Imádkozó sáska

Imádkozó sáska (ájtatos manó)
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 5000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Altörzs:	Hatlábúak (Hexapoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Alosztály:	Szárnyas rovarok (Pterygota);
Alosztályág:	Újszárnyúak (Neoptera);
Öregrend:	Polyneoptera;
Rend:	Fogólábúak (Mantodea);
Család:	Imádkozó sáskák (Mantidae);
Nem:	Mantis;
Faj:	M. religiosa;
Tudományos név
	Mantis religiosa; (Linnaeus, 1758)
Szinonimák
	Gryllus religiosus Linnaeus, 1758;
Alfajok
	M. r. beybienkoi Bazyluk, 1960; M. r. caucasica Lindt, 1974; M. r. eichleri Bazyluk, 1960; M. r. inornata Werner, 1930; M. r. langoalata Lindt, 1974; M. r. latinota Lindt, 1974; M. r. macedonica Karaman, 1961; M. r. major Gerstaecker, 1873; M. r. polonica Bazyluk, 1960; M. r. religiosa (Linnaeus, 1758);
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Imádkozó sáska (ájtatos manó) témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Imádkozó sáska (ájtatos manó) témájú médiaállományokat és Imádkozó sáska (ájtatos manó) témájú kategóriát.

Az imádkozó sáska vagy ájtatos manó (Mantis religiosa) a rovarok (Insecta) osztályába sorolt fogólábúak (Mantodea) rendjéből, az imádkozó sáskák (Mantidae) családjából az egyetlen, Magyarországon is honos faj. Az imádkozó sáska elnevezés kissé félrevezető, mivel nincs rokonságban a valódi sáskákkal; legközelebbi rokonai a csótányok és a termeszek.

Tudományos nevében a Mantis szó jóst jelent: erre vonatkozik a Theokritosz által leírt „mantis ha kalamaia” kifejezést is, ami tulajdonképpen a nádszálakban ülő jóst, látnokot jelent. Az iszlám hagyomány azt tartja róla, hogy fogólábaival Mekka felé mutat.

Magyarországon védelem alatt áll, 2012-ben az év rovarjává választották.^[1]

Leírása

Jól felismerhető megnyúlt előtoráról és jellegzetesen meghajlított első lábairól, amelyek tüskések és igazi fogókészüléket alkotnak. Leggyakrabban zöldes vagy barnás színű. Színezete a közhiedelemmel ellentétben nem függ össze a környezetében lévő növények színezetével, a színek kialakulása eddig ismeretlen.^[2] Alakjának és testtartásának köszönhetően jól beleolvad a környezetébe.

A 6–7,5 centiméter hosszú nőstény zömökebb, nagyobb; potroha felduzzad a benne rejlő petéktől, a hím mindig karcsú, 4–5 cm hosszú.

Táplálkozása

Az imádkozó sáska egy szöcskét zsákmányol

Tápláléka elsősorban röpképes rovarokból áll – nagy étvágyú, kíméletlen ragadozó. Gyakran mozdulatlanná meredve, lesből támad (bár ilyenkor néha hosszú lábain „hintázni” kezd, hogy áldozata szélfútta falevélnek higgye). Előfordul az is, hogy óvatosan megközelíti áldozatát, majd ráveti magát. Mindkét esetben fogólábaival ragadja meg a zsákmányt olyan sebességgel, hogy azt az emberi szem nem is képes érzékelni. Csak élő és mozgó állatot fognak el.^[3]

Főleg röpképes rovarokkal táplálkoznak ^[4] és úgy tűnik, hogy a szöcskék meglehetősen népszerűek az étlapjukon ^[5] de a csótányok is zsákmányul esnek.

