Endokrinológia
Az endokrinológia a belső elválasztású mirigyek – leginkább a pajzsmirigy, a mellékpajzsmirigyek, a mellékvese, a hasnyálmirigy – működésének élettanával, azok betegségeivel foglalkozik. A hormonzavarok kezelésével az endokrinológus szakorvos foglalkozik.
Az endokrin rendszer működése
[szerkesztés]
1.Tobozmirigy
2.Agyalapi mirigy
3.Pajzsmirigy és mellékpajzsmirigyek
4.Csecsemőmirigy
5.Mellékvesék
6.Hasnyálmirigy (Langerhans-szigetek)
7.Petefészkek
8.Herék
Belső elválasztású mirigyek mindazon szervek, melyek sejtjei különböző hatást kifejtő hormonokat termelnek. Ezek az anyagok a keringési rendszerbe jutva, az egész szervezetben fejtik ki hatásukat. Ezért nevezzük ezeket belső elválasztású (endokrin) mirigyeknek, megkülönböztetve a külső elválasztású (exokrin) mirigyektől (pl.: nyálmirigyek).
Az emberi szervezet működéséért, a külső és belső környezethez való alkalmazkodásért három, egymással szoros kapcsolatban lévő rendszer felelős:
- Idegrendszer
- Ingerületátvivő anyagokkal szabályozza a központi idegrendszer és a perifériás szervek között megvalósuló reflexkapcsolatokat.
- Endokrin rendszer
- Tevékenységét a belső elválasztású mirigyek által termelt hormonok segítségével fejti ki.
- Immunrendszer
- Védelmet biztosít a szervezet számára a külső környezetből valamint a belső szervekből érkező kóros behatások ellen.
E három rendszer működése nem szétválasztható, összhangjuk biztosítja a szervezet normális, és időben alkalmazkodó működését.
Az idegrendszerben keletkező kémiai anyagok –egyéb feladatuk mellett– hormonális hatást is kifejtenek. Különösen szoros kapcsolat van a központi idegrendszer egyik része, a hipotalamusz és az endokrin működés szabályozásában fontos szerepet betöltő agyalapi mirigy között.
Az endokrin rendszer hormonjai a központi idegrendszerben ingerületátvivő szerepet tölthetnek be, és a két rendszer szabályozása szoros összefüggést mutat.
Az immunrendszer működése, normális és kóros körülmények között is kapcsolódik mind az idegrendszerhez, mind az endokrin rendszerhez.
Az endokrin mirigyek és az általuk termelt hormonok a test valamennyi sejtjéhez eljutva széles körű, jól meghatározható tevékenységet fejtenek ki.
Az endokrin rendszer hatásterületei
[szerkesztés]- Szaporodás
A nemi mirigyek működéséért és a másodlagos nemi jelleg kialakulásáért, valamint az ivarsejtek termeléséért a megfelelő hormonok felelősek.
- Egyedfejlődés, növekedés
Bizonyos hormonok az egyedfejlődést és a növekedés ütemének nagyságát szabályozzák.
- A szervezet belső egyensúlyának fenntartása
Ide tartozik a vérnyomás és a szívműködés szabályozása, a sav-bázis egyensúly, a hőmérséklet, a testsúly változása, izom-zsír-csontszövet aránya. A külső és belső változásokhoz való alkalmazkodást különböző hormoncsoportok összehangolt munkája szabályozza.
- Energiatermelés, -felhasználás, -raktározás szabályozása
Az endokrin rendszer teljes egészében szabályozza a szervezet működéséhez szükséges energiaforgalmat. Feladataikat a hormonok összehangoltan végzik. Sok esetben egy hormon több funkciót is ellát, máskor pedig egy feladaton több hormon is dolgozik.
A hormontermelés szabályozása
[szerkesztés]Az agyalapi mirigy több olyan hormont is termel, melyek felelősek más endokrin mirigy hormontermeléséért. Az endokrin szabályozásban a visszacsatolási elv érvényesül. A szabályozó hormon termelődése növekszik, ha a szabályozott hormon szintje csökken. Ez a rendszer normális körülmények között nagyon érzékeny a változásokra, és gyors reakcióval képes beállítani és megfelelő szinten tartani a hormontermelést.
Források
[szerkesztés]- Leövey András, Nagy V. Endre, Paragh György, Rácz Károly: Az endokrin és anyagcsere-betegségek gyakorlati kézikönyve (2. bővített kiadás), Medicina, ISBN 9789632266121
- Horváth Csaba: Endokrinológia, Melania Kiadói Kft., ISBN 9639106631
- Urbancsek J., Papp Z.: Nőgyógyászati endokrinológia, Springer Hungarica Kiadó Kft., 1997, ISBN 963699031X
- Dr. Alföldi Sándor, Dr. Aranyosi János, Dr. Ádám Zsolt, Dr. Bakó Gyula, Dr. Balázs György, Dr. Baranyi Éva, Dr. Bartha Iván: A klinikai endokrinológia és anyagcsere-betegségek kézikönyve, Medicina Könyvkiadó Rt., ISBN 9632427165
További információk
[szerkesztés]Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]
|
Ez az orvostudományi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
