Empusa pennata

Empusa pennata
	Kifejlett példány
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Altörzs:	Hatlábúak (Hexapoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Alosztály:	Szárnyas rovarok (Pterygota);
Alosztályág:	Újszárnyúak (Neoptera);
Öregrend:	Polyneoptera;
Rend:	Fogólábúak (Mantodea);
Család:	Empusidae;
Nem:	Empusa; Illiger, 1798
Faj:	E. pennata;
Tudományos név
	Empusa pennata; (Thunberg, 1815)
Szinonimák
Szinonimák
	Empusa brachyptera Fischer-Waldheim, 1846; Empusa clavata Goeze, 1778; Empusa egena Charpentier, 1841; Empusa europaea Fieber, 1853; Empusa humbertiana Saussure, 1869; Empusa occidentalis Fieber, 1853; Empusa pauperata Fabricius, 1781; Empusa pectinata Drury, 1770; Empusa servillii Saussure, 1872; Empusa spuria Goeze, 1778; Empusa tricornis Goeze, 1778; Empusa unicornis Saussure, 1871; Empusa variabilis Risso, 1826;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Empusa pennata témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Empusa pennata témájú médiaállományokat és Empusa pennata témájú kategóriát.

Az Empusa pennata a rovarok (Insecta) osztályának fogólábúak (Mantodea) rendjébe, ezen belül az Empusidae családjába tartozó faj.

Előfordulása

Az Empusa pennata előfordulási területe Európa délnyugati és déli részei, Franciaországtól egészen Görögországig.

Megjelenése

A rovar hossza 45-70 milliméter; kisebb, mint a közismertebb imádkozó sáska (Mantis religiosa).

Életmódja

Sokféle élőhelyen megtalálható. A telet nimfaként vészeli át, emiatt késő nyáron egyaránt látható az imágó és a nimfa.

Szaporodása

Körülbelül egy hónapos korban, azaz amikor a nőstény elérte az ivarérettséget, egy bizonyos szagot kezd árasztani, ami magához csalja a hímeket. Sok más imádkozó sáskától eltérően, ennek a fajnak a nőstényei nem eszik meg a hímeket.

Források

A Pocket Guide to Insects by Patrick Hook. Bath. Parragon. 2009. ISBN 978-1-4075-8746-2
"CHECK LIST of Mantodea (=Mantoidea or Manteodea) of India" (PDF). shodhganga.inflibnet.ac.in. Retrieved 8 June 2016.
Gemeno C, Claramunt J, Dasca J. 2004. Nocturnal Calling Behavior in Mantids. Journal of Insect Behavior 18(3):389-403
Nentwig W, Reitze M. 1991. Comparative investigation into the feeding ecology of six Mantodea species. Oecologia 86(4):568-574

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap