Ugrás a tartalomhoz

Endel Tulving

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Endel Tulving
Született1927. május 26.
Pechory
Elhunyt2023. szeptember 11. (96 évesen)[1]
Mississauga
Állampolgársága
HázastársaRuth Tulving
Gyermekeikét gyermek
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései
  • Guggenheim-ösztöndíj[2]
  • a Royal Society tagja
  • Kanada Rend tisztje
  • az Umeåi Egyetem díszdoktora
  • Fellow of the Society of Experimental Psychologists
  • Fellow of the Royal Society of Canada
  • Howard Crosby Warren Medal (1982)[3]
  • CPA Donald O. Hebb Award for Distinguished Contributions to Psychology as a Science (1983)[4]
  • APA Award for Distinguished Scientific Contributions to Psychology (1983)[5]
  • William James Fellow Award (1989)[6]
  • Order of the White Star, 2nd Class (2000)
  • Canada Gairdner International Award (2005)
  • Canadian Medical Hall of Fame (2007)[7]
  • Pasteur-Weizmann/Servier International Prize (2009)
SablonWikidataSegítség

Endel Tulving (Pechory, Észtország, 1927. május 26.2023. szeptember 11.) észt származású kanadai neurológus, a Torontói Egyetem emeritus professzora és a St Louis-i Washington Egyetem vendégprofesszora. Kutatóként szakterülete az emlékezeti rendszerek, azon belül az epizodikus emlékezet.

Tanulmányai

[szerkesztés]

Bachelor és master diplomáját is a Torontói Egyetemen szerezte, majd a Harvard Egyetemen (Cambridge, Massachusetts) doktorált.

Kutatásai

[szerkesztés]

Kutatásait az epizodikus emlékezet témakörében végezte. Fő tudományos eredménye a „kódolás-specifikussági elv”, amely a tanulás eredményét, a felidézést elősegítő hívóingerek hatékonyságát magyarázza. A tanult információ felidézése egy inger hatására akkor lehetséges, ha annak ingerhez kötött kódolása korábban megtörtént. Tehát a kódolás és az előhívás között szoros a kapcsolat. Számos kísérlet igazolja tanulással kapcsolatos teóriáját, mely szerint például nem szavakra, hanem a szavak okozta élményre emlékszünk.

Álláspontja szerint az epizodikus emlékezet az egyetlen emlékezeti rendszer, amely kapcsolatban áll az idővel. A „mentális időutazásra”, vagyis a múltra emlékezésre és a jövő tervezésére kutatásai szerint nem csupán az emberi faj, hanem egyes állatfajok is képesek. Ennek kísérleti bizonyítása azonban – a nyilvánvaló nehézségek miatt – még várat magára.

Az amnézia egy speciális formájában szenvedő betege és kísérleti személye volt KC, akinek szemantikus memóriája ép volt, de hiányzott az epizodikus emlékezete. Ezért egy feladaton belül akár több órán keresztül is képes volt a felidézésre, de kizökkenés esetén elveszítette az emlékeit. Ebből következtetett Tulving arra, hogy KC a játék közben egy epizodikus pufferben tartotta az információkat.

Tulving professzor h-indexe 65. Tulving professzor volt Daniel Schacter doktori disszertációjának témavezetője.

Társasági tagság

[szerkesztés]
  • Royal Society of Canada (1979-)
  • Royal Society of London (1992-)
  • Royal Swedish Academy of Sciences

Magyarországi nyilvános könyvtárakban elérhető kötete

[szerkesztés]
  • The Oxford handbook of memory. With Fergus I. M. Craik. Oxford ; New York : Oxford University Press, cop. 2000. XIV, 700 p. : ill. ISBN 0195122658

Díjak, elismerések

[szerkesztés]
  • 2005-ben a kanadai kormánytól Gairdner nemzetközi kitüntetést kapott, amely Kanada legfontosabb díja a biológia és orvoslás témakörben.
  • 2006-ban Kanada legmagasabb rendű civil kitüntetését kapta, az Kanada Rend (Order of Canada) tiszti fokozatát.
  • 2007-ben ünnepélyesen felvezették az híres gyógyítókat támogató Canadian Medical Hall of Fame alapítvány tagjai közé.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]