ↑ Works on Display: Enzo Mari. NYMOMA Catalog. NYMOMA. (Hozzáférés: 2012. június 27.)
- ↑ Enzo Mari: A view on the immensity. Ego Design. [2012. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 27.)
- ↑ https://web.archive.org/web/20121029023234/http://istanbuldesignbiennial.iksv.org/adhocracy/
- ↑ Enzo Mari curated by Hans Ulrich Obrist with Francesca Giacomelli October 17, 2020 – April 18, 2021
- ↑ ENZO MARI Edition | CUCULA
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben az Enzo Mari című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
