Eltérítők Asztali Társasága
 |
Megkérdőjelezték, hogy a cikk/jelölt témaválasztása enciklopédiába való-e, azaz hogy megfelel-e a „Nevezetesség” irányelvben leírtaknak. Amiben segíthetsz: kiegészítheted az irányelvnek megfelelő forrásokkal, vagy a tartalmat bedolgozhatod egy a témakört összefoglaló cikkbe. Ha vitatni akarod mindezt, a vitalapon tedd. |
Az Eltérítők Asztali Társasága 1971-ben Szegeden, a Komócsin Zoltán fémjelezte vonalas, szocialista vezetésű városban alakult polgári kör. Tagjai újságírók és művészek voltak. A Társaság 1973-ban a helyi értelmiség újabb tagjaival bővült.
1971 pótszilveszterén Szegeden, a Kossuth (ma Sóhordó) utca 10. számú ház második emeletén a művészházaspár, Sz. Kováts Margit és Szűcs Árpád lakásán alapították meg.
Tagjai – a házigazdák mellett Dér István festő, Zombori László festő, Akácz László újságíró, Nikolényi István újságíró, Ács S. Sándor újságíró, Veres Mihály festő, Veress Miklós költő, Trogmayer Ottó múzeum igazgató voltak.
A pótszilveszterről Nikolényi István írt cikket a Délmagyarország 1971. 01.06. számában Eltérítők címmel.[1]
A megalakulásról oklevél készült.
Minden hónap első, és harmadik hétfőjén találkoztak a szegedi Hungária Szálló (ma Kass Szálló) éttermében. A „társasági asztalról” az oklevélben ez olvasható:
„kimondatik, hogy az Érdemes Társaság fent tisztölt Asztalja olly-féle jeles Asztal, mi-szerint némelly alább való censorok s hason’szőrűk meg sem is állhatnak mellette, miért is ezen Asztalt személlyi névvel illetni restek nem vagyunk. Neveztessék ennek okáért ama viola színű ízes Hagymának kellemetes társáról Töpörtyűnek.”[2]
A társaság minden alkalommal ugyanazt rendelte, bort, zsíros kenyeret lilahagymával, paprikával és sóval.
1973-ban újabb tagok csatlakoztak a társasághoz, többek között Tandi Lajos újságíró, Hemmert János festő, Pollner Zoltán újságíró, Katona Judit költő, és mások.[3]
Fennmaradt dokumentumok:
- Alapító oklevél(1971)
- Új regulák (1973)
- Délmagyarország 1971.01.06. szám cikk: Eltérítők (Nikolényi István)
- fotó (Szűcs Árpád, Akácz László és Dér István)