Ugrás a tartalomhoz

Ember György

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ember György
Született1845. április 20.[1]
Sóspuszta[2]
Elhunyt1905. május 11. (60 évesen)[1]
Nagyvárad[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz Ember György témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Ember György (Sóspuszta, 1845. április 20.Nagyvárad, 1905. május 11.) tanító, költő, műfordító.

Életpályája

[szerkesztés]

Apja, Ember Péter, gróf Károlyi György erdődi uradalmának gazdatisztje volt 1830-tól 1847-ig. Édesanyja Látin Anna. Miután 1848 után apját Des-Echerolles Kruspér Károly hívta meg batizi birtokára tiszttartónak, az elemi ismereteket itt, előbb a görög-katolikus, majd a református népiskolában szerezte meg. Apja időnek előtte a nagykárolyi piarista gimnáziumba adta, de miután itt nem tudta még a lépést tartani, egy év múlva a szatmári fő-elemi tanoda negyedik osztályában folytatta, majd a nagyváradi katolikus főgimnáziumban végezte el az alsóbb osztályokat. A gimnázium többi osztályát Nagykárolyban és Nagyváradon járta ki, de félbeszakítva, a nagyváradi tanítóképzőbe lépett át, és 1865-ben itt szerzett főelemi tanítói oklevelet. Áttért a görögkatolikusról a római katolikus vallásra. Rövid ideig Vertán Antal családjánál lett nevelő Szombatságon.

1866-ban megnősült, a vagyontalan Steinhöbel Júliát vette el, akivel később hat gyermekük született.

1866-tól Tasnádszántón, majd 1869-től Csatáron volt néptanító, de még ebben az évben meghívták a nagyváradi káptalan által nyitott négyosztályos elemi népiskola tanítójának. 1871 szeptemberétől a nagyváradi királyi katolikus tanítóképző intézetnek lett mennyiségtan, rajz- és szépírás tanára.

Regényeket, elbeszéléseket, pedagógiai tárgyú cikkeket, verseket írt a korabeli lapokba és a román népköltészet alkotásaiból fordított magyarra. Már tizenéves korától verseket és novellákat szerzett, tanítóként publikált pedagógiai tárgyú írásainak száma megközelíti a százat, melyeket különböző lapokban (Tanodai Lapok, Kalauz) tett közzé. Szépirodalmi, a népéletből vett karcolatai, életképei nagy számban jelentek meg, pl. a Magyarország és a Nagyvilágban, a Nagyvárad és a Tiszántúl hasábjain. Több drámája és színdarabja kéziratban maradt. A Nagyváradnak főmunkatársa, majd színházi referense volt, 1887-ben a Nagyvárad és Vidéke című lapot szerkesztette.

Műveiből

[szerkesztés]
  • Egy nagy lélek története (Nagyvárad, 1871)
  • Árva Gergely históriája (Arad, 1875; díjnyertes mű), 2. kiadás, Népiratkák sorozat 211. Budapest, 1904.
  • Román népdalok és balladák (Budapest, 1877)
  • Elbeszélések (Nagyvárad, 1883)
  • Szegény leány keresztje és boldogsága. Mariska a derék szívű leány. Népiratkák sorozat, 203. Budapest, 1904.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2021. augusztus 30.)
  2. Gábel Jakab: A tanító és a nép- és szépirodalom. (magyar nyelven), 1885

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. Budapest: Győző Andor kiadása. 1927.  
  • Magyar irodalmi lexikon I. (A–K). Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963.  
  • Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8  
  • Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6805-5  
  • Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. Budapest: Studium. 1926.  

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]