Megfigyelték már, hogy bizonyos példányok kisebb gyíkokat, madárfiókákat is megtámadnak és sikeres támadás esetén el is fogyasztják azokat.^[6]

Szaporodás

Számottevő ivari dimorfizmus nincsen, eltekintve attól, hogy a hímek átlagmérete kisebb, mint a nőstényeké. A párosodás nyár végén történik, a frissen kikelt állatok nagyon hasonlítanak a kifejlett imádkozó sáskára (de kisebbek és szárnyatlanok): kifejléssel növekednek. A nőstény néha (de közel sem mindig) felfalja a hímet párzás után (kannibalizmus), de akár a nemi aktus közben is (a hím gyakran akkor is folytatja a párzást, ha a feje vagy más testrészei már hiányoznak).

Élőhelye

Az imádkozó sáska a meleg száraz, bokros-füves területeket szereti, nagyon kedveli a dombvidékek déli fekvésű, napsütötte, de nem kopár oldalait. Megtalálható Közép-Európában, így hazánkban is, számos alfaja szinte valamennyi kontinensen előfordul.

Jegyzetek

↑ Az év rovara 2012. (Hozzáférés: 2020. október 29.)
↑ Alfred Edmund Brehm. Ájtatos manók (Mantodea), Az állatok világa, A legújabb német kiadás nyomán teljesen átdolgozott, az új felfedezésekkel és a magyar vonatkozásokkal kiegészített új magyar kiadás, Budapest: Arcanum (2000). ISBN 963 86118 2 0. Hozzáférés ideje: 2012. március 8. „Brehm2000”
↑ Roeder, Kenneth D. (October 1935). "An experimental analysis of the sexual behavior of the praying mantis (Mantis religiosa L.)". The Biological Bulletin.
↑ Mezőgazdaság, Agrároldal hu-Minden, ami: Hátborzongató az imádkozó sáska igazi arca – Csak erős idegzetűeknek! (magyar nyelven). agraroldal.hu, 2022. május 23. (Hozzáférés: 2024. június 6.)
↑ (2012. május 31.) „The European Praying Mantis (Mantis religiosa L.) as a Predator of the Red-legged Grasshopper (Melanoplus femurrubrum (De Geer))”. The Canadian Entomologist 98 (9), 913–918. o. DOI:10.4039/Ent98913-9.
↑ Madáragyat esznek az imádkozó sáskák. Index.hu, 2017. július 10. (Hozzáférés: 2017. október 5.)

Források

Brehm: Az állatok világa
Kungfuakademia.hu (archivált vált., eredeti link: [1]
www.berze-nagy.sulinet.hu
Mantis religiosa, IUCN Red List

További információk

Vadonleső.hu - Imádkozó sáska bejelentő oldal
Praying Mantids
imádkozó sáska - Mantis religiosa. izeltlabuak.hu . (Hozzáférés: 2020. december 10.)

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Az év rovara 2012. (Hozzáférés: 2020. október 29.)

[2] Alfred Edmund Brehm. Ájtatos manók (Mantodea), Az állatok világa, A legújabb német kiadás nyomán teljesen átdolgozott, az új felfedezésekkel és a magyar vonatkozásokkal kiegészített új magyar kiadás, Budapest: Arcanum (2000). ISBN 963 86118 2 0. Hozzáférés ideje: 2012. március 8. „Brehm2000”

[3] Roeder, Kenneth D. (October 1935). "An experimental analysis of the sexual behavior of the praying mantis (Mantis religiosa L.)". The Biological Bulletin.

[4] Mezőgazdaság, Agrároldal hu-Minden, ami: Hátborzongató az imádkozó sáska igazi arca – Csak erős idegzetűeknek! (magyar nyelven). agraroldal.hu, 2022. május 23. (Hozzáférés: 2024. június 6.)

[5] (2012. május 31.) „The European Praying Mantis (Mantis religiosa L.) as a Predator of the Red-legged Grasshopper (Melanoplus femurrubrum (De Geer))”. The Canadian Entomologist 98 (9), 913–918. o. DOI:10.4039/Ent98913-9.

[6] Madáragyat esznek az imádkozó sáskák. Index.hu, 2017. július 10. (Hozzáférés: 2017. október 5.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]