Ugrás a tartalomhoz

Emil Nolde

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Emil Nolde
SzületettHans Emil Hansen
1867. augusztus 7.[1][2][3][4][5]
Nolde[6][7]
Elhunyt1956. április 13. (88 évesen)[1][2][8][4][9]
Seebüll[6]
Állampolgársága
HázastársaAda Vilstrup
Foglalkozása
  • festőművész
  • litográfus
  • gravírozó
  • fotográfus
  • grafikusművész
  • fametsző
  • szobrász
  • belsőépítész
  • rajzoló
Iskolái
Kitüntetései
  • A művészetek és a tudományok érdemrendje
  • honorary doctor at Christian-Albrechts-Universität zu Kiel
  • Culture and Science Award of the City of Kiel (1952)
SírhelyeNolde Museum Seebüll[12]

Emil Nolde aláírása
Emil Nolde aláírása

A Wikimédia Commons tartalmaz Emil Nolde témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Emile Nolde (Nolde, Észak-Schleswig, 1867. augusztus 7.Seebüll, Észak-Frízföld, 1956. április 15.) német festő és grafikus, az északi expresszionizmus képviselője.

Életpályája

[szerkesztés]

Eredeti neve Emil Hansen. Noldéban született és ennek a falunak a nevét vette fel. Nolde volt az egyik legjelentősebb az északnémet festők között. Művészetének középpontjában a tájfestés állt. Paraszti sorból származott. Magányos, állandó viharok és tenger fenyegette tájon nőtt fel. A természetben látható formák életre keltek képzeletében és gyakran változtak fantomokká, groteszk démonokká. Szabadon használta az eszközöket. Minden nyáron fél évet magányosan töltött egy szigeten. Ekkor festette tenger-témájú képeit, mely egy 21 darabból álló sorozat. (1910-1911). A tenger és az ég kapcsolatára fókuszál rá. A motívumai állandó változásban vannak. Az anyag a lényeg. Absztrahál, hogy a természeti erőket meg tudja ragadni. Erőszakos és tragikus festészete megidézi Mark Rothko monokróm festészetét. Hagyta, hogy ösztönei irányítsák, színekkel próbálta kifejezni látomásait. A természet láttán érzett emóció extázissá nőtt benne. Expresszív fénylő színeit, hol ujjal, hol ecsettel, hol kartondarabbal hordta fel a vászonra. Ez a Brücke festőire oly jellemző színkavalkád „drámai” expresszionizmus néven ismert. 1906-ban csatlakozott a Die Brücke-hez, de másfél év múlva már ott is hagyta őket.

1910-ben őt is magával ragadta a berlini nagyváros varázsa, vázlatokat készít a kikötőkről, és a nyüzsgő éttermekben, kávéházakban, kabarékban. De leglényegesebb munkáinak ekkor is a vallásos műveket tartotta.

Nolde másik oldala: bibliai jeleneteket ábrázolt paraszti öltözetbe bujtatva. Fundamentalista pietizmus. Az alakjai karikatúraszerűek. 1909-ben készíti el első ilyen sorozatát, mely az Ótestamentumot foglalja magába. Hogy formába önthesse elemi erővel feltörő érzéseit, megkeményítette színeit, nagy sík felületre hordta fel őket, s lemondott a külső valóság ábrázolásáról.

Második sorozata az Ótestamentumot foglalja magába. Profán elemeket alkalmaz. Tonikus energiák szabadulnak fel.

Nolde Önéletrajza 1931-ben Berlinben jelent meg. Seebülli háza 1957 óta múzeum.

Művei

[szerkesztés]
  • Krisztus a gyerekekkel (1909)
  • Az utolsó vacsora (1909)
  • Tánc az aranyborjú körül (1910)
  • Bibliai jelenet
  • Triptichon: Egyiptomi Mária
  • Egyiptomi Mária halála
  • Egyiptomi Mária egy Mária szobor előtt
  • Remete a fán(1931)
  • Tibeti tárgyak
  • Fiatal fekete lovak (1916)
  • Elragadtatás (1919)
  • A citromkertben (1920)
  • Találkozás a tengerparton (1925)
  • Alakok a tájban
  • Anya gyermekkel I.
  • Anya gyermekkel II.
  • Liliom
  • Macskák

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 26.)
  2. a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. Emil Nolde (holland nyelven)
  4. a b Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. a b BnF-források (francia nyelven)
  7. RKDartists (holland nyelven)
  8. Emil [Hansen, Emil Nolde]
  9. Kunstindeks Danmark (dán és angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  10. Museum of Modern Art online collection (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 4.)
  11. a b SIKART. (Hozzáférés: 2021. június 18.)
  12. https://www.journaldespeintres.com/emil-nolde-1867-1956-au-grand-palais/

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]