Emmauszi vacsora (Caravaggio-kép)

	Emmauszi vacsora (1601)
Művész	Caravaggio (1601)
Műfaj	szakrális művészet
Mozgalom	barokk
Magasság	196,2 cm
Szélesség	141 cm
Múzeum	National Gallery
Gyűjtemény	National Gallery
Katalógusszám	43 (100 great paintings : Duccio to Picasso : European paintings from the 14th to the 20th century)
Anyag	olajfesték
	A Wikimédia Commons tartalmaz Emmauszi vacsora témájú médiaállományokat.

Az Emmauszi vacsora Caravaggio festménye, amely a londoni National Gallery gyűjteményének része.

Keletkezése

A festmény egy bibliai történet alapján készült, amely így olvasható Lukács evangéliumában: Jézus két tanítványa elindult Emmauszba. Az úton a feltámadott Jézus közeledett feléjük, de nem ismerték fel. Együtt mentek tovább, majd a tanítványok invitálták, vacsorázzon velük. Jézus elfogadta a meghívást, majd az asztalnál kezébe vette a kenyeret, megáldotta, megtörte s odanyújtotta nekik. Ekkor megnyílt a szemük s felismerték.^[1]

Caravaggio ezt a pillanatot, a felismerés momentumát festette meg. A tanítványok mozdulatai, arckifejezése megdöbbenésüket mutatja: velük egy asztalnál ült Jézus, és mégsem ismerték fel. Egyikük éppen felugrani készül hátralökött székéből, a másik pedig hitetlenkedve tárja szét karjait, a Jézus mellett álló alak a házigazda. Jellemző Caravaggio stílusára, hogy a tanítványokat egyszerű dolgozó emberként ábrázolja, szakállasak, ruhájuk szakadt, míg Jézus hamvas arcú, csigás hajó, vörös tunikás fiatalemberként jelenik meg.^[2]

A művész kompozíciója gondosan szerkesztett, az alakok elhelyezkedése, különösen az egyik tanítvány rövidülésben ábrázolt, kinyújtott karjai, Jézusra irányítják a szemlélő figyelmét. Caravaggio a fény és árnyék kontrasztjával mélyíti el a pillanat drámaiságát. A kép bal oldaláról erős fény vetül Jézusra, megvilágítva arcát és a balján ülő tanítványt.^[2]

A képet 1601-ben Ciriaco Mattei itáliai nemes, korának kiemelkedő műgyűjtője rendelte meg, azután, hogy Caravaggio híressé vált első nagyobb vallásos témája munkájának bemutatása után. A Mátyás apostolt ábrázoló képét a római San Luigi dei Francesi templom számára készítette. Mattei és fivére, Asdrubale a festő támogatói és védelmezői lettek, és két év alatt három képet rendeltek tőle. Az Emanuszi vacsorán kívül a Krisztus őrizetbe vételét és a Keresztelő Szent Jánost. Az Emmauszi vacsora hamar gazdát cserélt, és átkerült Scipione Borghese bíboros gyűjteményébe, és családja tulajdonában maradt a 19. század elejéig.^[2]

Források

↑ National Gallery: The Supper at Emmaus. National Gallery. Hozzáférés ideje: 2024. április 12.
↑ Lukács: Lukács 24., Az emmauszi tanítványok. Szent István Társulat. Hozzáférés ideje: 2024. április 13.

[Lukács_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--1] Lukács

[National_Gallery_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--2] National Gallery

[1]

[2]