Ugrás a tartalomhoz

Első világháborús belga menekültek emlékműve

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Első világháborús belga menekültek emlékműve
Belgian Gratidude Memorial
Közigazgatási adatok
OrszágEgyesült Királyság
TelepülésLondon
Építési adatok
SzobrászVictor Rousseau
Készítés ideje1920
Felhasznált anyagokportlandi mészkő
bronz
Elhelyezkedése
Első világháborús belga menekültek emlékműve (London)
Első világháborús belga menekültek emlékműve
Első világháborús belga menekültek emlékműve
Pozíció London térképén
é. sz. 51° 30′ 31″, ny. h. 0° 07′ 14″51.508611°N 0.120556°WKoordináták: é. sz. 51° 30′ 31″, ny. h. 0° 07′ 14″51.508611°N 0.120556°W
Térkép

Az első világháborús belga menekültek emlékműve (Belgian Gratidude Memorial) egy londoni emlékmű, amely Belgium háláját fejezi ki Nagy-Britannia első világháborús segítségéért, különös tekintettel a belga menekültek befogadására.

Az emlékmű

[szerkesztés]

A Belgiumtól a hála jeléül kapott emlékmű egy íves kőfalból és egy talapzaton álló szoborcsoportból áll. 1920-ban állították fel a Victoria rakparton, szemben Kleopátra tűjével. Az emlékművet Sir Reginald Blomfield angol építész tervezte. A falon az Igazság és a Becsület alakja, valamint a belga tartományok címerei láthatók.[1]

A szobrokat Victor Rousseau belga művész, a brüsszeli szépművészeti akadémia professzora, egykori menekült készítette. A bronz szoborcsoport három alakból, egy nőből és két, virágfüzéreket tartó gyerekből áll. Magától Rousseau-tól tudható, hogy a nő Belgiumot jelképezi. A férfi nélküli szoborcsoport arra is emlékeztet, hogy milyen hatással volt a háború a civilekre, a családokra.[1] A talapzatra a következő feliratot véstékː A brit nemzetnek Belgium hálás népétől, 1914-1918.[2]

Az emlékmű 1920. október 10-ei leleplezésén részt vett Klementina belga hercegnő, a királyi család több tagja, Léon Delacroix belga miniszterelnök és George Nathaniel Curzon brit külügyminiszter. Az ünnepséget filmhíradón megörökítette a Pathé társaság.[3]

Rongálás

[szerkesztés]

1920. júliusban, amikor az emlékmű még készült, egy vagy több ismeretlen behatolt az építési terültre, és feltehetően egy kalapáccsal megrongálta az Igazság és a Becsület gipszmodelljét, és néhányat a címerpajzsokból. Ezután éjjeliőr vigyázott az emlékműre az átadásig.[2]

Történelmi háttér

[szerkesztés]

1914 augusztusában Németország lerohanta Belgiumot, hogy észak felől átkarolja a francia csapatokat. Az invázió miatt több ezer belga hagyta el otthonát, és hajózott Nagy-Britanniába, ahol menedéket talált.[1]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]